INFORÁDIÓ
2022. december 1. csütörtök
Elza

vukovich gabriella

ksh

népszámlálás

Vukovich Gabriella, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnöke az októberben kezdődő népszámlálásról tartott sajtótájékoztatón Budapesten a KSH főépületében 2022. szeptember 26-án. A jövő hónap elsején kezdődik a népszámlálás, amelyen a részvétel kötelező, a kérdőíveket október 16-áig interneten lehet kitölteni, majd számlálóbiztosok keresik fel azokat a háztartásokat, amelyekből nem érkezett be online kérdőív.

Népszámlálási kérdezz-felelek Vukovich Gabriellával, a KSH elnökével

Infostart / InfoRádió - Sipos Ildikó

Hány szakasza van itthon az adatfelvételnek? Hogyan biztosítják az adatok anonimitását? Hogyan igényelhető kód az online kitöltéshez, ha eddig nem kaptuk meg a kódot? Miért van összefüggés egy mozgólépcső kialakítása és az egészségi állapottal kapcsolatos kérdés megválaszolása között? Miért nem kell többször személyes népszámlálást tartani? – ezekre a népszámlálással kapcsolatos kérdésekre is válaszolt Vukovich Gabriella, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában.

Szombaton megkezdődött az idei népszámlálás, de a hétvége nem volt felhőtlen, sokan jelezték, hogy kitöltötték a kérdőívet, de nem tudták továbbítani. Mi történt?

Elindult október 1-jén az online kitöltés, ami rendkívül nagy népszerűségnek örvend szerencsére azóta is. Valóban volt egy nagyon hirtelen terhelésnövekedés, sőt, valószínűleg volt egy terheléses támadás is a KSH rendszere ellen. Szerencsére ez nem sokáig tartott, ugyanakkor nyilván mindazoknak, akik nem tudták beküldeni a kérdőívet, vagy nem tudtak rövid ideig belépni a felületre, ez feszültséget okozott és ezért elnézést kérünk. Szerencsére nagyjából két óra alatt normalizálódott a helyzet, a késő esti órákban már teljesen jól működött minden, jól tudta fogadni a kérdőíveket és azóta is gondtalanul működik az egész rendszer. Sikerült a támadást is elhárítani és sikerült optimalizálni az informatikai erőforrásokat, hogy ez rendben működjön. Több mint egymillió embertől már beérkeztek a személyi kérdőívek a KSH rendszerébe. Ez egy nagyon kellemes szám, ennek nagyon örülünk, és biztatni szeretném az adatszolgáltatókat, hogy a továbbiakban is küldjék be online a kérdőívet. Minél többen küldik be online, annál kevesebb helyre kell a számlálóbiztosoknak kimenni és annál gyorsabb lesz a feldolgozás, hiszen az el tud végső soron indulni már az online szakaszban is.

Azóta semmilyen probléma nem történt?

Nem, azóta szerencsére nem volt és úgy számolunk, hogy nem is lesz. Tízévenként egyszer kerül sor ilyen nagy rendszereknek a felállítására és működtetésére, és csak egy nagyon rövid időszakra. Most is csak a népszámlálás erejéig és azon belül is csak egy rövidebb időszak az, ameddig a rendszert működtetjük. Minden országban vannak az első egy-két napon problémák, minden ország statisztikai hivatalának meg kell küzdenie ezzel a problémával, hogy voltaképpen nehezen kiszámítható terhelésre hogyan tudja optimalizálni a lehetőségeket. Ezzel együtt a szombati probléma után már nem kell ilyennel szembenézni és a továbbiakban felhőtlenül fog működni a rendszer.

Tegyük hozzá azért, hogy ezt az online rendszert nem most tesztelik, hiszen a legutóbbi népszámlálás alkalmával, 2011-ben már volt lehetőség online kitöltésre.

Valóban, akkor nagyjából a lakosság 20 százaléka élt ezzel a lehetőséggel, ami az akkori viszonyok között, az internethasználat akkori elterjedtsége mellett hatalmas arány volt. Bízunk benne, hogy most sokkal magasabb lesz, de azt is figyelembe kell venni, hogy két népszámlálás között annyi minden változik a KSH informatikai infrastruktúrájában, hogy nem ugyanaz a rendszer fogadja most a kérdőíveket, mint akkor, hanem egy teljesen új rendszert kellett felállítani. Szerencsére ez lesz az utolsó, amikor a lakosság személyes megkérdezésén alapuló népszámlálást tartunk. Innentől kezdve már állami adatbázisokból fogja a KSH előállítani a népszámlálás jellegű adatokat.

Mire számítanak, a lakosság körülbelül hány százaléka töltheti ki online a kérdőívet?

Nem tudnék jóslásokba bocsátkozni, statisztikusként egyébként sem nagyon szeretünk a jövőbe látni, inkább a jelent mérjük. A 2011-es húsz százaléknál azért lényegesen magasabbat remélünk, sőt, biztosak vagyunk abban, hogy annál lényegesen magasabb lesz. Körülbelül ötmillió cím van a regiszterünkben, nagyjából a címeknek a 9 százalékáról már bejött a kérdőív, úgyhogy én nagyon bizakodó vagyok, hogy továbbra is aktív marad a lakosság az online kitöltésben.

Ahhoz, hogy online kitölthessük a kérdőívet, előtte meg kellett kapnunk borítékban egy 12 jegyű kódszámsort. Ha valaki ezt véletlenül nem kapta meg, mit tud tenni, ha mégis szeretné online kitölteni?

A nepszamlalas2022.hu oldalon keresztül egy ügyfélkapus azonosítás után kérhet egy kódot. Akár egy új kódot, de akár másik címre is kérhet kódot, ha teszem azt, az édesanyja nem járatos az internethasználatban és szeretné az ő kérdőívét is kitölteni, ami egy konkrét címre vonatkozik. Be kell írni, hogy melyik címre kéri azt a kódot és egy email-címet, ahol fogadja az új kódot. Perceken, másodperceken belül megérkezik az új kód.

Tehát ha a postaládánkba nem érkezett meg, akkor az ügyfélkapun gond nélkül kérhetünk egyet.

Ügyfélkapus azonosításon keresztül kérhetünk, igen.

S ha nincs ügyfélkapunk?

Ha nincs ügyfélkapunk, akkor megkérhetünk valakit, akinek van családból, baráti körből, hogy segítsen ebben, egy konkrétan megadott lakcímre, egy email-címre kérjen belépési kódot.

Meddig kérhetünk kódot?

Október 16-ig tart az online kitöltési szakasz, addig bármikor kérhetjük.

Nagyon sokféle élethelyzet van. Van, aki lakik egy lakcímen, megkapja a kódot, tételezzük fel, hogy oda is van bejelentve, ott is lakik az egész családjával együtt. De mi van akkor, ha valaki bérbe ad egy ingatlant, és, mondjuk, a bérleményébe is érkezik egy kód, ott lakik egy bérlő. Mit kell kezdeni ezzel a kóddal?

A népszámlálás sosem a jogi állapotot vagy a bejelentettség szerinti állapotot méri, hanem mindig a tényleges élethelyzeteket. Tehát, aki valahol életvitelszerűen lakik, akár bejelentve, akár nem bejelentve, ott kell kitöltenie a kérdőívet, illetve az a lakcím az, ami vonatkozik rá aztán a továbbiakban. Nem lesz személyhez kötött a lakcím, viszont a feldolgozás után az adott címhez tudjuk kötni azt az embert, családot és azokat a statisztikai adatokat, amiket beírtak a kérdőívbe. Ha valakinek van két lakása, s mind a kettőbe érkezett felkérő levél a belépési kóddal, akkor amelyik lakásban ő lakik, arra vonatkozóan saját magáról, esetleg családjáról, hogyha ők is ott laknak, kitölti, a bérbe adott lakásnál pedig a bérlők töltsék ki a bérlőkre vonatkozó adatokat. Mindig a tényleges élethelyzet alapján, az életvitelszerűen használt lakásban kell kitölteni a lakóknak a kérdőívet.

Ha üresen áll a tulajdonomban lévő lakás, nem ott lakom, akkor mit töltök ki?

Akkor is ki kell tölteni egy lakáskérdőívet. Azt tudni kell, hogy a népszámlálás, az nemcsak népességet számol, hanem egyben népesség- és lakásösszeírás. A lakások kezdettől fogva, tehát Magyarországon már több mint 150 éve is részei a népszámlálásnak. Ez egy nagyon fontos dolog, hiszen a lakásoknak az infrastruktúrájáról kérdezünk, a lakásoknak az építési évéről, falazatáról, illetve új elemként az energiahatékonysággal összefüggő kérdés is van benne. Van-e klímaberendezés, van-e hőszivattyú, van-e egyéb olyan modern energetikai berendezés a lakásban, ami a korábbi népszámlálások idején még nem volt igazán releváns, ma meg nagyon is, hiszen az energiahatékonyság ma nagyon fontos kérdés. Úgyhogy a lakáskérdőívet töltsük ki akkor is, ha üresen áll a lakás, akkor azt írjuk be – a lakáskérdőív elején van egy kérdés, hogy hány személy él a lakásban –, hogy nulla személy él a lakásban és onnantól nem is fogja felkínálni a rendszer, hogy személyi kérdőívet töltsünk ki, csak a lakáskérdőívet.

Ha valaki, például, nyaralótulajdonos, akkor oda is bedobták a kódot a postaládába? A nyaraló után is ki kell tölteni egy kérdőívet?

Ha kizárólag nyaralóként lehet használni, akkor nem, de ha lakásnak használható, akkor igen, tehát akkor ugyanúgy egy lakás az országban, és akkor kitöltendő róla a kérdőív.

Érdemes a nyaralóban is a postaládát figyelni?

Érdemes megnézni a postaládát, ha van rá alkalom, de ez is egy olyan eset, amikor a valaki nem tud a nyaralójába pont most, ebben az időszakban elmenni, megnézni a postaládát, akkor kérhet arra a címre vonatkozóan egy új belépési kódot, és akkor ugyanúgy ki tudja tölteni a lakáskérdőívet.

Mi történik akkor, ha valaki megkapta a kódot, de azt érzékeli, hogy ez egy rossz lakcím, az ő lakcíme nem teljesen pontos? Módosítania kell a kérdőívben a lakcímet?

Amikor belépünk a belépő kódunkkal a rendszerbe, akkor az első dolog, amit csinálni kell, a cím pontosítása. Ha a cím nem pontos, hibás, akkor javítsuk, ha nem egészen pontos, akkor egészítsük ki. Például a társasházakban a belépőkóddal felszerelt felkérő levél csak az utca, házszám és a lépcsőház szintjéig szól. Ha a társasházban van 16 lakás, akkor mind a 16 lakás olyan címre kapta meg a felkérőlevelet, hogy az utca és a házszám látsszon, és onnantól kezdve minden postaládába abban a társasházban bedobta a posta ezt a levelet, mi kivesszük, és kiegészítjük, amikor beléptünk a rendszerbe.

Mi a teendő például akkor, ha elvált szülők közösen nevelnek egy gyermeket, a gyermek pedig mindkét helyen életvitelszerűen tartózkodik? Ilyenkor hogyan lehet a kérdőívet úgy kitölteni, hogy ne hibázzunk?

Az az alapszabály, hogy ahol a több időt tölti a gyerek, azt jelölje meg. Ugyanakkor nem hibázunk, ha a gyermeket mind a két lakcímre felvesszük, mind a két lakcímen kitöltünk a gyermekről egy személyi kérdőívet, mert amikor a rendszer összerendezi a statisztikai adatokat a személyekről, a háztartásokról, a családokról, akkor ki fog ütközni, hogy ugyanarról a gyerekről van két helyen szó, azt majd a rendszer tisztába rakja. A legjobb az, ha mind a két helyre beírjuk.

Az ilyen adatduplikációk kikerülhetők akkor is, ha, mondjuk, valakinek egyetemista a gyermeke a fővárosban, de az állandó lakhelye valahol vidéken van? A szülők kitöltik utána a népszámlálási kérdőívet, esetleg a gyermek is kitölti a kollégiumban, akkor sem lesz duplikálva az adat?

A végén nem lesz duplikálva, nyilván több kérdőív fog beérkezni ugyanarról a személyről, de a feldolgozás során ezek rendbe lesznek téve.

Az Európai Unió valamennyi országában tartanak népszámlálást Magyarországhoz hasonlóan?

Így van, az Európai Unióban született egy rendelet is, azt is meghatározta, hogy milyen adatokat kell gyűjteni a népszámlálás során. A témaköröket mindenképpen és néhány mutatót is meghatározott, hogy milyen mutatókat kell megküldeni az Európai Uniónak, az Eurostatnak. Ebből az Eurostatban fog készülni egy adatbázis, amit aztán onnan lekérdezhetünk mi is az összes országra, illetve az összes ország az összes országra kérdezhet le adatokat, illetve európai összesítéseket is készítenek ebből. A statisztikában egyébként is nagyon gyakran, sőt, a leggyakrabban európai uniós szabályozás van arra, hogy mit, hogyan és mikor gyűjtsünk. Ugyanakkor nyilván mindegyik országnak fontos, hogy a saját igényeit is belerakja a népszámlálásba, egyrészt olyan értelemben, hogyha vannak olyan speciális kérdések, amik nem szerepelnek a kötelező közösben, de szeretné az ország megtudni, akkor azt megkérdezzük, illetve a kérdésekre adható válaszoknál lehetnek olyan részletek, amelyek egyik országban relevánsak, másik országban nem, és ily módon tulajdonképpen a nemzeti érdekeket messzemenőleg tudja szolgálni a népszámlálás.

2021-ben lett volna a népszámlálás, de a Covid-járvány miatt csúszott egy évet.

A Covid-járvány miatt nagyon sok ország elhalasztotta, vagy más technikai megoldásokat választott, például nagyon hosszú, volt, ahol féléves összeírási időszakot határoztak meg, remélve, hogy azalatt ki tudják tölteni a kérdőívet. Illetve több ország már kizárólag adatbázisok alapján készít népszámlálási adatokat, nyilván ott volt a legegyszerűbb az élet, mert az állami adatbázisokban egyébként is meglévő adatokat dolgozták fel, és mint említettem, mi is erre készülünk. Ugyanakkor ott is nehéz volt, mert néha az állami adatbázisok sem tudtak úgy frissülni, mint normálisan, Covid-mentes időszakban. Talán hat-hét ország volt, amelyik 2022-re halasztotta, mi is. De az Eurostatnak például 2021-ig majd vissza kell számolnunk az adatokat és 2021 végére vonatkozó adatokat kell majd kiküldenünk.

A kérdések is szinte ugyanazok az Európai Unió országaiban? Hiszen azonos adatokra kíváncsi valamennyi ország.

A kérdések egy 75-80 százaléka teljesen azonos a különböző európai országokban, a többi pedig a nemzeti igényeknek, sajátosságoknak megfelelő. Mi új kérdésként tettük be a népszámlálásba az energiahatékonysággal kapcsolatos kérdéseket a lakáskérdőívbe. Ez például nem lett volna benne tavaly, mert fontos volt, izgalmas volt, de, mondjuk, nem volt akkora fájdalmas slágerkérdés az energetikai hatékonyság. A halasztás következtében lehetőség volt ezt is belerakni a kérdőívbe.

Az energiahatékonyságra vonatkozó kérdéssor az energiaválság hatására került be a hazai népszámlálási kérdéssorba?

Felerősödött az igény, az biztos.

Kötelező a népszámlálásban részt venni az Európai Unió valamennyi országában? Mi írja ezt elő? Ez mindig így volt?

Ez mindig így volt, a népszámlálásban mindig kötelező volt részt venni. Az Európai Unió azt nem írja elő, hogy kötelező részt venni, mert azért ekkora kötelezettséget a különböző országaira nem róhat, de mindenütt kötelező részt venni a népszámlálásban, minden országban és minden időszakban így volt. Magyarországon 1869-ben volt az első, azóta mindig kötelező.

Október 1-én indult az összeírás, hány szakasza van a népszámlálásnak?

A törvény is meghatározta, hogy a népszámlálás online kitöltési szakasza október 1. és 16. között van. A következő szakasz az, amikor azokra a címekre, ahonnan nem érkezett be a KSH rendszerébe online kérdőív, számlálóbiztosok mennek ki és lekérdezik a kérdőívet, rögzítik tableteken az adatokat. Ez tart október 17-től november 20-ig. Van egy harmadik időszak, ami egy vészidőszak már tulajdonképpen… A pótösszeírásban azok, akik nem tudtak valamiért részt venni addig a népszámlálásban sem online, sem számlálóbiztosos kitöltéssel, felkereshetik a polgármesteri hivatalt és ott felveszik az adataikat. Ez tart november 20-tól 28-ig.

Akkor még bőven van idő bárkinek.

Így van, de azért arra ösztönöznék mindenkit, hogy ne halogassa túl sokáig, mert közbejöhet aztán valami, amiért mégsem fogja tudni kitölteni, az a legjobb, ha minél hamarabb kitöltjük.

Ha megérkezik a kód, megtehető, hogy a családfő megnyitja az internetes oldalt, az online kérdőívet, s az egész család nevében kitölti?

Természetesen, ez a legegyszerűbb, rögtön az elején beírjuk a lakáskérdőíven, hogy hányan lakunk abban a lakásban, onnantól kezdve, mikor befejeztük a lakáskérdőívet, személyi kérdőívet ajánl fel, azt kitöltjük az egyik személyről, akkor kapunk egy másik személyi kérdőívet, ez automatikusan generálódik, automatikusan jön fel a képernyőre, és akkor annyi személyi kérdőív jön fel a képernyőre sorban, ahány személyt beírtunk, hogy ott lakik.

Hogyan értesülhet az állampolgár a számlálóbiztosok érkezéséről? Jelezni fogják neki október 16-át követően egészen november 20-ig valamikor az érkezést?

Október 17-től kezdve a számlálóbiztosok elindulnak azokra a címekre, ahonnan nem érkezett be online kérdőív. Ha rögtön otthon találnak valakit, akitől fel tudják venni az adatokat, akkor rögtön ki is tölthetik a kérdőívet. Ha nem találnak otthon valakit, akkor egy üzenetet hagynak a postaládában a saját telefonszámukkal, lehet aztán egyeztetni időpontot a későbbi felkeresésre, amikor alkalmas a családnak vagy annak, aki ott lakik a lakásban.

A kérdőívnek két része van: egy személyi és egy lakáskérdőív. Hogyan indulunk el? Beírjuk a nevünket, ez az első?

Amikor beléptünk a rendszerbe a 12 jegyű azonosító kóddal, először jön a lakáskérdőív, annál a címet pontosítjuk, ha hiba van benne, vagy kiegészítjük, ha hiányos. Ezzel biztosítjuk azt, hogy a címállomány teljesen stimmelni fog a KSH címállományával,. Tehát először a címet tesszük rendbe, a következő kérdés az, hogy hány személy lakik a lakásban, és utána jönnek a lakásra vonatkozó konkrét kérdések: a lakás alapterülete, az építés éve, az infrastruktúrája, tehát hogy van vezetékes víz, van-e csatornahálózat vagy más módon vezetik el a szennyvizet, milyen energiaforrások vannak a lakásban, van-e villany, gáz, fűtésre, főzésre mit használnak. A lakás alapterülete, szobáinak száma. Ezek a lakásra vonatkozó általános kérdések, amiből aztán tudjuk, hogy milyen lakásviszonyok közt laknak ott az emberek. A lakásviszonyok is nagyon fontos társadalmi jellemzők egy társadalomban. Majd pedig, amikor a lakáskérdőívvel végeztünk, automatikusan jön az első személyi kérdőív, ott beírjuk annak a személynek a nevét, akire vonatkozik, és akkor onnan végigmegyünk szépen a kérdéseken.

Mit kell megválaszolni a személyi kérdőívben?

A születési idő nagyon fontos kérdés, hiszen ebből fogjuk összerakni utána a népesség korstruktúráját. A születési időt kérdezzük, a családi állapotot, a családi állapotba beleértve azt is, hogyha házas, özvegy, elvált, hajadon, nőtlen, tehát a hagyományos családi állapotot. Kérdezzük azt is, ha élettársi kapcsolatban él, azt is be lehet írni, ha bejegyzett élettársi kapcsolatban él, tehát ezeket a különböző, a népszámlálási hagyományokhoz képest újabb együttélési formákat is kérdezzük. Ugyanakkor kérdezzük a gyerekek számát, a gyerekek születési idejét, a házasságkötések számát, a házasságkötés idejét, amiből mind nagyon izgalmas demográfiai elemzések fognak következni aztán, amikor feldolgoztuk az adatokat. Következnek az iskolai végzettségre, a társadalom tudásvagyonára vonatkozó kérdések, iskolai végzettségre, képzettségre vonatkozó kérdések, ide értve a digitális készségeket, hiszen a mai munkaerőpiacon rendkívül fontos, hogy milyen internethasználati, egyéb digitális készségei vannak valakinek. Ezeket is kérdezzük. Ez is egy új kérdés a népszámlálásban, hiszen 2011-ben még nem kérdeztük. Aztán kérdezzük a munkaerő-piaci helyzetet, hogy dolgozik, mi a foglalkozása, nagyon részletesen be lehet írni a foglalkozást, illetve ki lehet választani a feljövő listából a foglalkozást, de ha valaki nem találja vagy nincs türelme kiválasztani, akkor beírhatja nyugodtan szabad szavakkal, hogy mi a foglalkozása. Aztán kérdezzük a munkáltatót., hiszen a munkáltató ismeretében fel tudjuk dolgozni úgy az adatokat, hogy ki melyik ágazatban, milyen foglalkozást űz, hány éves, milyen egyéb jellemzőkkel rendelkezik. Itt olyan aggregátumokat tudunk képezni, amik rengeteg információt fognak szolgáltatni a magyar munkaerőpiacról és a magyar társadalom munkaerő-piaci potenciáljáról, beleértve például azt is, hogy milyen megfelelés van például az iskolai végzettség és a foglalkozás között, azaz hányan lehetnek olyanok, akik nem a végzettségüknek, képzettségüknek megfelelő foglalkozást űznek. Ez is egy izgalmas dolog, hogy a társadalom tudásvagyona hogyan hasznosul a munkaerőpiacon.

Az egészségi állapotra vonatkozóan is vannak kérdések. Sokan érezhetik úgy, hogy ezek annyira személyes adatok, én ezeket nem merik megválaszolni. Hogyan lehet eloszlatni az ezzel kapcsolatos kételyt?

A népszámlálás a társadalomról ad képet és nem öncélúan nyilvánvalóan, egyrészt a társadalmi önismeretnek is része, és azért ez is egy fontos dolog, hogy a népszámlálási adatok alapján be tudjuk mutatni mindenkinek, magunknak, hogy hogyan nézünk ki. Ez önmagában is egy nagyon izgalmas és nagyon hasznos dolog. Ugyanakkor a döntéshozatalnak az alapja az adat. Nemcsak a politikai vagy szakpolitikai döntéshozókra kell gondolni itt, hanem akár a vállalkozásokra vagy például azokra a civil szervezetekre, amelyek a különböző fogyatékkal élő vagy beteg embereket támogatják. Minden ilyen döntésnek az alapja a megfelelő adatállomány, ami orientálja a döntéshozókat, hogy milyen irányba lehet egyáltalán elindulni, milyen fejlesztéseket kell vagy lehet elindítani.

Ha az egészségi állapotomról kérdez a kérdőív, akkor olyasmire gondoljak, hogy hordok-e szemüveget? Vagy ennél azért még szenzitívebb?

Alapvetően a korlátozottság oldaláról nézi.

Az például klasszikusan az, hordok szemüveget.

A kérdés úgy szól konkrétan, hogy vannak-e látásproblémái szemüveg hordása esetén is, tehát hogy a szemüveggel tudom-e korrigálni, mert tulajdonképpen akkor nem vagyok annyira korlátozott. Ugyanakkor ha még szemüveggel sem látok jól, akkor azért már vannak korlátok, nem tudok vezetni, bizonyos munkákat nem tudok elvégezni, esetleg a képernyőt nem tudom már úgy nézni, mert a szemüveg sem korrigálja a látásomat. Arra kell gondolni, hogy a hallókészülék meg a szemüveg ma már nagyon könnyen rendelkezésre álló segítő eszközeink. Ha valaki azzal együtt nem korlátozott, akkor az talán nem olyan nagy baj. Ezzel szemben, ha még azzal együtt is korlátozott bizonyos tevékenységek végzésében, akkor különböző projektek, programok, támogató szolgáltatások kell hogy épüljenek azokra az információkra, amik így kiderülnek.

Mondjuk pár év múlva emiatt lesz egy lakókörzetben mozgólépcső, merthogy a társadalom nagyon nagy szeletéből az az információ érkezett arra az adott lakókörzetre vonatkozóan, hogy ott nagyon sok olyan ember él, aki a mozgásában korlátozott. Így lehet összekapcsolni a későbbi döntéshozatallal?

Így van, azt látjuk már hosszú ideje, hogy a statisztikai adatokat nagyon is figyelik a döntéshozók és nagyon is felhasználják a különböző stratégiák és fejlesztések tervezésekor. Lehet egészen egyszerű dolgokra is gondolni akár, mondjuk, a vállalkozások oldaláról. Ha valaki lekérdezi az adatokat egy adott lakókörnyezetről és látja, hogy ott nagyon sok kisgyerekes van, akkor nyilván olyan üzletet érdemes ott megnyitni, ahol a kisgyerekeseket tudja kiszolgálni, ha sokkal több az idős vagy a fogyatékos vagy a beteg ember, akkor nyilván olyan üzletet vagy szolgáltatást érdemes odatelepíteni, piacit is, nemcsak állami vagy támogatott szolgáltatást, ami annak a környezetnek felel meg.

Hogyan történik ezen adatoknak a feldolgozása és mi biztosítja azt, hogy anonim maradjak a népszámlálás során? Hiszen senki sem szeretné, ha róla kiderülne sok olyan adat, ami lehet, hogy az életkörülményeit a későbbiek során segíti, de azért valljuk be, jobb szeretné, ha örökre az az ő titka maradna.

Így is marad. Örökre az ön titka marad és örökre mindazoknak a titka marad, akik kitöltötték a kérdőívet vagy akikről kitöltötték a kérdőívet. A statisztikai munkának, statisztikai adatelőállítási folyamatnak sarkalatos része a bizalom, ezért a megfelelő biztonság.garantált. Garantált is kell legyen, ez is mindig így volt, hiszen pont azért, hogy a lakosság, a polgárok, akik kitöltik a kérdőívet, de akár, ha most más statisztikai adatgyűjtésekre gondolok, a vállalkozások is biztosak lehessenek benne, hogy a KSH-ból, a magyar statisztikai hivatalból, de ez így van Európában minden vagy a világ minden statisztikai hivatalában, nem kerülhetnek ki a statisztikai célra gyűjtött adatok egyedi formában. Ennek különböző biztonsági szintjei vannak, a népszámlálás a legmagasabb biztonsági szintet kell hogy garantálja, hiszen itt személyes adatokról van szó, érzékeny adatokról van szó és személyhez köthető adatokról van szó, tekintve, hogy lakcímről is kérdezünk vagy lakcímek alapján soroljuk be a családokat, háztartásokat. De kizárólag aggreált formában.

Ez mit jelent?

Összesítjük az adatokat. Egyedi adat nem kerülhet ki. Olyan adat, amiből következtetni lehet arra, hogy kire vonatkozik az adat, nem kerülhet ki. Csak olyan adat kerülhet ki a KSH-ból, ami több ember összesített adata és olyan sokaságú embernek az összesített adata, ami alapján garantálni tudjuk, hogy nem lehet visszakövetkeztetni egyik emberre sem, hogy kire vonatkozik az adat. Ennek a technikája egyszerű, mert addig aggregáljuk, addig gyűjtjük össze, addig összesítjük az adatokat, amíg biztos, hogy nem lehet egyedre embereket azonosítani benne. Az informatikai megoldása a népszámlálás esetében az, hogy amikor beküldi, mondjuk, valaki a kérdőívét a KSH rendszerébe, az online rendszerbe, azonnal álnevesítjük, azonnal megszűnik a kapcsolat az adat és a személy között. Ilyen módon onnantól kezdve már csak a technikai azonosítóval lehet összekapcsolni, hogy később a területre vonatkozó adatokat lehessen előállítani. De ezt soha, senki nem tudja, ez fiktív adatokkal, fiktív azonosítókkal történik, úgyhogy azt soha, senki nem tudja meg, hogy egyébként Nagy János és a Ló utca 4. összetartozik.

A KSH ugyanazt a metodikát alkalmazza, ugyanazt az adatvédelmet alkalmazza, mint az Európai Unióban bármelyik társszervezet?

A GDPR kötelező az összes európai országra. Én azt mondanám, hogy a magyar adatvédelem még szigorúbb egyébként, mint általában csak a GDPR-ból következő adatvédelem. A statisztikai adatvédelem is nagyon szigorú, nagy múltra tekint vissza és ezen belül a magyar adatvédelem, nemcsak a statisztikai, hanem általában az adatvédelem is szigorú, és ez így is van rendjén. Garancia mindnyájunknak arra, hogy az adatainkkal, a statisztikai célra megadott adatainkkal nem lehet visszaélni, azt csak statisztikai célra lehet használni, ami nem azt jelenti, hogy utána a statisztikát nem lehet más célra, mert hiszen a statisztikai adatot, az összesített adatot, a már nem azonosítható adatot nagyon is szükséges, hogy használják a döntéshozók vagy a különböző fejlesztések tervezői.

Mikor kezdenek majd jönni az első adatok azt követően, hogy megtörténik a népszámlálás?

November 28. az utolsó nap, amikor a pótösszeírás is lezárul. Akkor kezdődik a feldolgozás, illetve igazság szerint mi elkezdjük már a feldolgozást előbb is, hiszen azt az adatkincset, ami így bekerül a mi rendszerünkbe, érdemes már elkezdeni feldolgozni, annál is gyorsabban fog aztán a végső feldolgozás lezajlani. Mi úgy készülünk, hogy tavasszal már lesznek adataink, tavasszal kezdjük el az első adatokat kiadni a népszámlálásból, és onnantól kezdve folyamatosan, ahogy előre a feldolgozás, egyre több részlet fog megjelenni az adatokból. Jövő őszre tervezzük, hogy az összes adat meglesz.

Az első adat az az, hogy hányan élnek Magyarországon egy adott pillanatban. De melyik ez az adott pillanat?

Az adott pillanat a népszámlálás eszmei időpontja. 2022. október 1-jén nulla órakor volt az eszmei időpont, tehát azt az állapotot kell rögzíteni és arra az állapotra vonatkozóan kell minden adatunkat megadni, a személyes adatokat családra, háztartásra, bárkire vonatkozóan, de a lakásra vonatkozó adatokat is 2022. október 1-jén a nulla órakor fennálló állapotra kell megadni.

Az Európai Uniónak mikor kezdjük el küldeni az első adatokat a népszámlálás alapján?

2023-ban. Nem is tudjuk előbb küldeni, mint amikor a mi részletes feldolgozásunk is lezárul. Ez 2023 vége fele lesz.

A külföldön dolgozó magyar állampolgároknak is kell népszámlálási kérdőívet kitölteniük? Van-e itt valamilyen időhatár?

Az időhatárok ugyanazok, tehát az online kitöltési időszak. A külföldön élő magyar állampolgároknak, ha 12 hónapnál rövidebb ideje élnek külföldön, ki kell tölteni a kérdőívet, beletartoznak Magyarország népességébe. Ha 12 hónapnál már régebben vannak külföldön, akkor nem, mert akkor úgy tekintjük őket, hogy tartósan külföldön élnek és akkor annak a másik országnak, ahol élnek, a népszámlálásában írják össze őket. A Magyarországon élő külföldi állampolgároknál három hónapig turistának számít mindenki, de ha három hónapnál régebben élnek Magyarországon, akkor szintén a magyar népszámlálásban írjuk össze őket.

Őket segíti az, hogy a magyar nyelv mellett még angolul is ki lehet tölteni a kérdőívet?

Angolul is ki lehet tölteni a kérdőívet, illetve még 19 nyelven biztosítjuk a kérdőívnek a képét. Ha valaki nem tud angolul vagy magyarul, ott van a kérdőív ukránul, vagy szerbül, vagy németül, a magyarországi őshonos nyelveken ott van és plusz még a leggyakoribb Magyarországon beszélt nyelveken is. Látja a képét a kérdőívnek, és akkor annak alapján be tudja írni az online kérdőívbe vagy magyarul vagy angolul, ahogy neki kényelmesebb, a válaszokat.

Nyitókép: MTI/Soós Lajos

Kapcsolódó hang

Vukovich Gabriella az Arénában
 
A címlapról ajánljuk

×
×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018