Infostart.hu
eur:
386.11
usd:
331.55
bux:
0
2026. január 14. szerda Bódog

Nem bír az EU az illegális bevándorlókkal

A máltai belügyminiszter segélykiáltása ismét figyelmeztette az Európai Unió illetékeseit, hogy ideje lenne alaposabban átgondolni az illegális bevándorlás egyre kritikusabb problémáját. Brüsszel reakciója egyelőre kimerült abban, hogy pénzt adott Mauritániának és a Kanári-szigeteknek a határok szigorúbb ellenőrzésére.

Tonio Borg máltai belügyminiszter uniós kollégái brüsszeli értekezletén fakadt ki, hogy az idei év első felében 1.200 illegális bevándorló érkezett a szigetre, elsősorban Líbiából, és legfőbb ideje, hogy az unió érdemi párbeszédet kezdjen Tripolival az áradat megfékezésére.

Az 1.200 bevándorló Málta lakosságához képest hatalmas szám, ráadásul hozzáadódik a tavalyi 1.800-hoz, ami olyan, mintha másfél év alatt 75 ezer illegális bevándorló érkezett volna Magyarországra.

A gondot elsősorban az jelenti, hogy a Földközi-tenger forgalmát képtelenség teljes mértékben ellenőrizni, így Észak-Afrika szegény országaiból folyamatosan érkeznek a bevándorlók a jobb élet reményében.

Megoldások országról országra

Az egyes országok - a régóta kidolgozásra váró uniós bevándorlási stratégia hiányában - egyéni válaszokat keresnek.

Nicolas Sarkozy francia belügyminiszter - nem utolsósorban a bevándorlók tavalyi zavargásai miatt - elrendelte, hogy az illegális bevándorlók egy részét nyárig toloncolják ki az országból.

A minisztérium kilátásba helyezte, hogy az év első felében felkutatott 20 ezer illegális bevándorlóból csak 6 ezernek ad tartózkodási engedélyt.

Az országban 4,5 millió bevándorlót tartanak nyilván, míg a törvénytelen úton érkezettek számát 200-400 ezerre becsülik.

Nagy-Britanniában Tony Blair miniszterelnök hasonló akcióra készül, miután májusban hatalmas botrányt kavart, hogy a belügyminisztérium kitoloncolás helyett szabadon engedett ezernél több embert, akik illegálisan érkezett az országba, és már letöltötte börtönbüntetését.

Az amerikai módszer

Málta segélykiáltására az unió 5,5 millió eurót adott két Földközi-tengeri országnak a határőrizet szigorítására. De az amerikai példa azt mutatja, hogy a problémára a több pénz és a több fegyver nem jelent megoldást.

A mexikói-amerikai a legjobban őrzött nem háborús határ, az amerikaiak a kilencvenes években erősítették meg őrizetét, több százmillió dolláros költséggel. Az eredmény: a korábbi, "lyukas" határon átszökni akarók egyharmadát fogták el, fejenként 300 dolláros költséggel.

A militarizált határon csupán a próbálkozók tíz százalékát csípik el, ami egy főre vetítve 1.700 dollárba kerül.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kaiser Ferenc a sorkatonaságról: nem ördögtől való dolog, számos előnye van

Kaiser Ferenc a sorkatonaságról: nem ördögtől való dolog, számos előnye van

A modern harcászati eszközök korában is fontos szerepe van a honvédségi élő erőnek, amelyet nemcsak a harctéren, hanem vis maior helyzetekben is be lehet vetni – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense. Úgy véli, az orosz–ukrán háború menetétől és az Egyesült Államok politikai hozzáállásától is függ, hogy a jövőben hány ország dönt úgy a horvátokhoz hasonlóan, hogy be- vagy visszavezeti a sorkatonaságot.

Andrej Babiš részleteket árult el a lőszer-kezdeményezésről, Petr Fiala őrjöng

Éles politikai vita bontakozott ki Csehországban az Ukrajnának szánt lőszerszállítások miatt. A jelenlegi miniszterelnök, Andrej Babiš azt állítja: a korábbi kormány több száz milliárd koronányi fegyverüzletet bonyolított le úgy, hogy erről sem a parlament, sem a közvélemény nem kapott világos tájékoztatást. Petr Fiala volt kormányfő viszont azzal vádolja Babišt, hogy felelőtlen nyilatkozataival emberek és cégek biztonságát veszélyezteti.
inforadio
ARÉNA
2026.01.14. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×