eur:
392.95
usd:
363.66
bux:
65938.65
2024. március 1. péntek Albin
Monitoring patients vital sign in operating room. Cardiogram monitor during surgery in operation room.
Nyitókép: Georgiy Datsenko/Getty Images

Amikor az időjárás ránk hozza a szívbajt – új tudományágat talált fel két magyar kutató

A Semmelweis Egyetem kutatóinak új eredményei szerint a cukorbetegek, az 55 év felettiek, valamint a férfiak a legérzékenyebbek a szív- és érrendszeri betegségeket kiváltó légköri változásokra. A kardiometeorológiának elnevezett tudományág kutatói Londonban, a brit média előtt is bemutatkoztak.

A Semmelweis Egyetem testvérpár kutatója, Boussoussou Nóra és Boussoussou Melida az akut szív-, valamint érrendszeri panaszok miatti kórházi felvételek, illetve az atmoszferikus viszonyok kapcsolatát vizsgálta napra lebontva, egy ötéves időszakban.

Összevetették az időjárási és klímaviszonyokat a kórházi sürgősségi osztályon megjelent akut betegek adataival. Most publikussá vált kutatásukat, amely a Scientific Reports című szaklapban jelent meg, november végén mutatták be a londoni magyar nagykövetségen. Ott kérdezte őket az InfoRádió tudósítója, Szvetnik Endre

Mi a kardiometeorológia, az önök által bemutatott új tudományág?

Boussoussou Nóra: Ez egy interdiszciplináris új terület, ami a meteorológia és a kardiológia határterületein jött létre. A fókuszában az áll, hogy a különböző akut szív- és érrendszeri betegségek és a meteorológiai, illetve a légszennyezési paraméterek kapcsolatát vizsgáljuk.

A humánmeteorológiai fogalmak már benne vannak a mindennapokban, hogy a frontok jönnek és az embernek fájni fog a feje, illetve a hasonló tényezők, mi ezt abból a szempontból fejlesztettük tovább, hogy ezeknek a légköri paramétereknek az együtthatását vizsgáljuk. Tehát nem különálló tényezőként vesszük őket figyelembe, hanem hogy együttesen milyen mintázatokban tudják emelni a szív- és érrendszeri megbetegedések számát. Illetve a tudományterületen belül van egy prevencióra fókuszáló programunk is, amelyben olyan stratégiákat kínálunk fel, amivel meg lehet előzni ezeket a hatásokat.

Ahogy az előadásukban mondták, a klímaváltozás is egy tényező ebben a tudományágban, tehát figyelik ennek a hatásait az emberi egészségre. Ki lehet már mutatni, hogy a szív és érrendszeri betegségekben mit okoz a klímaváltozás?

Boussoussou Nóra: A klímaváltozásnak rendkívül nagy mértékű hatása van az éghajlatunkra. Mindannyian tapasztaljuk azt, hogy az extrém időjárási körülmények egyre nagyobb számban fordulnak elő, egyre többször tapasztalunk hőséget, hideg időjárást, viharokat, fronthatásokat. Nagyon érdekes, hogy az evolúció során sok időnk volt, hogy alkalmazkodjunk a környezeti tényezőkhöz és az időjáráshoz. A klímaváltozás az evolúcióban azonban pár perces tényezőnek tekinthető, olyan gyorsan következett be, hogy a szervezetünk nem tudott megfelelő mértékben alkalmazkodni, ezért nagymértékben emelkedik az akut megbetegedések száma.

Vannak, akik különösen veszélyeztetettek?

Boussoussou Melinda: Igen, a kutatásunk része volt, hogy megnézzük: melyek azok a csoportok, amelyek érzékenyebben reagálnak az extrém időjárásváltozásra. Összevetve a metorológiai faktorokkal azt találtuk, hogy

a diabéteszes betegek, illetve a magas vérnyomással küszködők között nagyobb számban fordultak elő az akut kardiovaszkuláris betegségek.

A vizsgálatban azt néztük, hogy egy akutan bekövetkezett szív- és érrendszeri eseményhez milyen meteorológiai faktorok társulnak, azaz milyen volt az időjárás, amikor a tünetek jelentkeztek. Napra és órára pontosan tudtuk, hogy mikor jött be a beteg sürgősségi osztályra akut kardiovaszkuláris panaszokkal, és ehhez társítottuk a meteorológiai adatokat. Így tehát tudtuk, hogy valószínűleg hatással lesznek ezek az időjárási tényezők, mert voltak olyan napok, amikor több akut kardiovaszkuláris betegség jelent meg. Ilyen például az aorta anuerizma ruptura, amikor egy értágulat felszakad (ami nagyon súlyos akut betegségnek számít), és különböző fronthatásokkor ezeknek a száma megnövekedett.

Kimutatták a kutatásaikban az ok-okozati összefüggést vagy még csak kapcsolatról beszélhetünk?

Boussoussou Melinda: Egyelőre még csak kapcsolatot tudunk kimutatni. Ez egy nagyon újnak számító tudományterület.

A veszélyeztetettek tudhatják, ha változik az idő, akkor erre és erre figyeljenek, de a klímaváltozás hatásait még ideális esetben sem tudjuk egyik napról a másikra lecsökkenteni. Mit lehet így kezdeni ezzel a kutatással?

Boussoussou Nóra: A legfontosabb célunk, hogy prevenciós stratégiákat adjunk az emberek kezébe. Most fejlesztünk egy kardiometeorológiai előrejelző rendszert, amely figyelmeztet, hogy milyen időszakok lesznek azok, amelyek megterhelők és emelik az esetszámok előfordulását. Így személyre szabott tanácsokat lehet adni orvosként a betegnek a fizikai aktivitás csökkentésére.

Ami nagyon fontos: változtatni lehet a gyógyszeres terápián, ha tudjuk, hogy valaki rizikótényezővel rendelkezik, esetlegesen a vérnyomás, illetve az egyéb gyógyszereinek az adagolásán tudunk módosítani.

Figyelembe lehet venni a légköri tényezőket az előre tervezett műtéti időpontok esetében is, hiszen tudjuk, hogy ezek emelik a tromboembóliás szövődmények kockázatát, illetve magas vérnyomással járnak, tehát sokkal több posztoperatív szövődmény tud kialakulni. Szívügyünk a köztudatba hozni azt, hogy a környezetvédelem egészségvédelem is. A kardiometeorológia szemléletén belül a betegeknek mi nemcsak azt a tanácsot próbáljuk átadni, hogy kerüljék a mozgásszegény életmódot, étkezzenek helyesen, hanem orvosként ugyanolyan fontos felhívni a figyelmet a környezetvédelemre. Ha egészséges környezetben élünk, akkor a betegségeink száma is csökkenni fog. A két dolgot nem lehet szétválasztani.

Ez már nem az egyén felé üzenet, hanem a döntéshozók felé is...

Boussoussou Nóra: Mindkettő, a döntéshozóknak is szól, de egyéni szinten is nagyon sok mindent tudunk tenni.

Ezek a kutatások eljutnak az orvosokig, tehát olyanokhoz, akik tudják alkalmazni ezt a tudást?

Boussoussou Nóra: Most van folyamatban. Nemrég jelent meg az ezzel kapcsolatos könyvünk, aminek ez volt a nem titkolt szándéka, hogy érzékenyítést végezzünk a társadalomban is, illetve az egészségügyi rendszeren belül is. A konzervatív orvosi szemléletmódot egy kicsit holisztikusabbá tegyük, felhívjuk a figyelmet, hogy az egészségügyi rendszernek a környezeti tényezőkkel is szembe kell már néznie.

Amikor megjelent a képernyőn a kardiometeorológia, ott volt mellette egy kis TM, azaz levédett márkanév.

Boussoussou Nóra: Igen, ez egy saját szellemi termék, ami szabadalommal védett.

Ez mit jelent, csak önök használhatják, akik a Semmelweis Egyetemen kutatnak?

Boussoussou Nóra: Hivatalos megjelenésekben, a jogszabály szerint a mi engedélyünk szükséges, de nekünk az a célunk, hogy ez minél szélesebb körben ismertté váljon. Úgyhogy örömmel látjuk, ha bárhol megjelenik ez a fogalom, illetve ha elkezdik használni a tudományos kutatásokban.

Boussoussou Melinda: Fontos volt számunkra az, hogy ez a Semmelweis Egyetemről jött. Ez egy magyar szellemi gondolat, és itt szeretnénk továbbadni másoknak is.

Hogy lesz két nővérből kutató, akik együtt dolgoznak?

Boussoussou Nóra: Ez családi örökségnek is tekinthető, nyilván a családunk révén ugyanazok a hatások értek.

Tudóscsaládból származnak?

Boussoussou Nóra: Részben igen. A nagypapánkat emelném ki, aki közel hozott minket a tudományhoz – ő földrajztanár. A természet szeretetét, illetve az éghajlat- és klímaváltozással kapcsolatos érdeklődésünket tőle hoztuk, és ez indított el mindkettőnket a tudományos kutatások irányába.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Elemző az átfogó jelentésről: Párizs kezd rájönni, hogy a migráció nem mehet így tovább

Elemző az átfogó jelentésről: Párizs kezd rájönni, hogy a migráció nem mehet így tovább

A francia kormány nem fordít elegendő forrást az illegális bevándorlás elleni küzdelemre. A francia számvevőszék jelezte, hogy a kitoloncolások száma elenyésző, miközben félmillióra becsülik az országban jogellenesen tartózkodók számát, ezért a jelenleginél nagyobb anyagi ráfordítást szorgalmaz az illegális migráció elleni küzdelem hatékonyabbá tételére. Az InfoRádió Gönczi Róbertet, a Migrációkutató Intézet elemzőjét kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.03.01. péntek, 18:00
Kandrács Csaba
a Magyar Nemzeti Bank alelnöke
Szép pluszban zártak az amerikai indexek

Szép pluszban zártak az amerikai indexek

Jó hangulatban telt a kereskedés ma reggel Ázsiában, ezt követően emelkednek az európai tőzsdék is, Amerikában pedig szintén jó hangulatban telt a kereskedés, az emelkedést a Nasdaq vezette.  Igencsak eseménydúsan telik a nap a magyar tőzsdén, az osztalékról szóló bejelentés hatására kilőtt a Duna House, de szenved a Masterplast és az AutoWallis is. A hazai blue chipek közül pedig csak az OTP árfolyama van pluszban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×