eur:
392.27
usd:
366.85
bux:
67039.3
2024. április 27. szombat Zita

Nem bír az EU az illegális bevándorlókkal

A máltai belügyminiszter segélykiáltása ismét figyelmeztette az Európai Unió illetékeseit, hogy ideje lenne alaposabban átgondolni az illegális bevándorlás egyre kritikusabb problémáját. Brüsszel reakciója egyelőre kimerült abban, hogy pénzt adott Mauritániának és a Kanári-szigeteknek a határok szigorúbb ellenőrzésére.

Tonio Borg máltai belügyminiszter uniós kollégái brüsszeli értekezletén fakadt ki, hogy az idei év első felében 1.200 illegális bevándorló érkezett a szigetre, elsősorban Líbiából, és legfőbb ideje, hogy az unió érdemi párbeszédet kezdjen Tripolival az áradat megfékezésére.

Az 1.200 bevándorló Málta lakosságához képest hatalmas szám, ráadásul hozzáadódik a tavalyi 1.800-hoz, ami olyan, mintha másfél év alatt 75 ezer illegális bevándorló érkezett volna Magyarországra.

A gondot elsősorban az jelenti, hogy a Földközi-tenger forgalmát képtelenség teljes mértékben ellenőrizni, így Észak-Afrika szegény országaiból folyamatosan érkeznek a bevándorlók a jobb élet reményében.

Megoldások országról országra

Az egyes országok - a régóta kidolgozásra váró uniós bevándorlási stratégia hiányában - egyéni válaszokat keresnek.

Nicolas Sarkozy francia belügyminiszter - nem utolsósorban a bevándorlók tavalyi zavargásai miatt - elrendelte, hogy az illegális bevándorlók egy részét nyárig toloncolják ki az országból.

A minisztérium kilátásba helyezte, hogy az év első felében felkutatott 20 ezer illegális bevándorlóból csak 6 ezernek ad tartózkodási engedélyt.

Az országban 4,5 millió bevándorlót tartanak nyilván, míg a törvénytelen úton érkezettek számát 200-400 ezerre becsülik.

Nagy-Britanniában Tony Blair miniszterelnök hasonló akcióra készül, miután májusban hatalmas botrányt kavart, hogy a belügyminisztérium kitoloncolás helyett szabadon engedett ezernél több embert, akik illegálisan érkezett az országba, és már letöltötte börtönbüntetését.

Az amerikai módszer

Málta segélykiáltására az unió 5,5 millió eurót adott két Földközi-tengeri országnak a határőrizet szigorítására. De az amerikai példa azt mutatja, hogy a problémára a több pénz és a több fegyver nem jelent megoldást.

A mexikói-amerikai a legjobban őrzött nem háborús határ, az amerikaiak a kilencvenes években erősítették meg őrizetét, több százmillió dolláros költséggel. Az eredmény: a korábbi, "lyukas" határon átszökni akarók egyharmadát fogták el, fejenként 300 dolláros költséggel.

A militarizált határon csupán a próbálkozók tíz százalékát csípik el, ami egy főre vetítve 1.700 dollárba kerül.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.29. hétfő, 18:00
Csányi Sándor
az OTP Bank elnök-vezérigazgatója
Olyan fegyvert kap Ukrajna, ami elképzelhetetlen lett volna a háború előtt: ez lehet a legveszélyesebb eszköz Kijev arzenáljában

Olyan fegyvert kap Ukrajna, ami elképzelhetetlen lett volna a háború előtt: ez lehet a legveszélyesebb eszköz Kijev arzenáljában

Amikor Oroszország megindította az Ukrajna elleni inváziót, Moszkva egyik elsődleges célja a megtámadott ország „demilitarizációja” volt; eddig nagyon úgy fest, hogy ez a dolog a visszájára sült el. Nem csupán arról van szó, hogy a NATO eddig gigantikus mennyiségű nehézfegyvert küldött Ukrajnának, de olyan technikai eszközöket is megkapott Kijev, melyekről korábban még csak álmodni sem mert az ukrán vezetés, ékes példája ennek az MGM-140 ATACMS harcászati ballisztikus rakétarendszer. Egy olyan technikai eszközről van szó, amely, bár abszolút nem nevezhető „háborúdöntő csodafegyvernek”, biztos megnehezíti majd az orosz haderő dolgát az általuk „különleges műveletnek” hívott invázió során.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. április 26. 21:41
×
×
×
×