eur:
411.19
usd:
394.46
bux:
0
2024. december 27. péntek János
Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus előadást tart a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) 2024. május 11-én.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Krausz Ferenc: az új szegedi lézerlaboratórium az emberek életkörülményeinek javulását szolgálja

Felavatták hétfőn a Krausz Ferenc vezette Molekuláris Ujjlenyomat Kutató Központ (Center for Molecular Fingerprinting – CMF) új lézerlaboratóriumát Szegeden. A Nobel-díjas fizikus az InfoRádióban beszélt az új intézmény és az általa kitalált módszer várható hasznáról.

Milyen munka zajlik majd a most átadott lézerlaboratóriumban?

Ebben a laboratóriumban fogjuk megmérni, analizálni mindazokat a vérmintákat, amelyeket a Health For Hungary – Egészséges Magyarországért vizsgálatban tízezer önkéntestől gyűjtünk rendszeresen a következő években, és tesszük már évek óta. Eddig 47 ezer vérmintát sikerült összegyűjtenünk, és több mint kétezer jön ehhez hónapról hónapra, és lézeres eljárás segítségével fogjuk ebben a laboratóriumban a vérmintákat analizálni, és megállapítani, hogy a molekuláris összetételükben esetleg beállt-e valamiféle változás, ami kialakulófélben lévő betegséggel lehet kapcsolatban.

Milyen betegségeket lehet így kimutatni a vérből?

Eddig nyolcfajta rákos megbetegedésen teszteltük ezt a módszert, és mind a nyolc esetben sikerült kimutatni azt, hogy alapvetően mérhető jeleket mutat ki, amelyek egyértelműen a rákos elváltozással hozhatók kapcsolatba. Néhány esetben, többek között tüdőrák esetén, már olyan előrehaladott állapotban vagyunk, hogy egyes fokozatait a tüdőrákos megbetegedésnek külön is tudjuk észlelni, és látjuk azt, hogy minél előrehaladottabb a betegség, annál nagyobb elváltozást tudunk mérni ebben az úgynevezett infravörös molekuláris ujjlenyomatban, amit a módszerünk szolgáltat.

A kutatás hogyan folytatódik? Még több minta kell, vagy még inkább szélesítik a spektrumot, amit vizsgálnak?

A magyarországi kutatás elsősorban azt a célt szolgálja a Németországban megkezdett úthoz képest, hogy ennek a módszernek az alkalmazhatóságát a rákos megbetegedésen túl más, egyéb népbetegségre is teszteljük, hiszen sajnos jó néhány van belőlük. Hogy csak a leggyakoribbakat említsem, a szív- és érrendszeri megbetegedések, anyagcserezavarok, illetőleg légzési zavarok. A rákos megbetegedésekkel ez a négy betegségcsoport okozza Földünkön az összes elhalálozás 75 százalékát. Évente 17 millió úgynevezett korai halált okoznak jóval 70 év alatti korban, messze az átlagéletkor alatt, egy olyan életkorban, amikor az emberek a legnagyobb teljesítőképességgel rendelkeznek, és elvesztésük a legnagyobb veszteséget jelenti mind a családjuknak, mind pedig az egész társadalomnak. Úgyhogy ez a 17 millió ember óriási veszteség, egyébiránt ebből a 17 millióból nagyságrendileg néhány tízezren szenvednek korai halált ezen négy betegség egyike miatt Magyarországon.

Fizikusként kapott Nobel-díjat, sok mindenre használható az attoszekundumos lézerek kifejlesztése. Miért éppen az orvostudomány felé fordult?

Nagyon helyes a megállapítás, hogy a módszer, amellyel foglalkoztunk, és másokkal együttműködésben kifejlesztettünk, a fizika sok területén alkalmazhatók, de a fizikán túlmenően az élettudományok területén is. Hogy miért az orvosi alkalmazások felé fordultunk, az talán részben egy kicsit mindig a véletlen műve is, de persze van ebben tudatosság is: hosszú évtizedeken át folytattam elsősorban alapkutatás kategóriájába tartozó kutatási munkákat, úgy gondoltam, hogy még hátralévő életemben megpróbálkozom valamivel, ami ha sikerül, akkor közvetlenül is szolgálhatja az emberek életkörülményeinek javulását.

A most átadott laboratórium világszinten mennyire számít különlegesnek?

A módszer, amit kifejlesztettünk Münchenben, világszerte egyedülálló. Tegnapig hivatalosan egyetlen laboratórium volt a világon, ahol ezzel a módszerrel lehet emberi vérmintákat, illetőleg természetesen bármilyen más biológiai folyadékokat, akár szövetmintákat tanulmányozni az ultragyors lézertechnikával. Mától van egy második laboratórium a világon, ahol ezt lehet, és ez itt van Szegeden, Magyarországon.

Az ujjlenyomat azt feltételezi, hogy akkor a vérmintája minden embernek különböző. Ez valóban így van? És ha így van, akkor hogyan mutatható ki benne egy azonos marker?

Úgy tűnik, hogy valóban így van. Természetesen ahhoz, hogy bizonyosságot nyerjünk, nagyon sok időre lenne szükség. Ez egyelőre egy hipotézis, de az teljesen igaz, hogy az eddigi kutatásaink alapján úgy tűnik, hogy tényleg minden ember vérének molekuláris ujjlenyomata különbözik egymástól. Az, hogy ez a valóságban, a gyakorlatban is az adott technikával majd megkülönböztethető lesz, jelenleg bizonyossággal nem állítható, tehát nem merném azt állítani, hogy ez a DNS-módszerekkel vagy akár az igazi, hagyományos ujjlenyomattal majd fel tudja venni a versenyt, de igazából nem is erről szól a kutatás, hogy ezekkel a módszerekkel versenyezzünk, és ezt a módszert egyének azonosítására használjuk. Maga az ujjlenyomat szó az helytálló, ugyanis éppen a magyarországi kutatásaink tették lehetővé azt, hogy több ezer egyéntől vegyünk az egész világon elsőként viszonylag rövid időn belül többször vért, amiből meg tudtuk határozni az egyének individualizált, infravörös, molekuláris ujjlenyomatát, és ezek alapján meg tudtuk állapítani azt, hogy ténylegesen úgy tűnik, hogy jó hatásfokkal az egyének megkülönböztethetők. Ebből persze nem következik az, ha most ugyanezt megtennénk 500 millió emberrel, akkor az 500 milliót is meg tudnánk különböztetni. Ez a jövő kérdése, de nem is ez a cél. A cél az, hogy először is minden embernek meghatározzuk a saját, személyre szabott ujjlenyomatát ahhoz, hogy később ehhez viszonyíthassuk az esetleges elváltozásokat, amit egy esetlegesen kialakuló betegség okoz. Ne pedig más egészséges emberek ujjlenyomatával kelljen összehasonlítani, mert ha ezt tesszük, akkor beviszünk egy plusz bizonytalanságot, mégpedig pontosan azt, ami a másik emberhez való különbözőségből ered. A betegségek korai felismerésének a legígéretesebb módja az, hogy az embereket addig kezdjük el monitorozni, amíg egészségesek, és megszerezni annyi egészségügyi információt róluk, amennyit csak lehet. Persze nyilván ennek az anyagi keretek szabnak gátat, ezért az is nagyon fontos, hogy találjunk egy olyan módszert, amivel olcsón nagyon nagy mennyiségű információhoz tudunk jutni. Reményeink szerint ez a lézeres módszer egy ilyen módszer lehet, tehát olcsón tudunk nagyon nagy mennyiségű információhoz jutni. Ezt az információt kell megszerezni addig, amíg az emberek egészségesek, ez a referencia, és akkor ehhez képest lehet később viszonyítani viszonylag kis eltéréseket. Köszönhetően annak, hogy ez a személyre szabott referencia nagyon jól meghatározott, precízen személyre szabott, ezért viszonylag kis eltérést tudunk már érzékelni. A kis eltérés általában azt jelenti, hogy egy betegséget, amely az eltérést okozza, viszonylag korai stádiumában fel tudjuk ismerni, minél korábban tudjuk felismerni, annál jobbak nyilván a gyógyulás esélyei.

Mennyit változott az élete az elmúlt bő fél évben, amióta átvette a Nobel-díjat?

Gyökeresen változott az életem, sokkal kevesebb időm van arra, amit a legjobban szeretek tenni: kutatásra és a tudománnyal való foglalkozásra. De ez egy olyan lehetőség, ami most adódik, annyira reflektorfényben van ez a terület, hogy ezt tulajdonképpen kötelességünk kihasználni arra, hogy a következő generációk figyelmét erre a területre irányítsuk, és felhívjuk a figyelmüket arra, hogy mennyi lehetőség és fantasztikus perspektíva kínálkozik előttük, ha a tudományos pályát választják, és azon belül esetleg a lézerfizikát vagy molekulárbiológiát, esetleg a kettő ötvözetét. Óriási lehetőségek vannak többek között a jövő megelőző orvoslásának megalkotására.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Cserhalmi György: „Nem vagyok hajlandó rosszul lenni!”

Cserhalmi György: „Nem vagyok hajlandó rosszul lenni!”

A magyar színház- és filmművészet megkerülhetetlen alakja, és bár mostanában csak ritkán tűnik fel a vásznon, de mégis jelen van. Azt mondja, akik kíváncsiak rá, megtalálják, de tanítani nem akar, csak beszélgetni. Cserhalmi György szerint egy időtálló alkotás és a szakmai párbeszéd legfőbb építőköve egyaránt a kölcsönös bizalom. Úgy véli, a színművészeknek a színház az anyukájuk, a film pedig a mostoha papájuk, aki „hol kedves, hol nem”.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×