Kínában a válság nem okozott földindulás, hiszen kedvezőek volta a körülmények és a gazdasági vezetés felkészülten reagált - mondta Juhász Ottó nyugalmazott nagykövet.

Inotai András, a MTA Világgazdasági Kutatóintézetének szakértője szerint Kína előnyt kovácsolt a válságból. Mint mondta, a kínai írás kétféle jellel fejezi ki a válság szót: az első azt jelenti, hogy veszély, a második azt, hogy esély. Kína a másodikra tette a hangsúlyt.

Kínának kész stratégiája volt a válságkezelésre, hatalmas valutatartalékkal és szilárd bankrendszerrel rendelkezett. Így nem volt szükség olyan politikai eszközökre, ami a nép megsarcolásához vezet - tette hozzá Juhász Ottó.

A nyugalmazott nagykövet arról beszélt, hogy a válság ellenére Kínában felgyorsult a munkahelyteremtés, nő a szociális ellátások mértéke. Kiemelte: a fő kérdés, hogy sikerül-e a korábbi exportorientált rendszerről átállni a belső keresletre alapozó gazdasági rendszerre.

A szakemberek egyöntetűen hangsúlyozták, hogy a válság egészen új helyzetet teremtett Kína világgazdasági szerepét tekintve.

Inotai András arról is beszélt, hogy az Egyesült Államok mellett Kína is vezető hatalommá lépett elő. Ma már nem biztos, hogy G20-akról kell beszélnünk, lehet, hogy csak G2-ről, ami az Egyesült Államokból és Kínából áll. A kérdés, hogy hol van akkor Európa.

Juhász Ottó szerint viszont nem olyan egyértelmű, hogy Kína is erre a szerepre pályázik. A válság új megvilágításba helyzete Kína nemzetközi szerepét, és túlzó elképzelések is napvilágot láttak. A G2 felvetését szerinte leginkább Kína utasít el energikusan, mert semmiképpen sem célszerű az országnak valamilyen rosszemlékű szuperhatalmi szerepet vállalni. Nekik nagyon jó a legnagyobb fejlődő ország státusza.

A szakértők az Európai Unió és Kína közötti partnerséget szorgalmazták, és arra hívták fel a figyelmet, hogy ebben Magyarország, mint a térség egyik legnagyobb kínai partnere, fontos szerepet vállalhat.