INFORÁDIÓ
2022. május 16. hétfő
Botond, Mózes

tóth bertalan

mszp

választás 2022

Tóth Bertalan, az MSZP elnöke felszólal a koronavírus elleni védekezésről szóló törvénytervezet általános vitáján az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. március 24-én.

Tóth Bertalan: nem kapott frakciót Márki-Zay Péter, de megnyugtattuk, a bizalom rendületlen

Infostart / InfoRádió - Exterde Tibor

Akkor lesznek kormánytagok, amikor győzünk, s akkor is fogjuk megnevezni őket. Nem kizárt, hogy azokból, akik most megnevezésre kerültek szakértőként, mindenki miniszter lesz. De az sem, hogy senkiből sem – mondta Tóth Bertalan, az MSZP elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában, ahol beszélt a listaállítás helyzetéről, a népszavazási aláírásgyűjtés tapasztalatairól, a multikkal kötendő kompromisszumról és az ellenzéki összefogás előtt álló legfontosabb feladatokról is. A január 19-i interjú szerkesztett, rövidített változata.

Tóth Bertalan az Arénában
 

Hol tart most az országos választási lista állítása?

Nagyon jól állunk a listaállítással, közel vagyunk a megoldáshoz, csak van egy fontosabb feladatunk, a közös ajánlat, amit megfogalmazunk a választópolgárok felé. Ezzel is nagyon jól állunk, most a prioritás a program véglegesítése. A hónap végén mindenképpen szeretnénk bemutatni, február 12-én kezdődik majd a választási kampány, addigra szeretnénk készen lenni.

Az biztos, hogy a listán a közös miniszterelnök-jelölt kerül az első helyre. Az összes többi elosztásának mi az elve? Hat együttműködő párt van, de azt tudjuk, a főpolgármester nem fog beülni a Parlamentbe, mivel még jó ideig főpolgármester. ez egy kieső hely. Ezt a lyukat hogyan kell betölteni?

A választási szabályok rögzítik.

Mindenki megy eggyel följebb?

Így van.

Lehet biztosítani, hogy ugyanolyan színű jelölt kerüljön a kieső helyre, mint aki kiesett, vagy ezt nem kell?

A választójogi törvény alapján kétféle megoldás létezik. Az egyik az, hogy ugrik a lista. Ebben az esetben úgy kell meghatározni a következő helyeket, hogy az adott párt jelöltje a lista ugrásával mindenképpen mandátumot szerezzen. A másik megoldás, hogy a hat párt közös nyilatkozatban jelzi a Nemzeti Választási Bizottságnak, hogy a megüresedett parlamenti helyre a listáról kit jelöl, ott már nem számít a sorrend.

Ezt a választás előtt vagy a után kell jelezni a Nemzeti Választási Bizottságnak?

A 2018-as választások során a Nemzeti Választási Bizottság hozott egy döntést, amit mi lex Vonának nevezünk. Ennek az a lényege, hogy a korábbi gyakorlat szerint az a jelölt, aki nem vette át a mandátumát, automatikusan kiesett a listáról és a következő jött. A Nemzeti Választási Bizottság 2018-ban módosította ennek a szabálynak az értelmezését. Ennek az a lényege, hogy aki a választás napján rajta van a listán, automatikusan mandátumot szerez. Be kell jönnie a Parlamentbe, le kell tenni az esküt és csak azt követően, ha lemond, lép érvénybe az a szabály, hogy vagy ugrás van, vagy a pártok jelölnek.

Az már a pártok döntésén múlik, hogy a listáról a soron következő belép a lyukba, vagy pedig úgy döntenek, hogy azt a mandátumot saját döntésük szerint kiosztják valakinek?

Pontosan így van.

Melyikre készülnek, ha készülnek most egyáltalán valamelyikre?

Nagyon szoros az együttműködésünk. Az elmúlt két évben folyamatosan együtt dolgoztunk. Megvan a közös lista, közös jelöltek, közös miniszterelnök-jelölt. Biztos vagyok benne, hogy nem fog problémát okozni, hogy megállapodjunk ebben. Annak, hogy ezt hogyan fogjuk majd rendezni, még nem jutottunk a végére. De bármelyik megoldást is fogjuk választani, egyik párt sem fog kárt szenvedni.

Hogyan számolnak Dobrev Klárával? Úgy tűnt, lehet, hogy nem fog beülni a Parlamentbe, mert az Európai Parlament alelnöke. A napokban azonban nem indult azért a posztért. Beül a magyar parlamentbe?

Ő az Európai Parlament képviselője, függetlenül attól, hogy alelnök-e. Ez majd az ő döntése lesz. Én a nevében nem kívánok nyilatkozni arról, hogyan fog dönteni. Nekem az az információm, hogy európai parlamenti képviselő kíván maradni.

Akkor ez két üres hely a lista biztos befutó helyein. Akkor két helyről kell majd dönteni az ugrásos módszerrel, vagy a választási bizottságnak küldött döntéssel. Így kell érteni?

Így van. Nem akarom még jobban bonyolítani, de van még egy eshetőség, ha a listára olyan személy kerül fel, aki egyéni választókerületben is indul. Ha nyer az egyéni választókerületben, akkor az a listás hely is megüresedik. Egy példa: Márky-Zay Péter elindul egyéni jelöltként a hódmezővásárhelyi választókerületben. Ha megnyeri a választást, már nem két, hanem három helyről beszélünk.

Miért utasították el Márky-Zay Péter igényét az önálló frakcióra? Az MSZP részéről mi volt ennek az indoka?

Egy döntési javaslat érkezett, ebben nem született konszenzus. Az előválasztási szabályrendszert közösen alkottuk meg. Ebben az szerepelt, hogy minden jelöltnek frakciót kell választani. Azt is elfogadtuk, hogy a hat párton kívül más párt is indulhat az előválasztáson, s amennyiben öt helyen sikert ér el, odalép a hat párt mellé hetedik jelölő szervezeteként. Egyetlen párt indult így, de az Új Világ Néppárt jelöltjei közül nem nyertek öten, így ez a szabály nem tudott érvényesülni. Márky-Zay Péter a Párbeszéd-frakciót választotta, tehát akkor, amikor megalkottuk a szabályrendszert, ő is elfogadta az előválasztás szabályrendszerét, így lett ő a közös miniszterelnök-jelöltünk. Hat párt úgy döntött, hogy ezt a szabályrendszert vesszük figyelembe, annál is inkább mert 840 ezer választópolgár, de ha csak az első fordulót nézzük, több mint hatszázezer választópolgár e szerint a szabályrendszer szerint hozta meg a döntést, amikor szavazott. A jelöltek legitimitását, a frakcióalakítás legitimitását a választók adták meg. Arról nem született konszenzus, hogy ezt a szabályrendszert módosítsuk.

Mi lett volna az előnye?

Márky-Zay Péter többször megfogalmazta, hogy olyan kormányzásra készülünk, amire még nem volt példa a rendszerváltozás óta. Hatpárti koalíciós kormányzás zajlik majd – volt már koalíció, csak nem hat párttal –, s lesz egy miniszterelnökünk, aki nem tagja egyik pártnak sem. Ez azt jelenti, hogy a legfontosabb kormányzati döntések terepe nem a Vár lesz, ahogy most, hanem a Parlament. A parlamenti egyeztetések során nagyon nagy jelentőségük és felelősségük lesz a frakcióknak. Márky-Zay Péter nyilván ezért javasolta, hogy ő, mint párton kívüli, rendelkezzen egy olyan saját csoporttal, amelyik részt tud ebben venni. De megnyugtattuk, hogy a bizalom töretlen, rendületlen, az együttműködés egyre jobban működik, egységet hoztunk létre, egységet mutatunk és ez a kormányzásban is meg fog nyilvánulni. Ő pedig elfogadta, hogy a pártok így döntöttek.

Gondolkoznak azon, hogy egy párt nélküli miniszterelnök-jelölt kormányzóképességét milyen technikákkal, rendszerrel lehet fönntartani? Kancelláriarendszer? Referatúrarendszer? Volt nagyon sok próbálkozás a magyar politikában arra, hogy a miniszterelnök mindig úgy érezhesse, hogy ő az első, mert neki van kormánya.

Az első az, hogy megnyerjük a választást, majd utána eldöntjük, hogy a kormányzás technikai részletei, jogi keretei hogyan alakulnak. Ettől függetlenül létrehoztunk egy olyan munkacsoportot, amely a közeljövőben elkezdve munkáját, ezzel fog foglalkozni. Ebben a pártok szakértői, nagyon felkészült jogászok dolgoznak majd. Ez egy teljesen új helyzet lesz, széleskörű koalícióban meg kell teremteni azokat a kereteket, formákat, ahol az egység ugyanúgy, ahogyan a kampányban, a kormányzásban is működőképes legyen. Ismerve azokat a szakértőket, akik ebben részt vesznek, biztos vagyok benne, hogy nagyon jó megoldást fogunk találni.

Nyilvános már a szakértők neve? Márky-Zay Péter egyet elárult, azt mondta, hogy az árnyékkormányban – ő használata ezt a kifejezést – Surányi György, volt jegybankelnök számolja ki az ígéretek árát. Van árnyékkormány?

Nincs árnyékkormány. Azok a szereplők között, akiket Márky-Zay Péter megnevezett, az MSZP részéről Komjáthi Imre szerepelt. Ő a munkavállalók, a munkavállalói jogok tekintetében képviseli a közös álláspontot. De ez nem azt jelenti, hogy a majdani kormányban biztosan Komjáthi Imre lesz a munkaügyi miniszter.

Miért nem?

Főleg, mert Komjáti Imre a munkavállalók oldalán áll, nem tartom valószínűnek, hogy úgymond a másik oldalra fog átülni.

De arra is volt már példa, hogy az MSZP integrált szakszervezeteket még egy korábbi kormányzati ciklusban, amikor kormányon volt.

Így van. Nagyon jó az együttműködésünk a szakszervezetekkel, Komjáthi Imre a felelős. A legfontosabb az, hogy hogyan érvényesülnek majd a munkavállalói jogok a jövőben. Hogyan tudjuk majd megalkotni az új munka törvénykönyvét, amely egyrészt eltörli a rabszolgatörvényt, másrészt pedig olyan kereteket szab, amelyekben nincs olyan kiszolgáltatottsága a munkavállalóknak, mint most. Amúgy pedig az, hogy ki ül majd a minisztérium élén, most nem fontos. Akkor lesznek kormánytagok, amikor győzünk, s akkor is fogjuk megnevezni őket. De nem kizárt, hogy azokból, akik most megnevezésre kerültek szakértőként, nyilatkozóként, mindenki miniszter lesz. De azt sem, hogy senkiből sem. A kormányalakítás a választások után történik majd.

Azt az állítást, hogy az árnyékkormányban Surányi György számolja ki az ígéretek árát, meg tudja erősíteni mint az MSZP elnöke?

Nem egyedüli, aki ezt kiszámolja. Nyilván a szakértelme fontos, és ő benne van abban a munkacsoportban, amelyik ezt számolja.

Még az előválasztás miniszterelnök-jelölti kampányában hangzott el, hogy ki, milyen árnyékkormányt vagy kormányt tud elképzelni. Márky-Zay Péter akkor azt mondta, hogy szakértői kormányt tud elképzelni. Ezt tarthatónak látják a pártok, hiszen a miniszterek pártemberek, politikusok szoktak lenni?

Vagy éppen szakértők. Volt már olyan kormány, ahol voltak szakértők. Egy fontos dolog, amit Márky-Zay Péter is hozzátett, hogy természetesen a pártok tagjai között is lehetnek olyanok, akik szakértői egy adott területnek. Éppen ezért mondom azt, hogy most az ellenzéknek nem a kormányalakítás a legfontosabb feladata, hanem a közös kampány, a közös választási program és az egység bemutatása a választópolgárok felé. Annak bemutatása, hogy mi közösen akarunk egy új Magyarországot, egy olyan változást, ami egy szabad, igazságos és szolidáris országot jelent, egy olyan Magyarországot, ahol ez az államilag szervezett, polipszerű korrupciós rendszer megszűnik. Egy olyan Magyarországot, amely mindannyiunké, ezért is az a szlogenünk, hogy Magyarország mindannyiunké, amiben mindenkinek van esélye a felemelkedésre és nemcsak a kiváltságosoknak.

Hol tartanak a közös program megalkotásával? Vannak-e már programpontok, amiket föl lehet írni a transzparensekre, és ott lesznek a választási kampányban?

Igen, vannak. Azokat a programelemeket, amelyekben egyezségre jutottunk, már hirdetjük is. Ezek azok a sajtótájékoztatók, ahol minden egyes alkalommal a témát képviselő szakértőn kívül ott vannak a pártok képviselői is. Így már ismertettük az élelmiszer áfájával kapcsolatos tervünket, ismertettük a szociálisbérlakás-építési programmal kapcsolatos tervünket, ismertettük azt, hogy a rezsicsökkentés marad. Olyan igazságos rendszert szeretnénk, ahol a kedvezmények nagyobb mértékben jelennek meg ott, ahol nagyobb szükség van rá. Bejelentettük a nyugdíjrendszerrel kapcsolatos javaslatcsomagunkat, és ez így megy majd: ahogy lezárunk egy fejezetet, arról mindig lesz egy tájékoztató. Ezt a pártok az adott területen dolgozó képviselői ismertetik, illetve az a szakértő, aki ezért felelős.

Ez akkor már egy egyeztetett, hatpárti, plusz miniszterelnök-jelölti program?

Így van.

Mikor lesz ez egyben olvasható? Vagy elhúzzák egészen a kampány végéig, csepegtetve?

Lesz egy ilyen program. Abszolút nem az a cél, hogy majd a kampány végén hozzuk nyilvánosságra. Hetente egy vagy akár két alkalommal történik ilyen programismertetés. Ez a választási program a hó végére el fog készülni. Szeretnénk nyomtatott formában is elkészíteni, nyilván online formában is hozzáférhető lesz, mindenki számára megismerhető.

Mennyire lesz konkrét a választási programjuk és mennyire lesz számonkérhető, ha kormányra kerülnek?

Dolgozik egy szakértői csoport, amelyik figyelembe veszi a mozgásteret a költségvetésben. Nagyon sok mindent nem látunk. Nemrég megjelent egy olyan hír, mely szerint nyolcvan valahány alkalommal kormányrendelettel módosították a költségvetést. Az első feladat nyilván az lesz, hogy megismerjük a valós számokat. Amiket látunk, ahhoz képest fogalmazzuk meg a konkrét javaslatainkat. Mondok egy példát: a családi pótlék megemelése, vagy az alacsony jövedelmek adójának a csökkentése, adójóváírás útján. Ezek elég konkrétak, ezeknek mind számoljuk a költségvetési hatását. Nem szeretnénk olyan útra lépni, hogy mindent megígérünk, és utána alig valósul meg belőle valami. Olyan ígéreteket akarunk megfogalmazni, amelyeknek már most látjuk a költségvetési fedezetét.

Minden ígéret mellett ott lesz a kis csillag, hogy akkor, ha lesz rá pénz?

Nem. Akár átcsoportosítással, akár a várható gazdasági növekedésből származó nagyobb mozgástérrel, akár az EU-ból érkező források, amit most nem kapunk meg, összeadódik egy olyan mozgástér, amely meghatározza azokat a költségvetési kereteket, vagy pénzügyi forrásokat, amelyre meg tudjuk tenni a választási ígéretet és a vállalást. Nem akkor fogjuk megtenni, ha lesz rá pénz. Nagyon sok olyan elem van a költségvetésben, presztízsberuházások, a közmédia iszonyatos támogatása, satöbbi, amelyek átcsoportosításával már lehet forrást felszabadítani.

De tartósan lehet szabad forrást fölszabadítani? Ha egyszer elvonják a közmédia költségvetésének egy részét, abból lehet rendszereket tovább üzemeltetni?

Természetesen. A következő évben sem kell visszamenni arra a keretre meg az azt követő évben sem. Arra is figyelni kell, hogy látható, iszonyatosan nagy az államadósság és a költségvetési hiány. Azt is figyelembe kell venni, hogy a költségvetés egyensúlyát és az államadósság csökkentését úgy tudjuk elindítani, hogy az ne akadályozza a választási ígéreteinknek és a választási vállalásainknak a teljesítését és az semmilyen módon se a lakosságot terhelje. Ezért segíti nagyon sok pénzügyi szakember a munkát. Ők igen pontosan ki fogják számolni, hogy azok a vállalások, amelyeket megteszünk, megvalósíthatók legyenek.

Létezik olyan politika, ami nem a lakosságot terheli?

Természetesen.

Ez elég utópisztikusnak tűnik, a lakosság fogyaszt, forgalmi adót fizet utána. Ő a végső fogyasztó, ő szokott fizetni a végén.

Nemcsak a fogyasztók szoktak adót fizetni, hanem a vállalkozások is. Például azok a vállalkozások, amelyek külföldi tulajdonú, nagy, multinacionális vállalkozások. Jelenleg a közteherviselésnek a mértéke és az elosztása is aránytalan. Látjuk azt, hogy akár a nyereségadónál, akár az osztalékadónál, összehasonlítva a munkabéreket terhelő adókkal, aránytalanságok vannak. Van egy közös torta és annak vannak szeletjei. Úgy szeretnék ezt a tortát szeletelni, hogy oda jusson több, ahol valós szükség van rá.

A külföldi tulajdonú multiknál kipuhatolták már, hogy meddig hajlandók tolerálni, ha rájuk nagyobb terheket tesznek? Vagy mikor mondják azt, hogy átmennek a szomszéd országba?

Nagyon fontos azt megemlíteni, hogy az egyeztetés, az érdekegyeztetés Magyarországon megszűnt. Nem azt akarom mondani, hogy a kormány nem kommunikál, de zárt ajtók mögött, a nyilvánosság számára nem ismert módon és tartalommal a külföldi tulajdonú cégekkel. Mi szeretnénk helyreállítani ezt a társadalmi párbeszédet a munkaadók, a munkavállalók és a kormány részvételével. Azt szeretnénk, ha ebben az érdekegyeztetési folyamatban alakulnának ki közös pontok a munkaadók, a munkavállalók és a kormány között. Nem a kormány diktál, hanem a közös érdekek mentén kell megtalálni a közös megoldást. Biztos vagyok benne, hogy az ilyen egyeztetés során el fogunk jutni oda, hogy a multinacionális cégek is megtalálják azt a kompromisszumot, amelyben az ő befektetésük biztonságban van, jövedelmet termel, de a másik oldalon a náluk foglalkoztatott munkavállalók jóléte pedig biztosított, a jövedelme felzárkózik és növekszik.

Az lehetséges, hogy egy országban nem a kormány diktál? Amikor egy kormány a mögötte álló parlamenti többséggel képes szabályokat alkotni, amely alapján aztán mindenkinek kötelező eljárnia?

Lehetséges, de ezt nevezhetjük diktatúrának, ahol mindig a kormány diktál.

Parlamenti szabályok vannak, meghozzák a szabályt és utána kötelezőek vagyunk elfogadni, ha nem tetszik, a következő választáson leváltjuk a kormányt, és akkor egy másik jön. De mindig a kormány diktál, nem?

Nem mindig a kormány diktál, erre akartam helyezni a hangsúlyt. Egyrészt a parlamentnek sokkal nagyobb szerepe lesz, a törvényhozás törvényekben is tudna diktálni, de mi pont ezen szeretnénk változtatni. Egy olyan országot szeretnénk, ahol a gazdaságban lévő szereplők igénye és együttműködése befolyásolja a kormánydöntéseket. Persze nyilván egy kormány dönthet úgy is, hogy kizárólag maga hozza meg a szabályokat, nem egyeztet, hanem diktál, de annak mindig van vesztese. Ha olyan szabályok születnek, amelyek a multicégeknek kedveznek, akkor a munkavállalók a vesztesek. Ha a szabályokon csak a munkavállalók nyernek, akkor a multinacionális cégek mögött lévő befektetők dönthetnek úgy, hogy másik országot választanak befektetési célként, vagy nem fejlesztenek az országban, illetve nem növelik a munkavállalói létszámot, éppen ellenkezőleg, inkább csökkentik. Meggyőződésem, hogy mindig kompromisszumra kell törekedni, arra, hogy egyik fél se érezze magát vesztesnek. Ez közös érdeke a multicégnek, a munkavállalónak és az országnak is.

Ez gazdaságpolitika, ha jól értem. Hol van a gazdaságpolitikai tervezés centruma hat párt együttműködésében? Emlékeim szerint a gazdaságpolitikai elképzeléseik nem egy kaptafára készültek, mert hat különböző pártról van szó.

Éppen ezért lesz meg a közös programban, amiben minden szempontból egyetértünk.

Hol van a tervezés centruma? Hogyan működik ez a folyamat? A pártok gazdaságpolitikusai leülnek és megvívnak?

Azt, hogy vívnak, nem mondanám. Azt, hogy vitatkoznak, azt igen. Ez így természetes. A lényeg az, hogy a végén mindig legyen eredmény. Van egy programalkotó bizottságunk, több albizottsága, csoportja, ahol zajlik a szakmai munka. Van a gazdasági programmal kapcsolatos munkabizottság. Ebben nemcsak a pártok gazdasági szakértői, hanem civil szakértők is részt vettek, egy nevet említettünk is már. Ők azok, akik megvitatják, kiszámolják, elfogadják és utána a pártelnökök a miniszterelnökkel együtt jóváhagyják. Ez lesz benn a közös programban.

Végül a politikus tartja a hátát miatta, hiszen ő indul a választáson. A szakértő nem.

Természetesen így van, mindannyian vállaljuk ezért a felelősséget.

Hol tartanak a közös kampánytervezéssel? Milyen ütemezésben, milyen üzenetekkel, mikor jönnek ki?

A legfőbb üzenet megvan: egységben Magyarországért. Ez a legerősebb politikai termék, amit az elmúlt 12 évben az ellenzék fel tudott mutatni. Az, hogy egységben vagyunk. A Legyen Magyarország mindannnyiunké szlogen pedig majd azt a programot jelképezi, amelynek már több programpontját ismertettük. A mostani szakaszban lezárjuk a népszavazási aláírásgyűjtést. Úgy határoztuk meg, hogy előválasztás, népszavazási aláírásgyűjtés és utána kormányváltás, s előtte, élesben, nyilván, a kampány. Február 12-én kezdődik a kampányidőszak. Akkor indul majd a jelölteknek ajánlására az aláírásgyűjtés. Erre teljesen fel vagyunk készülve. Maga a népszavazási aláírásgyűjtés már főpróbája volt ennek a folyamatnak. Nagyon sok pozitív tapasztalatot szereztem, amikor több településen jártam az aláírásgyűjtések során. Helyben a pártok együtt dolgoztak, együttműködtek, megvan már a kellő számú aláírás, amelyet pénteken benyújtunk és érvényessé teszi a népszavazási kezdeményezésünket. Tehát sok-sok olyan dolog van, amiben készen vagyunk, de a program véglegesítése még hátra van. Amiben már egyezségre jutottunk, azt bemutatjuk.

Mennyit kellett gyűjteni a népszavazáson, hogy biztosan meglegyen?

Kétszázezer olyan aláírásra van szükség, amellyel minden rendben van. Ez azt jelenti, hogy olvasható a név, hogy a személyi szám pontos, a lakcím pontos és rajta van az aláírás. Ezeket szúrópróbaszerűen ellenőrzik. Ha megvan a kétszázezeres szám, akkor válik érvényessé a népszavazási kezdeményezés. Úgy számolunk, ahhoz, hogy biztonsággal meglegyen az érvényes mennyiség, körülbelül kétszázharmincezret szükséges leadni.

A Momentum hogyan illeszkedik az együttműködésbe? Amikor nekiálltak, akkor még más volt az elnök, Fekete-Győr András, aki azonban bizalmi szavazás után távozott a párt éléről. Milyen az új elnökkel az együttműködés?

Az együttműködés szempontjából semmilyen változás nincs. Donáth Annával kiválóan együtt tudunk működni. Ezt az MSZP nevében is tudom mondani, de a többi pártvezető is meg tudja ezt nyilván erősíteni. Semmilyen törést nem okozott az elnökváltás. Ráadásul ők is nagyon régóta együtt dolgoznak a Momentumon belül. Nem teljesen új időszakot nyitottunk az együttműködésben.

A Momentum új elnökének nem voltak új elképzelései, új igényei az együttműködéssel kapcsolatban? Minden, amire leszerződtek, azt végrehajtja?

Amiben eddig megállapodtunk, azt igen. A lendület nyilván erőteljesebb.

Azt mondta, hogy nem nagyon történt két hónapja semmi, mintha bealudt volna a kampány.

Hála Istennek ezen túl vagyunk, ezt bizonyítja az aláírásgyűjtés sikeressége. A sok-sok belső vitát le tudtuk zárni, tulajdonképpen megállapodtunk a program legfajsúlyosabb kérdésében is. A listaállítás tekintetében jól állunk. Nincsenek olyan ellentétek, ami problémát okozna. Mivel ezek a kérdéskörök már nincsenek napirenden, tudunk kizárólag az egységes kampányra koncentrálni. Ennek az eredménye az, hogy január első hete után elképesztően felgyorsult az aláírásgyűjtés. Attól kezdve tapasztaltuk azt, hogy iszonyatosan nagy az érdeklődés. Nagyobb városokban sorba álltak a választópolgárok az aláírásért, de a kisebb településeken is sokkal több aláírást gyűjtöttünk, mint a korábbi aláírásgyűjtések során. A választóknak fontos, hogy egységben legyünk. És ez számunkra is nagyon fontos. Az MSZP mindig a motorja volt az ellenzéki együttműködésnek. Mindig arra törekedtünk, hogy ez az együttműködés megalapozza a közös kormányzást is. Ezért fogunk küzdeni a jövőben is.

Mennyire koncentrálnak a kampányban a saját, MSZP-s jelöltekre és mennyire a közös miniszterelnök-jelölti kampányra? Mert az erőforrásaik nyilván nem végtelenek.

Természetesen oda kell figyelni, nemcsak az erőforrásainkra, hanem a választási szabályokra is. Meghatározott, hogy egy jelöltre mennyit költhetünk, és ezt be is kell tartani. Minden párt, ahol a saját jelöltje a közös jelölt, felelősséget vállal azért, hogy a jelöltje sikeres legyen. Ez a hozzájárulása egy pártnak az együttműködéshez. Természetes, hogy minden párt kiemelt figyelmet fordít az általa győztes közös jelölt kampányára. De ettől függetlenül, ahol az MSZP-nek nincsen jelöltje, de erős pártszervezete van, ahol aktivistái vannak, segítünk a más pártból lévő jelöltnek is.

A jobbikos jelölt mögé az MSZP odateszi a maga szervezeti erejét?

Természetesen.

És ez kölcsönös?

Igen, kölcsönös. Az a tapasztalatom, hogy ahol erős Jobbik-szervezet működik, aktivisták vannak, jönnek a mi jelöltünk mellett. Ez nemcsak a jobbikosra igaz, hanem a momentumos, DK-s jelöltre is, ebből a szempontból teljesen mindegy. Az MSZP-nek minden választókörzetben van szervezete, vannak aktivistái, ők mind segítik a közös jelölteket.

Mennyire tükrözik a mostani erőviszonyokat az előválasztási jelöltállítási számok? A DK 32, a Jobbik 29., az MSZP 18, a Momentum 15, a Párbeszéd 16, az LMP 5, és Márky-Zay Péter. Ezek a számok nagyjából a mostani erőviszonyokat mutatják?

Nem látom, hogy ebben bármilyen változás lenne. Ráadásul, ahogy a mostani választói akaratot, és a mostani választói gondolkodásmódot látom, az ellenzéki szavazó már nem méricskéli, hogy melyik pártnak milyen támogatottsága van, és nem is gondolkodik azon, ha most vasárnap lenne a szavazás, melyik pártra szavazna. Most vasárnap nem lesznek választások, és a pártok nem indulnak külön, hanem együtt. Ebből a szempontból a választópolgárokat nem érdekli, hogy most milyen erőviszonyok vannak az ellenzéki pártok között. Az előválasztás eredményeként kialakult egy erőviszony, nyilván ezt az előválasztási eredményt majd a listaállításnál is figyelembe fogjuk venni. Egyik párt sem kerül hegemón helyzetbe. Együttműködésre vagyunk ítélve, és ezt mindenki látja. Ezért a legfontosabb az egység.

Azért nem kerül hegemón helyzetbe egyik párt sem, mert nagyon sok az együttműködő párt, és bármelyik kiesik, az elvileg elviheti a többséget? Vagy azért nem, mert megállapodtak, hogy azt fogják mondani, hogy senki nem kerül hegemón helyzetbe? A kettő nem ugyanaz.

Nem ugyanaz, de mind a kettő lehet igaz. Alakulhat úgy a választás végeredménye, hogy ha bármelyik párt kilépne ebből az együttműködésből, elvész a többség. Mindannyian úgy látjuk, hogy együtt kell működnünk. Nem értünk mindenben egyet. Ez is egyértelmű. Van jobboldali, liberális, baloldali párt, fiatalokat képviselő párt, zöldpárt, tehát nagyon sok féle szempontrendszer van. Pont olyanok vagyunk, mint Magyarország. Magyarországon is sokfélék vagyunk. De együtt kell működnünk, és ez az együttműködés hozza meg az eredményt.

Azt elképzelték-e már, hogy hogyan fognak kormányozni, ha akkor sem fognak mindenben egyetérteni, de valamelyik kormánydöntéshez mindenkinek a szavazata kell? Mert mondjuk szoros a többség. Akkor lesz valaki, aki azt mondja, hogy én ezzel nem értek egyet?

Nem tartom valószínűnek. Ahogy ez most sem fordult elő az elmúlt két évben. Sok olyan vitás helyzet volt, amiben mindig kompromisszumra és konszenzusra tudtunk jutni, ez az, ami garancia és ami alapja lesz annak, hogy ha kormányra kerülünk, addig fogjuk a vitát folytatni, amíg egyezségre nem jutunk. Tulajdonképpen a demokráciának ez a lényege. Nem arról van szó, hogy van egy ember, aki megmondja, hogy ez lesz, hanem van hat párt, van egy civil miniszterelnök, illetve lesz. Az ő egyezségük fogja majd meghatározni az adott jogszabályt és az adott kormánydöntést.

Kormányon is – ha odakerülnek –, kell majd számolnunk olyan kiszólásokkal, mint amit, például, Jakab Péter mondott Márky-Zay Péterről, vagyis, hogy okos ember is mondhat hülyeségeket? Ez ellenzékben elmegy, egymás között, de kormányon elég nehéz elképzelni.

Bármilyen hihetetlen, ez a mostani kormánynál is előfordult. Pedig egy pártban vannak. Előfordul az, amikor valamilyen kijelentésre, mondjuk a budapestiek képviselője, egy fideszes képviselő, vagy valamilyen funkcióban lévő politikus ellentéteset mond. Nem szeretnénk olyan országot, ahol a vélemény nem szabad. Legyen helye a vitának, de legyen helye a kompromisszumos döntésnek.

Milyen témákat fog a Magyar Szocialista Párt vinni a kampányban? Ha van egyáltalán külön témája a pártoknak. Mi az, a mit nagyon fontosnak tartanak?

Külön témánk nincs, mert közös programunk lesz. De az, hogy a programon belül bizonyos programpontokat valamelyik párt hangsúlyosabban képvisel, az teljesen rendben van. A zöldpolitikát nyilván a Pártbeszéd és az LMP képviseli majd, amivel mi is, természetesen, egyetértünk. Szociális ügyekben, a munka világát érintő ügyekben, ilyen az alacsony bérek adójának mérséklése, az adójóváírás rendszere, kifejezetten általunk megfogalmazott a javaslat. És természetesen az alacsony nyugdíjak felzárkóztatásával, a vegyes indexálású nyugdíjemeléssel kapcsolatos javaslatunk is benne lesz a közös programban. Ezt nyilván hangsúlyosan képviselni fogjuk. Ahogy a családtámogatásoknál a családi pótlék emelését is képviselni fogjuk. Az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentésével kapcsolatos programpont is egy hozzánk közelálló javaslat. Ezt több párt is megfogalmazta. Az egység megteremtése, az egység megmutatása mellett azért a pártok mögött lévő szavazótábor megvan. Tehát azoknak a szavazóknak, akik elkötelezettebbek a saját pártjuk irányába, nekik is lesz az az ajánlat, és lesz az a programpont, amiért érdemes lesz a közös listára szavazni.

A kormányoldali, vagy odaköthető botrányokra ráülnek?

A kormányoldal botrányai közül nagyon sok nem is az ellenzék munkájának köszönhetően derül ki. Itt van a Völner-ügy, itt van a vizsgáknál a protekció szerzése. Ezer olyan ügy van, amit produkál a kormánypárt. Ezek természetesen a kampánynak is a központi része lesznek. Mert az egyik fő üzenete az egységes ellenzéknek, hogy ilyen országot nem szeretnénk.

Bevonják a kampányba a külföldi pártcsaládok fontos politikusait? Emlékeszem még olyan MSZP-kongresszusra, amelyen Horn Gyula Gerhard Schröderrel együtt sétált el a kongresszus büfésora előtt.

Tervezzük, de a vírushelyzet ezt nagyban befolyásolja. Az elmúlt időszakban is nagyon sok nemzetközi programot mondtunk le, akár mi is, vagy akár a nemzetközi partnerünk is. Sőt, az Európai Parlament-i kampányunkban Frans Timmermans is, aki most az első számú alelnöke a bizottságnak, járt is Magyarországon. Tervezünk a mostani kampányban is olyan eseményeket, ahol a nemzetközi, testvérpárti partnereink ki fognak állni mellettünk, és nagyon drukkolnak, hogy Magyarországon változás legyen.

Hogyan számolnak? Vagy hogyan remélik? Tavasszal már lesznek szabadtéri rendezvények? Vagy még mindenki a számítógép előtt fog kampányolni?

Nehéz ezt megmondani. A mostani járványügyi adatokat nézve nem túl rózsás a helyzet. Az időjárás nyilván változik, s ha az időjárás lehetővé teszi, akkor nagyon sok szabadtéri rendezvényt, eseményt fogunk szervezni.

Van azért B terv is?

Ha nem lehet, akkor természetesen maradunk azoknál a lehetőségeknél, kommunikációs eszközöknél, amelyeket most is használunk.

Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd
A címlapról ajánljuk

×
×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018