eur:
392.27
usd:
366.85
bux:
67039.3
2024. április 27. szombat Zita

Máris van eredménye a G20-as csúcsnak

Öt százalékkal nagyobb szavazati jogot kapnak a Nemzetközi Valutaalapban (IMF) a súlyukhoz képest kisebb befolyással rendelkező országok a többségi szavazati joggal rendelkező fejlett államoktól, ami az első eredmény a G20-ak csütörtökön kezdődött pittsburgh-i csúcstalálkozóján. Az antiglobalista tüntetőket a rendőrök gumilövedékekkel és könnygázzal oszlatták szét.

Megkezdődött csütörtökön a világ legnagyobb fejlett, illetve fejlődő gazdaságait, valamint az Európai Uniót tömörítő G20-as csoport vezetőinek csúcsértekezlete az Egyesült Államok északkeleti részén lévő Pittsburgh városában. A kétnapos tanácskozást a pénzügyi válság következményeinek szentelik, s annak, hogy miként lehetne megakadályozni az ilyen krízisek újbóli kirobbanását.

A résztvevők - akiket a vendéglátó Barack Obama amerikai elnök fogadott - munkavacsorával kezdték meg a tanácskozást. Ennek témája a nagy nemzetközi pénzügyi szervezetek reformja, és az első eredmény meg is született: öt százalékkal nagyobb szavazati jogot kapnak a Nemzetközi Valutaalapban (IMF) a súlyukhoz képest kisebb befolyással rendelkező országok a többségi szavazati joggal rendelkező fejlett államoktól.

G20-források szerint a mostani döntéssel a feltörekvő országok nagyobb beleszólást kapnak az IMF ügyeibe, elismerve ezzel növekvő befolyásukat a világgazdaságban.

Pénteken a csúcstalálkozó két munkamegbeszéléssel folytatódik. A résztvevők a makroökonómiai folyamatokról cserélnek majd véleményt most, hogy egyre több jele van a válság utáni fellendülésnek. A másik megbeszélésen pedig a nemzetközi pénzügyek jobb szabályozásáról lesz szó. Több résztvevő, így Timothy Geithner amerikai pénzügyminiszter is arról beszélt előzetesen, hogy előrelépés történt a banki, illetve a brókereknek járó prémiumok kérdésében.

Geithner egyébként Pittsburgh-ben azt mondta az újságíróknak, hogy bátorító jeleket lát a globális gazdasági fellendülésre, de a súlyos recesszióból való kilábaláshoz még vannak tennivalók. Ezért megerősítette, hogy amerikai részről ellenzik a gazdaságösztönző stratégiák idő előtti leállítását.

"Lépéseket teszünk, hogy költségvetési deficitünk elviselhető mértékre csökkenjen" - mondta, példaként említve, hogy az Obama-kormányzat megkezdte a pénzügyi rendszert támogató intézkedéseinek enyhítését. Ám - mint fogalmazott - "ezeket a terveket életben hagyjuk mindaddig, míg nincs teljes bizalmunk abban, hogy a pénzügyi rendszer képes biztosítani a fellendüléshez szükséges hiteleket".

Végül a G20-as csúcsértekezleten szóba kerülnek majd a klímaváltozás kérdései is. Ebben a témában Reinfeldt svéd miniszterelnök nagyon határozottan fogalmazott a csúcs kezdete előtt adott pittsburgh-i sajtóértekezletén. Mint mondta, az EU nagyon aggódik a klímaváltozás ügyében folyó tárgyalások miatt, mert ezek nem a jó irányba haladnak. S elfogadhatatlannak mondta azt, hogy a megbeszélések lelassuljanak.

Gumilövedékekkel és könnygázzal oszlatták a tüntetőket

A rendőrség könnyfakasztó gránátokat vetett be csütörtökön mintegy kétezer tüntető ellen Pittsburgh-ben.

A hatóságok nem engedélyezték ezt a G20-csoport elleni tüntetést, amelynek résztvevői az Arsenal parkból a csúcsértekezlet helyszínéül szolgáló konferenciaközpont elé indultak helyi idő szerint délután fél háromkor.

A rendőrség ekkor könnygázzal próbálta feloszlatni a tüntetést: a résztvevők kisebb csoportokra oszlottak az összetűzést követően. Egy ilyen kisebb csoport, mintegy 20 ember később betörte egy étterem ablakait, majd pedig köveket és téglákat kezdett dobálni a rendőrök felé: ez utóbbiak ekkor gumilövedékekkel válaszoltak.

Az elmúlt években immár rendszeressé váltak a különböző, gazdasági témájú csúcstalálkozók ellen szervezett tüntetések, s ezek gyakran erőszakos akciókká fajultak: az áprilisi londoni G20-as csúcs előtt például a tüntetők megrohanták és megrongálták az egyik citybeli nagybank fióképületét.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.29. hétfő, 18:00
Csányi Sándor
az OTP Bank elnök-vezérigazgatója
Olyan fegyvert kap Ukrajna, ami elképzelhetetlen lett volna a háború előtt: ez lehet a legveszélyesebb eszköz Kijev arzenáljában

Olyan fegyvert kap Ukrajna, ami elképzelhetetlen lett volna a háború előtt: ez lehet a legveszélyesebb eszköz Kijev arzenáljában

Amikor Oroszország megindította az Ukrajna elleni inváziót, Moszkva egyik elsődleges célja a megtámadott ország „demilitarizációja” volt; eddig nagyon úgy fest, hogy ez a dolog a visszájára sült el. Nem csupán arról van szó, hogy a NATO eddig gigantikus mennyiségű nehézfegyvert küldött Ukrajnának, de olyan technikai eszközöket is megkapott Kijev, melyekről korábban még csak álmodni sem mert az ukrán vezetés, ékes példája ennek az MGM-140 ATACMS harcászati ballisztikus rakétarendszer. Egy olyan technikai eszközről van szó, amely, bár abszolút nem nevezhető „háborúdöntő csodafegyvernek”, biztos megnehezíti majd az orosz haderő dolgát az általuk „különleges műveletnek” hívott invázió során.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. április 26. 21:41
×
×
×
×