Az első elemzői értékelések szerint a háromórás mérkőzés döntetlennel zárult, de ez inkább Hollande-nak kedvezhet a vasárnapi második fordulóban, miután a konzervatív államfő és szocialista kihívója között 6-8 százalékos különbséget jeleznek előre a közvélemény-kutatók az ellenzéki politikus javára.

Az elnöki funkcióról, a gazdasági kérdésekről, a bevándorlásról, a nukleáris energia jövőjéről és az európai kérdésekről folyatott párharcokban Hollande végig azzal vádolta Sarkozyt, hogy megosztotta a franciákat, és csak az egyik oldalnak volt a köztársasági elnöke. Az államfő pedig rendszeresen hazugnak és "kis intrikusnak" minősítette kihívóját.

Sarkozy akkor vádolta először hazugsággal Hollande-ot, amikor azt állította róla, hogy politikája elsősorban a gazdagoknak kedvezett.

"Én az összefogás elnöke leszek. A franciákat eddig szembeállították egymással, én összefogni szeretném őket. Ez a lényege a változásnak, amit javaslok" - fogalmazott a szocialista politikus. Sarkozy azzal vágott vissza, hogy ötéves mandátuma alatt nem történt erőszak az országban, amely éppen az összefogás bizonyítéka.

Példaként említette azokat a nehéz reformokat, amelyeket kénytelen volt végrehajtani (nyugdíj- és a felsőoktatási). "Vannak, akik beszélnek az összefogásról és vannak, akik megcsinálták" - mondta az államfő, aki szerint riválisa már csak azért sem lehet az összefogás politikusa, mert szó nélkül hagyta, hogy szocialista pártársai őt támadják, és legutóbbi nagygyűlését náci tömegdemonstrációhoz hasonlítsák.

Előzetes elképzeléseivel ellentétben Sarkozy-nek egyszer sem sikerült Hollande-ot kibillentenie higgadtságából és bebizonyítania azt, hogy a kormányzati kérdésekben tapasztalatlan szocialista politikus képtelen lesz kormányozni és finanszírozhatatlan programját megvalósítani. Hollande ugyanis folyamatosan és határozottan érvelve vitatta a Sarkozy által bedobott számokat, így az államfő általában nem tudta a gondolatmenetét végigvinni, a vita ezért sokszor követhetetlenné is vált, de Sarkozy soha nem tudta átvenni az irányítást.

Az elmúlt napokban az elsősorban a szélsőjobboldali szavazók megnyeréséért kampányoló államfő közben gondosan ügyelt arra, hogy ezúttal ne tűnjön "túlságosan jobboldalinak", és a bizonytalan centrista szavazókat is meg akarta szólítani.

Hollande-nak viszont minden kérdésben sikerült szembesítenie az államfőt az elmúlt öt év mérlegével, és ahhoz képest tudott beszélni a saját javaslatairól. "Növekedett a munkanélküliség, a versenyképesség romlott, és Németország jobban csinálja, mint mi" - hangsúlyozta a szocialista jelölt. Sarkozy szerint éppen azért megy jobban a németeknek, mert más politikát választottak, mint amit Hollande javasol a franciáknak. "Õk az alkotmányba iktatták a(költségvetési egyensúlyt előíró) aranyszabályt, amit ön visszautasít. Attól tartok, hogy ez az érv ön ellen fordítható" - vágott vissza Sarkozy.

Hollande azonnal reagált: "Mert ugye soha semmi nem az ön hibája". A szocialista jelölt ezután arról beszélt, hogy az államfő mindig a válsággal próbálja magyarázni a mandátuma alatti hibás gazdasági lépések következményeit. "Bármi történik, ön mindig elégedett" - konstatálta Hollande, erre Sarkozy ismét hazugsággal vádolta kihívóját.

A francia elnökjelöltek egyetlen vitáját több mint 20 millióan követték élőben a két legnézettebb országos tv-csatornán.