Eltörli az adókedvezményeket, amelyeket George Bush biztosított a jómódú amerikaiak számára, enyhít a középosztály és a kisvállalkozások terhein, és kiterjeszti az egészségbiztosításban részesülők körét - ezeket ígérte kampányában a demokrata Barack Obama, tervei megvalósítását azonban meggátolhatják az amerikai gazdasági nehézségek.

A leendő elnök azt is ígérte, hogy ötmillió új munkahelyet teremt azzal, hogy pénzt fektet a megújuló energiát felhasználó ágazatokba, kétmillió másikat pedig százmilliárd dollár értékű út- és hídépítési, valamint csatornázási projektek megindításával. Obama ezt egy 150 milliárd dolláros, keynesiánus fiskális ösztönző csomag bevezetésével tervezi megvalósítani; ez lehet az első lépése, miután januárban beiktatják.

Tervek

Kétségtelen, hogy szükség van a lassuló gazdaság felpörgetésére, valamint az ingatlanárak stabilizálására: ha a kormány nem tesz semmit ennek érdekében, a Moody's Economy.com szerint 2010-re 7,3 millió háztartásban képtelenek lesznek fizetni jelzáloghitelük törlesztőrészleteit, közülük 4,3 millió család pedig elveszíti az otthonát.

Az energiafüggetlenség megteremtése is Obama hosszú távú tervei között szerepel, amely az új adminisztráció fiskális programjában stabilizáló szerepet is játszhat, mivel a bevezetni tervezett magas energiaadók és a vállalatok által fizetendő, a szennyező anyagok széntartalmára kivetett szénadó a következő évtizedekben ezermilliárdos költségvetési bevételt is hozhat.

Valamit valamiért

Az új elnök és kormányzata azt is tervezi, hogy feltételeket szab azoknak a pénzintézeteknek, amelyek forrásokat kérnének a 700 milliárd dolláros bankmentő csomagból, így arra kötelezné őket, hogy tartsák fenn, esetleg emeljék a hitelezést. A demokraták a bankárok prémiumának is plafont szabnának, ha kell, törvényi szabályozással.

Az egészségügy terén Obama korábban olyan nemzeti egészségbiztosítási program megteremtését javasolta, amelyben lehetővé válna, hogy az egyének és a kisvállalkozók a szövetségi alkalmazottakhoz hasonló egészségbiztosítást köthessenek. A tervet részben azoknak a munkaadóknak a megadóztatásával finanszíroznák, akik nem fizetnek dolgozóik után egészségügyi biztosítást. Obama emellett támogatja az ellátás javítása és a hibák kiküszöbölése érdekében az eletronikus egészségnyilvántartó rendszer bevezetését.

Minél hamarabb

A tervekkel kapcsolatban elemzők megjegyzik, hogy a források - részben a pénzügyi válság enyhítésére, részben az iraki, afganisztáni háborúra fordított kiadások miatt - korlátozottan állnak rendelkezésre, ami nehezíti majd a célok végrehajtását. Jeffrey Frankel, a Harvard egyetem közgazdásza így értékelte a helyzetet: "Az energiafüggetlenség megteremtése lényegében megvalósíthatatlan. Megvalósíthatatlan a költségvetés egyensúlyba hozása is. A recesszióba való süllyedés elkerüléséről pedig már lekéstünk."

Megválasztása után Barack Obamának nem maradt vesztegetni való ideje: hogy ne teljen érdemi munka nélkül a beiktatásáig hátralévő három hónap, először is ki kell neveznie az új pénzügyminisztert.

A posztra jó eséllyel pályázik Timothy Geithner, a New York-i szövetségi takarékbank elnöke, Larry Summers, a Clinton-adminisztráció utolsó pénzügyminisztere és Paul Volcker, az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed korábbi elnöke. A személyi változások nagy mértékben enyhíthetnék a hitelválság által okozott, a globális pénzügyi piacon uralkodó bizalmatlanságot.