INFORÁDIÓ
2021. október 16. szombat
Gál

vágujhelyi ferenc

nav

adóhatóság

szja-visszatérítés

Vágujhelyi Ferenc, a NAV új vezetője: nincs értelme A4-es lapokkal adatot gyűjteni a XXI. században

Vágujhelyi Ferenc, a NAV új vezetője: nincs értelme A4-es lapokkal adatot gyűjteni a XXI. században

Az a fő szabály, hogy ahol a NAV nem tudja, hogy kinek jár családi szja-visszatérítés, ott nem fog automatikusan ez megtörténni, de aki kimarad az idei adatszolgáltatásból, valójában semmilyen jogot nem veszít el – mondta Vágujhelyi Ferenc, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt vezető államtitkár. Az adóhatóság vezetője az InfoRádió Aréna című műsorában ismertette az szja-visszatérítés részletszabályait, beszélt a NAV ügyfélbarát átalakulásáról, és arról is, miért kell tesztelőket behívni az utcáról is.

Vágujhelyi Ferenc az Arénában
 

Február közepén 1,9 millió gyermeket nevelő szülő kapja vissza az idén befizetett személyi jövedelemadóját. Hogyan néz majd ki ez a visszatérítés a gyakorlatban?

A személyi jövedelemadót a legtöbb ember esetén a munkáltató vonja le a bruttó munkabérből. Ezt bevallja a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak, minden hónapban megkapjuk ezeket az adatokat a munkáltatóktól. Ezt a levont összeget a nyilvántartásunkban vezetjük és az átlagjövedelem erejéig ezt az összeget utaljuk ki azoknak, akik erre jogosultak. Alapértelmezésben a szülők, az élettársi kapcsolatban élők és aki egy háztartásban él a gyermekkel mint a gyermeket nevelő társ, ők lesznek jogosultak az adóvisszatérítésre. Ahol erről tudunk, ott ezt magunktól megtesszük. Azoknál a szülőknél, akikről nem tudunk vagy olyan nevelőkről, akik jogosultak lesznek a visszaigénylésre, de nem tudunk róla, ők október 31. és december 31. között jelenthetik be az adataikat. A NAV-ot fölhatalmazta a jogszabály arra, hogy az adatokat ellenőrizzük, és ha minden rendben van, akkor az ő esetükben is február 15-ig ezt vissza fogjuk fizetni. Ha valaki erről megfeledkezik, akkor egészen május 20-ig módosíthatják az adatokat úgy, hogy jóváírásra kerüljön a számlájukon ez az összeg, és ezután a jogszabályoknak megfelelő időn belül ki is fogjuk utalni a részükre. Tehát aki kimarad az idei adatszolgáltatásból, valójában semmilyen jogot nem veszített el.

Viszont aki december 31-ig nem jelentkezik, már csak május után kaphatja meg?

Márciusban mi kiajánljuk a személyi jövedelemadót, de nem is kell megvárnia a mi bevallási tervezetünket, korábban is beadhatja a bevallást. Egyébként praktikus megvárni, de amikor ő akár saját maga, akár mi a tervezetünket kijavítva beszámol arról, hogy őneki gyermekeltartási kötelezettsége van, akkor ezt mi figyelembe vesszük és ki fogjuk utalni a neki járó összeget.

Hány ember lehet az, akinek majd így utólag jeleznie kell, mert nem feltétlenül tudják, hogy ő is jogosult erre a visszatérítésre?

A maximum az a jogosultak és a családi pótlékot igénybe vevők különbözete. Aki a családi pótlékot igénybe veszi, ott elvileg minden adatot tudunk. Ez körülbelül 1,1 millió ember, és lméletileg érintve lehet 1,9 millió. Nyilván vannak olyanok, akik már más jogon visszakapják az szja-jukat, a négy- vagy többgyermekesek, nekik még egyszer nem fizetjük természetesen vissza, mert ők nem fizettek ilyen értelemben szja-t, mert le sem vonják tőlük az összeget. De akinek befizetett adója van, ott ezt magunktól megtesszük. Akiről nem tudunk, ott nyilatkozni kell. Én azt becsülöm, hogy ismerve a magyar társadalom szociológiai, anyagi körülményeit, meg fogja haladni a másfélmilliót azok száma, akik ténylegesen összegeket fognak visszakapni.

Ha valaki nem biztos abban, hogy tudja-e a NAV, hogy van gyermeke és jár az szja-visszatérítés, vagy nem biztos benne, hogy jó adatokat adott meg annak idején, lesz ellenőrzésre mód? Akár egy egyszerű ügyfélkapus lekérdezése, akár egy ilyen nyomtatvány kitöltésével?

Szerintem erre szükség van, különösen annál, aki nem bankszámlára kéri az összeget, mert a mostani kézbesítési szabályok szerint esetleg olyanhoz is eljuthatna az összeg, akihez ő nem akarja. Mindenképp lehetőséget kell adni arra, hogy megtekintse, milyen adat van róla a nyilvántartásban, illetve ezt módosítani tudja.

Várhatóan mikor érhető el ez az ellenőrzési felület?

A jogszabály szerint október 31-től kell az adatmódosítás lehetőségét fenntartanunk. A kincstárral minél gyorsabban végre kell hajtanunk ezt az adatcserét. Ez a látszat ellenére nem egy egyszerű művelet, ugyanis a kincstár társadalombiztosítási azonosítójelen tartja nyilván az ügyfeleit, mi pedig adóazonosító jelen tesszük ugyanezt meg. Bár a társadalombiztosítási adóazonosító jelet a munkáltató a bevallási papírokon nekünk feltünteti, de mi nem vagyunk képesek az ellenőrzésére, ezért ez körültekintő munkát igényel.

Kell módosítani a 2015 óta működő informatikai rendszeren, hogy ezt a feladatot el tudja végezni?

Igen, módosítanunk kell. A bevallásfeldolgozó rendszerünkben is ez egy teljesen új típusú adat. Ez egy olyan logikájú feladat, ami nem a klasszikus bevallásokhoz kapcsolódik, tehát itt bizonyos módosításokat végre kell majd hajtanunk.

Hogyan jelenik majd meg a visszatérítés a 2020-as adóbevallásban, illetve annak tervezetében?

Nem készítettük még el a bevallási tervezetet, de egészen bizonyos, hogy lesz egy olyan része a „nyomtatványnak”, az elektronikus űrlapnak, ahol ilyen típusú adatokat fogunk gyűjteni. Be kell azt jelölni, hogy ilyen típusú adatot kíván az adózó megadni, akkor megnyílnak azok a mezők, ahol ezeket az adatokat fel lehet tölteni. Ez nem lesz egy egyszerű feladat, hiszen a modern XXI. századi társadalomban a családi viszonyok nagyon bonyolultak. Egyre gyakoribb az, hogy mondjuk, egy válást követően mindkét szülőt mint nevelőt hagyja meg a bíróság, és mindkét szülőnek utána lehet élettársa vagy akár háztartása, és emiatt egészen komplex helyzetek adódhatnak. Ezt érthetően meg kell jelenítenünk a nyomtatványokon. Sajnos azt kell hogy mondjam önkritikusan, hogy az egyszerű helyzeteket is időnként bonyolult módon jelenítjük meg a nyomtatványainkon. Ha itt ügyetlenek vagyunk, akkor mindenki számára áttekinthetetlen helyzetet állítunk elő.

Akik maguk után fizetik az szja-t, például az egyéni vállalkozók, őstermelők, ők is automatikusan megkapják majd az utalást?

Nem, nekik ezt mindenképpen be kell jelenteniük. Az a fő szabály, hogy ahol a NAV nem tudja, hogy kinek mit kell adni, ott nem fog automatikusan ez megtörténni. Azt, hogy kinek kell adni valamit, alapvetően tudjuk abból, hogy a gyermek után családi pótlékot vett igénybe vagy nyilatkozott arról, hogy jogosult lenne, de nem kívánja a családi pótlékot igénybe venni. Minden más esetben valakinek be kell nekünk jelentenie, hogy van olyan gyerek, aki után ez igénybe vehető. Azonosítani kell azt, hogy kik jogosultak igénybe venni, azonosítani kell azt, hogy milyen közterhet jelentettek be utánuk. A magánszemély soha nem felel azért, ha alkalmazott, hogy megfizették-e a közterhet. Ha tőle levonták, akkor nem az ő felelőssége, hogy megfizessék, ez a munkáltató felelőssége. Mi neki oda fogjuk adni és természetesen be fogjuk hajtani a munkáltatón, de azt eddig is megtettük. És az utolsó pont az, hogy tudnunk kell, hogy hová fizessünk.

Ekho és kata esetében hogy és mi jár vissza?

Ott mások a limitek, mint az szja esetében. Az szja esetében viszonylag egyszerű, az átlagbérig száz százalék, többinél a kormány igyekezett olyan szabályt alkotni, hogy ezek ugyan formálisan nem bérként felvett fizetések, viszont egy-egy család életében hasonló funkciót töltenek be. Egy őstermelőnél, egy egyéni vállalkozónál gyakorlatilag ez nem egy vállalkozás finanszírozását szolgáló pénz, és a társadalmi igazságosságot figyelembe véve lettek meghatározva azok a százalékok, amiket visszafizetünk. Azt is figyelembe kellett venni, hogy ezek az egyszerűsített adónemek nemcsak szja jellegű közterhet jelentenek, hanem minden közteher ezekbe lett belegyúrva, ezért józan ésszel is be lehet látni, hogy itt különös bátorság lett volna a száz százalékot alkalmazni, hiszen az azt jelenti, hogy az adott tevékenység az egyáltalán nem vesz részt a közteherviselésben, emiatt van kisebb, 25 százalékos vagy más szabály.

Október elején a NAV honlapján megjelent a tájékoztató erről a visszatérítésről. Bővülhet ennek a tartalma? Vagy minden részlet ismert már?

Két tájékoztató készült, az egyik a földi halandóknak, a másik pedig az adózásban és számvitelben járatosabb szakembereknek. Én azt gondolom, hogy sikerült az érintetteknek szóló verziót érthetően leírni. Fontos azt tudni, hogy az átlagbérre számított maximum szja, ami visszajárhat, 806 ezer forint lehet, viszont én arra biztatnék mindenkit, hogy ne ezt az összeget jegyezze meg, mert egyénenként sok okból eltérhet. Azt viszont fontos tudni, hogy a szociális ellátásokkal ellentétben, ahol egy-egy háztartásnak sokszor összevontan kell figyelembe venni az összegeit, itt ez külön-külön vehető igénybe. Az egy háztartáson belül élő két szülő vagy gondviselő külön-külön tudja igénybe venni ezt a visszatérítést.

Június végén nevezték ki a NAV élére. Varga Mihály pénzügyminiszter akkor az informatikai fejlesztések szükségességével indokolta a váltást. NAV-elnökként mennyi ideje, módja és lehetősége lesz ezt a területet, amit korábban, alelnökként irányított, szem előtt tartani?

Én világéletemben informatikus voltam, és talán ez az első olyan hely, ahol meg kell osztanom a figyelmemet az informatikai feladatok és az adminisztráció egyéb területei között. De a döntésben, hogy ide kerültem, az informatikai készségeim voltak a meghatározóak elég nyilvánvalóan. Nekem van egy elképzelésem arra vonatkozóan, hogy adatalapon hogyan kellene egy ilyen hivatalt működtetni, ami részben szolgáltató, részben pedig rendvédelmi feladatokat ellátó szervezet. Az én célom az, hogy szakadjunk el attól a gondolkodásmódtól, amit a régi adóhatósági szemlélet jelentett, amikor a gazdálkodók gyűjtötték a saját adataikat elemi szinten, számlákat, fuvarleveleket, teljesítésigazolást, ezeknek a felhasználásával számításokat végeztek, és ezeknek a számításoknak az eredményeit írták be a bevallásokba és ezt küldték el az adóhivatalnak. Ha az adóhivatal utána akart annak nézni, hogy megfelelő-e a gazdálkodása egy adott szervezetnek, a törvényeknek megfelelően vesz-e részt a közteherviselésben, akkor odaküldött egy szakembert, és meglehetősen költséges és időigényes módon ellenőrizte. Ott meg kellett nézni azt, hogy az analitikákból következik-e az a bevallás, amit ő benyújtott. Azért nem lehetett ennél részletesebb adatokat kérni, mert az aránytalanul nagy adminisztrációs többletterhet jelentett volna a gazdálkodónak. Ma már ez nem így van. Ma a digitális térbe költözött a világ. Az elemi adatok tranzakciós szinten digitálisan keletkeznek, és ezeket a digitális adatokat különösebb adminisztrációs többletteher nélkül képesek a gazdálkodók eljuttatni az adóhatóságnak. Az online pénztárgéprendszer, az étel-ital automaták adatszolgáltatása, a taxaméterek adatszolgáltatása, az online számlarendszer, különböző vámmal kapcsolatos és jövedéki adózással kapcsolatos rendszerek mind elemi tranzakciós szinten gyűjtik az adatokat, semmi nem akadályozza, hogy valós időben kerüljenek be az adóhatósághoz. Innentől kezdve át kell gondolnunk azt, hogy gyötörjük-e tovább a társadalmat ezekkel a bevallásokkal. Van-e értelme A4-es lapokkal adatot gyűjteni a XXI. században? Nekem meggyőződésem, hogy nincs.

És egy algoritmus ellenőrzi, vagy ugyanúgy egy munkatársa nézi át az adatokat, a számlákat és a beérkezett információkat?

Ha elemi szinten érkeznek be hozzánk az adatok, akkor mi magunk is meg tudjuk nézni azt, hogy a bevallásokban helyesek-e az adatok. De továbbmegyek, a bevallásokat össze tudjuk olyan mértékig állítani, hogy az üzleti és számviteli döntéseket természetesen mi nem hozhatjuk meg az adózó helyett. Az e-szja-rendszer azért jó példa, mert az szja-ban nem kell számviteli és üzleti döntéseket hozni. Az, hogy egy magánszemélynek hogyan kell megfizetni a személyi jövedelemadóját, az a jogszabályokból egyértelműen következik. Az áfarendszerben a NAV azért nem tud áfabevallást készíteni az adózó együttműködése nélkül, mert olyan számviteli és üzleti döntéseket kell meghozni, amit a NAV nem tud egyedül megtenni. Mondok egy egyszerű példát: az adózó eldöntheti azt, hogy melyik időszakban vallja be például a levonásba teendő áfáját vagy milyen mértékig kívánja levonásba tenni, ezeket mi nem tudhatjuk, nem mi vezetjük azt a céget. A cég számviteli, gazdasági vezetőinek kell megmondaniuk azt, hogy ez hogy folyjon. Ezért például áfát olyan módon, ahogy az szja-t, soha az életben nem fogom tudni készíteni az adózónak az ő közreműködése nélkül.

Említette, hogy mennyi és milyen szintű adatot kér be és kap a NAV. Mit tudnak ezzel az adattal, információval kezdeni?

Demokráciában adatot célhoz kötötten gyűjt mindenki, mi is ezt tesszük. Amikor bejönnek ezek a tranzakciós szintű adatok több milliárdos nagyságrendben, ezeket egy adattárházba betesszük, és a tudásunk alapján igyekszünk azt megállapítani, hogy a jogalkotó által elképzelt gazdálkodási módba hogyan illeszkednek ezek be. Amikor olyan jelenségeket látunk, hogy valakinek a gazdálkodása ettől eltér, akkor azt kockázatként kezeljük. Az én elképzelésem az, hogy ezeket az adatokat vissza kell mutatni az adózónak, hogy mi ezt látjuk. Tulajdonképpen azt mondjuk neki, hogy szóljon nekünk, nem ez a valóság, akár valamit mi rontottunk el vagy ő további információt tud nekünk adni, vagy pedig próbáljon meg olyan bevallást beadni, ami ezekből az adatokból következik. Ha erre nem képes vagy szándékosan ezt nem akarja, akkor jön első lépés, a támogató eljárás, amikor kimegyünk vagy online felületeken keresztül együttműködünk vele, hogy érjük el valahogy a rendeltetésszerű állapotot. Sokszor képzelhető el, hogy valaki egyszerűen kreatív volt, olyan a jogszabályok keretei között működő vállalkozást üzemeltet, ami másképp működik, mint ahogy azt a jogalkotó elképzelte. Ha ez a tételes jogot nem sérti, akkor ezt folytathatja természetesen. A támogatói eljárásban nem történik megállapítás, nem történik szankció. Az ellenőrzésben már előfordulhat ilyen. A különböző tudományos publikációk szerint az európai társadalmakban nagyjából a gazdálkodók 85 százaléka képes az adóhivatallal együttműködve a jogszabályoknak. A fennmaradó 15 százalékból 12 százalék segítségre szorulhat. A fennmaradó 3 százalékból 2 százalék általában szándékosan sérti meg a jogot, de nem azért, mert adócsaló módon akarja a vállalkozását működtetni, hanem azért, mert bajba került. Ilyenkor nagyon sokszor nem azt teszi, amit a jogszabályi keretek lehetővé tesznek, hogy halasztást kér, tehát átütemezést kér, esetleg adóelengedést. Ha feltárjuk, akkor ott szankcióval is kell számolni. És 1 százalék körül van az, aki masszívan arra építi a vállalkozását, hogy időnként vagy folyamatosan a közösből vegyen ki és ne oda tegyen be. Ezek az esetek azok, amikor aztán a szankciók elkerülhetetlenek, mind az adóhatóságé, illetve később a büntetőjogi szankciók, hiszen a NAV-nak van bűnügyi szakterülete is.

Könnyebb most ezt az 1 százalékot kiszűrni úgy, hogy ennyi adat érkezik?

Ez a gondolkodásmód, amit most elmondtam, még az ilyen kifejezetten csalárd célból alapított cégek esetében is egy közös munka lesz a bűnelkövetőkkel, ugyanis amikor bemutatjuk nekik azt, hogy milyen készségekkel rendelkezünk, akkor valójában két út áll előttük. Vagy finomítják az elkövetési módszereiket, vagy letesznek erről a tevékenységről, legalábbis nem Magyarországon fogják ezt folytatni. Más országokban erre feltehetőleg szélesebb lehetőségek nyílnak, mert ilyen elemi szintű tranzakciógyűjtést a környéken nem nagyon látunk.

Az elmúlt években sokszor hangsúlyozták, hogy a NAV egyre inkább ügyfélbarát módon működik. Ezt jelentené konkrétan az ügyfélbarát módszer, hogy folyamatos visszacsatolást biztosítanak az ügyfeleknek?

Két dolgot jelent, az egyik ez, hogy lehetővé tesszük a visszacsatolást, tehát az adataikba való betekintést, a másik pedig az ésszerű online felületek biztosítása. Ma Magyarországon a kormányzati fejlesztések következtében úgy lehet elektronikus szolgáltatásokat igénybe venni, hogy már jelszó sem kell hozzá, arcképes azonosítással és egy személyi igazolvánnyal vagy útlevéllel be lehet jelentkezni, teljes bizonyító erejű magánokiratot lehet létrehozni és teljes bizonyító erővel lehet kommunikálni a kormányzati szervek, és így a NAV felé is. Ez egy nagyon komoly eredmény, de utána, amikor az ember átverekedte magát a központi azonosítási ügynökön, olyan felületekkel találkozik az egyszerű halandó, amelyik elborzasztja.

Mindegyiket meg kell külön tanulni, és ez nem mindig egyszerű.

Annyi dolgunk lenne, hogy meg kéne nézni azt, hogyan működnek a népszerű online szolgáltatások, és a felületeket ehhez igazítani. Van olyan űrlapunk, az online nyomtatványkitöltőben gyakori az, hogy a saját nevemet írom be meg a sajt taj-számomat, amikor már azonosítottam magam az azonosítási ügynökkel, tehát ezt már ki kéne tölteni. Ez egy intelligenciateszt vagy mi, hogy most a saját adatait elkérjük? Szerintem ezt meg is haladta már így a XXI. századi közigazgatás.

Azt mondta a beiktatása után, hogy a jövőben nem lehet bonyolultabb a hatósági ügyintézés, mint a közösségi média használata.

Ez pontosan így van.

Hogy működne akkor?

Például egy űrlap alján legyen olyan gomb, hogy beküldés. Ha egy űrlap aljára odaérek, három gombnak kéne ott lenni – mentés, ellenőrzés, beküldés –, de egyik sincs, mert kiderül, hogy a tetejére kell visszamenni, ott le kell nyitni egy összes mező nevű feliratot, ami még csak gombnak sem néz ki, abból ki kéne találnom azt, hogy melyik következő űrlapot kéne megnyitnom, ahol még hiányzó adatokat töltök ki, vagy olyan adatokat kérünk be, amit nem is tudunk ellenőrizni és nem is releváns az ügy szempontjából.

Hogy lehet ezt leegyszerűsíteni? Mennyire könnyű?

Az emberek az internet korában keresőorientáltak, ezért először is legyenek olyan keresőmotorjaink a saját szolgáltatási rendszerünkben, ami odaviszi az ügyfelet. Az a tapasztalatom, hogy a NAV-nak a leírásai rövidek lettek és érthetők. Kaptam egy nagyon jó kis tájékoztatást arról, hogy ez milyen típusú kötelezettség, hogyan kell eleget tenni, de nem volt ott egy gomb, hogy akkor elintézem. Ha valamilyen referencia volt arra, hogy hol lehet elintézni, az általában az általános nyomtatványkitöltőre vezetett, amit egy földi halandó nem tud föltelepíteni, pedig volt rá online nyomtatványkitöltő is. Most ezeket helyre tesszük. Én azt kértem a bevallási szakterület vezetőitől, hogy az utcáról hívjanak be embereket, kínálják meg őket kávéval, és nézzük meg azt, hogy boldogulnak-e ezekkel az űrlapokkal.

Mennyi idő egy ilyen rendszer felépítése, mert a közösségi média működése valóban rettenetesen egyszerű, és ami nagyon fontos, hogy mobiltelefonról is működik?

Hadd védjem a NAV-ot ebből a szempontból. A személyi jövedelemadó bevallása ma Magyarországon az elmúlt években már egyszerűbb volt még a közösségi média használatánál is. Azon túl, hogy az ember megnézte, ha akarta és jóváhagyta, csak a támogatott civilszervezetet és egyházat kellett megadni, ezek meg eléggé logikus űrlapok voltak. Tehát tömegét tekintve most sincs baj. Viszont ha az ember valóban egy problémába ütközik, mondjuk, elveszti a munkahelyét és be kell jelentkeznie a természetbeni egészségbiztosítási ellátásra, akkor például megugorhatatlan feladat volt ezeket a lapokat kitölteni. Ez is megszűnt. Tehát azért vannak ilyen tendenciák. A bonyolultabb adónemeket, főleg a gazdálkodókkal kapcsolatos köztehernemeket, főleg azért szakemberek kezelik. Nekik nem jelent gondot az általános nyomtatványkitöltőnek a használata, sőt, ezek a programjaink össze vannak kötve a legnagyobb számviteli, üzleti rendszerekkel, tehát nem is örülnének neki, ha más típusú rendszereket kezdenénk használni, hiszen ebben otthonosan mozognak.

Kétfajta rendszer lesz? Egy az utcáról behívott, kávéval megkínált és gyakorlatilag tesztelőként működő emberek számára, mármint a többség számára, és lesz egy másik rendszer a nagy adózóknak?

A nagy adózókkal nyilván gép-gép kapcsolatot kell majd kialakítani, de minimum letölthetőnek kell lennie az ilyen adatoknak, ilyen értelemben két különböző kommunikációs rendszerre van szükség.

Júliusban indult volna az e-áfa, de egy július közepén kihirdetett kormányrendelet negyedévvel kitolta a határidőt. Mi pontosan az e-áfa?

Az e-áfát az elektronikus szja-bevallás motiválta, hogy készítsük elő a bevallást az adózónak. A beérkező adatforrásokból kiszámoljuk, hogy milyen típusú áfanemekre látunk mi közteherfizetési vagy levonásba tételi lehetőséget az adózó részére, és ezt kiajánljuk neki. Kiderült az, hogy amit ki tudunk ajánlani, nem feltétlenül az, amire leginkább szüksége lenne a gazdálkodóknak. Ez egy nagyon nehéz kérdés, mert ki kell szolgálnunk a négy számla bt.-t is meg a legnagyobb iparvállalatokat is, és nagyon másra van szükségük. Az a tervünk, hogy minél gyorsabban, még az ősz folyamán a teljes áfaanalitikát kiajánljuk az adózóknak, ezt letölthetővé is tesszük nekik, ha akarják, be tudják importálni a saját számviteli rendszerükbe. A visszajelzés az, hogy ez nagyon fontos, és utána a kisebb cégeknek végig kell gondolni azt, hogy milyen valódi hozzáadott értékű szolgáltatást tudunk adni, a nagyobbaknak meg ki kell alakítanunk az intelligens gép-gép kapcsolatot.

Egy másik aktuális ügy, ügyfélkapun már megérkeztek az adószámla-kivonatok, a posta pedig október végéig kiviszi azoknak, akiknek nincs ügyfélkapujuk. Kik és milyen értesítőt kapnak?

A különböző köztehernemeknek a számlavezetése úgy történik, hogy a bevallásokban tipikusan terhelés kerül a számlára, a banki átutaláson pedig tipikusan jóváírás. Ez a kettő eltérhet egymástól a legkülönbözőbb okokból, mert egyszerűen bevallják az adót, de nem fizetik meg, de lehet olyan is, hogy az utalásban például rosszul tüntetik fel az adószámot, nem tudjuk beazonosítani az adózót. Erről értesítjük az adózót. Ilyenkor nyilván az az ésszerű magatartása, ha hiánya van, azt megfizeti, ha egy másik köztehernemen többlete van, akkor átvezetést tesz. Ezt az online nyomtatványkitöltő alkalmazáson is megteheti. Ha pedig bonyolultabb ügyről van szó, akkor praktikusabb, ha vagy önrevízióban, vagy az ügyfélszolgálatunktól segítséget kérve rendezi ezt az ügyet. Ez gyakorlatilag egy adattisztázó akció.

Milyen további területeken tervezik az online azonnali kapcsolat, az adatszolgáltatás bevezetését, bővítését?

Magyarországon azért meglehetősen előre szaladtunk ezzel az online, tranzakciós szintű adatgyűjtéssel. Az európai gazdaságnak az egyik komoly problémája az áfa alapú körhintacsalásoknak a kérdése. Nagyon örülnénk neki, ha más uniós tagállamok is elindulnának az ilyen típusú adatgyűjtő rendszerek megvalósításában. Nagyon jó lenne, ha ezek európai szinten működni tudnának. Nagyon sok közös kockázatelemzést tudnánk végezni, ahol az adózó az elemzés pillanatában még nem azonosítható, csak akkor, amikor ezt megalapozza valamilyen kockázatkezelési módszer, és szerintem ez inkább a jövő iránya. Nálunk is nyilván fölmerülhet az, hogy a készletgazdálkodásról, mondjuk, a NAV valós időben kapjon adatot, viszont én mindig nagyon óvatos vagyok azzal, hogy mennyi adatot gyűjtünk, ugyanis ha valaki egy bankot, közösségi médiafelületet választ, és ott adatot ad meg, az az ő saját döntése. Nekünk a törvény erejénél fogva kell adatot adnia, szankcionáljuk, ha ezt nem teszi meg. Ezért nagyon kell vigyázni az adataira. Ezért ha ki fogjuk terjeszteni esetleg a jelenlegi rendszereinket, azt a garanciák további felülvizsgálatával fogjuk megtenni.

Nyitókép: itbusiness
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018