A miniszterelnök az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén elmondott beszédében összegezte a június 30-án zárult magyar elnökség eredményeit. Hangsúlyozta, hogy amíg a görög válságra nem sikerül megoldást találni - csak néhány hetes vagy néhány hónapos időnyerésre futja -, addig az unió nem lesz képes erős közösség benyomását kelteni.

Orbán Viktor megállapította, hogy a magyar elnökség teljesítette a kitűzött célokat, amelyekkel hozzá kívánt járulni Európa megerősítéséhez. Emlékeztetett arra, hogy az unió a magyar elnökség alatt gyorsan és hatékonyan tudott reagálni a váratlan kihívásokra is. Ezek között az euróövezeti válság mellett említette a japán nukleáris katasztrófát, valamint az észak-afrikai fejleményeket.

Kiemelte egyebek közt, hogy Európa immár rendelkezik az újabb válságok megelőzését lehetővé tevő eszközökkel. Ezen belül csaknem teljesen elkészült a hat fontos uniós jogszabályt tartalmazó intézkedéscsomag.

A romák társadalmi befogadását célzó uniós keretstratégiáról szólva a kormányfő felhívta a figyelmet arra: a roma közösség nem csak kihívást, hanem erőtartalékot is jelent, hiszen rajta keresztül sok millió európai polgárt lehet behozni a munkaerőpiacra.

Azzal kapcsolatban, hogy Horvátországgal sikerült lezárni a csatlakozási tárgyalásokat, Orbán közölte: memorandumot adott át Jerzy Buzeknek, az Európai Parlament elnökének, amelyben kifejti, hogy az Európai Uniónak a Nyugat-Balkánon folytatnia kell a bővítést, és további erőfeszítéseket kell tennie a térségbeli országok uniós csatlakozásának előmozdítása érdekében.

Barroso és Daul elégedett

Az Európai Bizottság elnöke és az Európai Néppárt frakcióvezetője szerint jó eredménnyel zárt a magyar EU-elnökség. A szocialisták viszont bírálatot fogalmaztak meg a vitában, elsősorban a magyar média- és az alaptörvény miatt.

José Manuel Barroso az eredmények között említette az első európai szemeszter beindítását - vagyis a tagállamok gazdaságstratégiai terveinek, költségvetési elképzeléseinek idén először alkalmazott uniós szintű összevetését - a horvát csatlakozási tárgyalások lezárását, az "arab tavasz" demokratikus mozgalmainak támogatását és az európai romastratégia elfogadását.

Joseph Daul néppárti frakcióvezető köszönetet mondott a magyar elnökségnek azért, hogy erőfeszítéseket tett a gazdasági kormányzás ügyének előmozdításáért. Sajnálatát fejezte ki azonban, hogy az Európai Parlament egyes politikai erőinek megváltozott hozzáállása miatt a gazdasági kormányzásról szóló megállapodás nem tud ezen a héten megszületni.

"Így is 95 százalékban elértük, amit akartunk. Gazdasági kormányzás nélkül nem stabilizálódhat az euró, nem indulhat be a gazdasági növekedés, és nem születhetnek új munkahelyek" - figyelmeztetett Joseph Daul.

"Az összetett politikai és gazdasági környezet, valamint egyes belpolitikai kérdésekkel szembeni igazságtalan kritikák ellenére a magyar elnökség hibátlanul teljesített" - összegezte véleményét Joseph Daul.

Dicséret és bírálat

A szocialisták frakcióvezető-helyettese, Hannes Swoboda üdvözölte a romastratégia elfogadását és a horvát csatlakozási tárgyalások sikeres lezárását, bírálta viszont a magyar médiatörvényt és az új alaptörvényt.

Szerinte a mindenkori elnökségnek a témadossziék kezelésén túl példát is kell mutatnia, és e tekintetben bírálta a magyar kormányzatot. Emlékeztetett arra, hogy a médiatörvényt módosítani kellett, az új alkotmánnyal kapcsolatban pedig az Európa Tanács által létrehozott jogi szakértői testület, a Velencei Bizottság is kritikát fogalmazott meg.

Swoboda hangsúlyozta: demokratikus európai közegben a kétharmados kormánytöbbség mellett is számít az, hogy mit mond az ellenzék, fontos a pluralizmus és a véleményszabadság.

Alexander Graf Lambsdorff liberális vezérszónok sajnálatának adott hangot amiatt, hogy a médiatörvény "nagy árnyékot vetett" a magyar elnökségre. Megjegyezte, hogy a liberálisok más változtatásokat is szerettek volna látni, mint amit végrehajtottak a törvényen.

Lambsdorff abban a kérdésben, amely miatt egyelőre nem született megegyezés a tagállamok és az EP között a hatos gazdaságpolitikai jogszabálycsomagról, kiállt a parlament eddigi álláspontja mellett. Ennek a lényege az, hogy a tagállamok csak minősített többséggel utasíthassanak vissza bizonyos szankciókat a helytelen pénzügypolitikai útra tévedt tagországgal szemben. A hajlíthatatlanságot azzal indokolta, hogy az uniós jogi kötelezettség "ne legyen fogatlan tigris".

Daniel Cohn-Bendit, a zöldpárti frakció társelnöke felidézte Orbán azon március 15-i kijelentését, hogy Magyarország Brüsszeltől sem fogad el diktátumot. Ezt szembe állította a magyar elnökség által hangoztatott célkitűzéssel, az erős Európa megteremtésével. Szerinte ez "kettős beszéd", Orbán árt Európának, és miközben az elnökség alatt a magyar kormány tisztviselői nagyon szép munkát végeztek, "Magyarországon lerombolnak mindent, amit Strasbourgban és Brüsszelben építenek".

A vita összegzésekor a miniszterelnök leszögezte: Brüsszel nem Moszkva, de ő mindig meg fogja védeni az országot attól, hogy kívülről mondják meg, mit tehetnek, és mit nem tehetnek a magyarok. Cohn-Benditnek azt válaszolta: Magyarországon ő akkor tudja növelni Európa támogatottságát, ha világossá teszi, hogy az EP zöldpárti frakcióvezetője sem mondhatja meg Magyarországnak, mit szabad tennie. Orbán megjegyezte: benne és Cohn-Benditben egyaránt van lázadó hajlam: Cohn-Bendit a polgári demokrácia ellen lázadt, ő maga viszont a diktatúra ellen.

A vitában Nigel Farage brit euroszkeptikus EP-képviselő az euroszkeptikus mozgalom "titkos fegyvereként" méltatta a magyar kormányfőt. Orbán erre reagálva hangsúlyozta, hogy hisz az európai egységben, együttműködésben, így tehát ő nem euroszkeptikus, de ettől még értékesnek tartja az euroszkeptikusok tevékenységét, akár provokatív megjegyzéseit is, mert "az EU-t állandóan meg kell reformálni".

Ha nincs Európában együttműködés, akkor előbb-utóbb háború lesz - fogalmazta meg ugyanakkor a korábbi évtizedek európai történelméből leszűrhető tanulságot.