INFORÁDIÓ
2021. november 28. vasárnap
Stefánia

izer norbert

nav

adózás

koronavírus

A kormany.hu által közreadott képen Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára a koronavírus-fertőzés elleni védekezésért felelős operatív törzs online sajtótájékoztatóján 2020. április 25-én.

Hogyan adózunk 2021-ben? – Izer Norbert a kata-visszaélésekről, az elektronikus fizetésről és a különadók sorsáról

Infostart / InfoRádió - Exterde Tibor

Az adópolitikai elveinken nem változtatott a koronavírus, a hangsúlyt továbbra is a fogyasztási, forgalmi adókra szeretnénk helyezni – mondta Izer Norbert az InfoRádió Aréna című műsorában. A Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára beszélt a Covid-intézkedések hatásairól, a kata és a kiva jövőjéről, az szja-csökkentés esélyeiről és a turisztikai szektor megsegítéséről is.

Milyen változásra kell számítaniuk a kisadózóknak jövőre?

A kisadózóknak olyan kedvező adórendszereket működtetünk évek óta, amelyek jóval kedvezőbbek az általános adórendszerekhez képest. Ilyen a kata és a kiva adórendszere. A kata azokra az egy-két fős kisvállalkozásokra, egyéni vállalkozókra, önfoglalkoztatókra van kitalálva, akiknek a legfontosabb az, hogy a lehető legkisebb adminisztrációval és adóterheléssel tudják le a feladataikat. Egy tételes, fix adóösszeget kell befizetni függetlenül attól, hogy milyen bevételei és költségei vannak. Nagyon egyszerűen, minimális utánajárással az adózást le lehet tudni. Már másfél éve egyeztetések folynak a gazdasági szereplőkkel, ugyanis látszódik az adórendszerben olyan visszaélésszerű magatartás, ahol nem az eredeti szándék szerint használják ezt az adót, hanem gyakorlatilag a munkaerő kikerülésének lett az egyik lehetősége. Egy adótanácsadó az egyeztetésen úgy fogalmazott, hogy ahol eddig száz munkavállaló ült, ott most már száz katás ül. Ez nyilván nem volt soha az adó célja, ezért jövő évtől szigorodó szabályrendszerrel kell szembesülniük azoknak a nagyvállalkozásoknak, amelyek a katásokat megbízzák. A katásoknak semmilyen adóváltozásra nem kell számítaniuk, viszont azoknak a cégeknek, amelyek a katásokat foglalkoztatják, elég komoly változásokkal kell szembenézniük.

Ettől azt várják, hogy korábban a munkaviszonyt katával leplező foglalkoztatók majd munkaviszonyt fognak létesíteni?

Igen, határozottan ezt várjuk. Azt látjuk, hogy folyamatosan nőtt azoknak az aránya, akik katába lépés előtt munkaviszonyból jöttek. Ez egyrészt azt is jelenti, hogy a korábbi munkáltatója szervezte ki őt katás foglalkoztatottá, de nagyon jellemző az is, hogy valaki már eleve munkaviszonyból egy nagyon hasonló munkakörbe, de már katás jogviszonyba megy át, mondjuk, a versenytárshoz, ahol azért tudnak neki magasabb bért ajánlani, mert katás jogviszonyban foglalkoztatják. Ez egy olyan irány volt, amit muszáj volt korlátozni azért, hogy a kata versenyképessége meg tudjon maradni. A munkavállalók is be fogják látni, hogy nagyon jelentős garanciáktól esnek el, amikor munkaviszony helyett vállalkozói jogviszonyba kerülnek. Sajnos a tavaszi első járványhullám után is nagyon sok cég először a katás vállalkozók szerződéseit szüntette meg, míg a munkavállalók sokkal nagyobb biztonságban voltak. Nagyon fontos eleme ennek a január 1-jétől hatályos átalakításnak, hogy a magánszemélyek is érezzék, sokkal nagyobb védettségben vannak, ha munkaviszonyban foglalkoztatják őket.

Mi lesz az az ösztönző, amely a munkaadót ráveszi arra, hogy ne katával foglalkoztasson valakit, hanem munkaviszonyban?

Bevezetése óta van egy 40 százalékos adókulcs a katában. A jelenlegi hatályos szabályok szerint 12 millió forintig lehet a legkedvezőbb adószabályok mellett alkalmazni, viszont 12 millió forint felett is lehet katázni, csak az efeletti részre ez a 40 százalékos adó már ráterhelődik. Január 1-jétől annyi változik, hogy ezt a 40 százalékos adókulcsot megtartottuk, és azoknak a munkáltatóknak, akik egy évben több mint 3 millió forintot fizetnek ki egy katásnak, a 3 millió forint feletti részre a megbízónak vagy a munkáltatónak ki kell fizetnie a 30 százalékos adót. Ezzel ösztönözzük arra a munkáltatókat, hogy drágább legyen ez a fajta megbízás. Ha itt valójában egy munkaviszony van, azt át kell alakítani munkaviszonnyá. Ha viszont ez egy olyan jogviszony, ami határeset, akkor viszont közelíteni kell az adóterhelését ahhoz a jogviszonyhoz, amelyhez ez hasonlít, tehát, mondjuk, egy megbízási jogviszonyhoz. A katásoknak több mint a háromnegyede soha nem volt abban a szerencsés helyzetben, hogy 3 millió forintnál többet tudjon valakinek kiszámlázni. A katások túlnyomó többsége sok kis összegből teszi össze a bevételét, akkor is, ha akár hét-nyolcmillió forintot meg tud keresni egy évben. Aki viszont abban a kedvező helyzetben van, hogy 3 millió forintnál magasabb összegű szerződést tud kötni, ott viszont nagyon fontos, hogy ennek a vállalkozásnak a kockázata nagyon más, mint egy lakossági szolgáltatásokat vagy terméket értékesítő igazán kis katásnak a terhe, ezért alakul át a szabályrendszer január 1-jétől. Azoknak a nagyfoglalkoztatóknak, akik katásokat 3 millió forint fölött alkalmaznak, az adóterhe meg fog emelkedni. A katás pedig annyit fog ebből észlelni, hogy az az összeg, amire ez a 40 százalékos adóteher terhelődik, gyakorlatilag kikerül a katás szabályrendszerből, és a 12 millió forint fölötti sávba lökjük ezt a jogviszonyt és úgy adózik, mintha ez a 12 milliós limit fölötti tevékenység lenne.

Azt látják a számokból, hogy mit csinálnak azok a foglalkozási csoportok és kinek dolgoznak, akik a most érvénybe lépő változások után változtatni lesznek kénytelenek?

Csináltunk egy részletesebb elemzést, a szellemi tevékenység, informatikai tevékenység, ügyviteli tevékenység volt a top3-ban. Azok a típusú tevékenységek tartoznak ide, amelyeknek amúgy is talán kicsit rugalmasabb a szabályrendszerük. Egy tanácsadói tevékenység nehezebben megfogható, nem annyira helyhez kötött, sokkal mobilabb, mint, mondjuk, egy gyártósor mellett dolgozó szakember munkája. Vannak például olyan cégek, amelyek több száz, akár több ezer katás vállalkozóval működtek együtt. Ezeknek a cégeknek át kell alakítaniuk az üzleti modelljüket.

Vagy megbízási szerződés, vagy munkaviszony, ez a két út áll előttük?

Így van. Illetve katás konstrukcióban is lehet maradni, csak akkor az adóterheket közelítjük a megbízási és a munkaviszony terheihez. Még így is alatta marad egyébként az adóteher egy megbízási jogviszonynak, de legalább azt a versenyhátrányt ki lehet küszöbölni. Még így is vélhetően kedvezőbb lesz ez a jogviszony, mint bármi más. A munkavállalók oldaláról viszont rendkívül fontos, hogy megértsék, ők a munkaviszonyban jóval nagyobb biztonságban vannak és jóval nagyobb ellátásra lesznek jogosultak.

A katán kívüli kisadózó körnek kell számítania jelentős változásra?

Igen, a kisadózók legversenyképesebb adóneme, az a kiva, ez a kisvállalati adó. Úgy működik ez az adónem, hogy kiváltja a társasági adót és a szociális hozzájárulási adót is, és ha visszaforgatja a cég a nyereségét, akkor gyakorlatilag adómentes. A növekedési potenciállal bíró vállalkozásoknak ezt az adónemet folyamatosan próbáljuk még versenyképesebbé tenni. Amikor a szochónak a kulcsát 2 százalékkal tudtuk a múltban csökkenteni, ott a kivának a kulcsát is mindig csökkentettük 1 százalékkal. Január 1-jétől fog életbe lépni a következő csökkentés, 12 százalékról 11 százalékra fog csökkenni az adó mértéke. Azt várjuk ettől a változtatástól, hogy még népszerűbb lesz a kiva, és a mostani 50 ezerről az alkalmazói kör akár jelentősen meg is nőhet.

Ez versenyképes lehet a klasszikus társasági adó alá tartozó adózókkal?

Határozottan versenyképesebb. A kulcs a társasági adóban alacsonyabb, viszont a kivás cégeknek már a szochót sem kell megfizetniük, ami most 15,5 százalék a legutolsó csökkentés után. Ökölszabályként azt szoktuk mondani, hogy minden olyan cégnek megérheti a kiva, amelynek a bérköltsége nagyobb, mint a profitja. Ilyen cégből viszonylag sok van, pláne egy olyan évben, amikor a gazdasági visszaesés legtöbb céget negatívan érintette. Minden év vége felé szoktunk egy tájékoztató levelet küldeni azoknak a cégeknek, amelyek potenciálisan választhatnák ezt az adónemet, de eddig még nem tették meg. Kiszámoljuk nekik, hogy milyen adóelőnnyel szembesülnének, ha ezt az adónemet választanák.

A helyi iparűzési adó szabályai hogyan fognak változni?

Nincsen még végleges döntés. Számos javaslat érkezett be az elmúlt időszakban, az értékelésük még zajlik. A parlament általi elfogadott adótörvényekben nincsenek radikális változtatások a helyi adóknál. Például a több telephellyel rendelkező vállalkozásoknak most már a NAV-on keresztül kell a bevallásaikat majd beküldeni. Egy másik érdekes változás, hogy ha valaki csak rövidebb időre végez komolyabb tevékenységet egy településen, akkor most már nem kell beregisztrálnia, aztán meg kiregisztrálnia, aztán esetleg állandó telephelyet létesítenie, hanem az ideiglenes tevékenység megszűnik. Ha a tevékenysége olyan volumenű, akkor majd első lépésként állandó telephelyet kell létesítenie, de ez a köztes állapot megszűnik. Ez is egy érzékelhető adminisztrációcsökkentése lesz a vállalkozásoknak.

Az iparkamara elnökének meglehetősen radikális javaslatát megfontolják? .

Az iparkamara elnökének javaslatait is megfontoljuk, számolgatunk, viszont ezekben döntés még nem született.

Más helyi adók kivetését kívánják-e szabályozni a jövőben?

Most ezek sincsenek napirenden. Az eldöntött adóintézkedések már a parlamenti vitán is túl vannak. A napokban meg is fog jelenni az összes érintett rendelet, illetve törvény a közlönyben. Ezekben nagy horderejű változások nincsenek.

Látják-e már annak hatását, hogy az Airbnb szabályozás az önkormányzatokhoz került?

Az adórendszeren keresztül most még ezt nem tudjuk érdemben monitorozni. Olyan volumenű visszaesés van a turizmusban, nagyon nehéz ezt átlátni, hogy ennek mi a hatása. Amikor esetleg helyreáll már a turizmus, akkor fogjuk igazából látni, hogy a szobakiadás nagyságrendje hogyan változott.

Van terv a turisztikai szálláshelyek adózását módosítani a jövőben?

Egész jól kialakult egy adórendszer a turisztikában. Többféle adónem vagy többféle adómódszer szerint adózhatnak a szobakiadók, tételes adózás is lehetséges, ez a legnépszerűbb, viszont lehet a normál százalékos kulcsokkal is adózni. Ami a legfontosabb a szektor szereplőinek, hogy le tudtuk vinni a szálláshely-szolgáltatás áfáját 5 százalékra. Az volt a mérleg másik serpenyőjében, hogy jelentős fehéredés ment végbe, a szektor szereplőit már valós idejű adatokkal jobban tudjuk követni. Tipikus win-win helyzet, a szektor fehéredése nagyon komoly adócsökkentéssel tud párosulni. Ha tudunk tovább fehéredni valamelyik szektorban, akkor ott az adócsökkentés is meg tud valósulni. Ez egyébként az ország gazdaságára összességében is igaz, ügy tudtunk ilyen nagyon határozott adócsökkentéseket megvalósítani, hogy közben fehéredett a gazdaság nagyon jelentős mértékben.

A válság által leginkább sújtott szektorok számíthatnak-e további járulékcsökkentésre, esetleg elengedésre?

Ezeket az intézkedéseket folyamatosan monitorozzák az operatív törzsek, illetve az akciócsoportok is. Folyamatosan nézzük az adatokat, és ha azt látjuk, hogy valahol azonnali beavatkozásra van szükség, akkor azt viszonylag könnyen meg lehet tenni. Most az első harminc napra vonatkozó intézkedéseket azok a szektorok kapták meg, amelyeknek be kellett zárniuk a tevékenységüket. Ide fókuszáltunk most, és itt viszont gyors és a tavaszinál talán mélyebb, hatásosabb intézkedéseket tudtunk tenni.

A különadók rendszerén, amelyeket még a Covid-válság előtt vezettek be, terveznek-e változtatást?

A különadók rendszere meglátásunk szerint szépen beleillik az adópolitikai terveinkbe. Azok a különadók, amelyek a telekommunikációs szektort, a pénzügyi szektort érintik, hosszú távon az adórendszer részét fogják képezni. Ezek beleillenek abba a logikába, hogy a fogyasztást és a forgalmat adóztatják. Például a pénzügyi tranzakciós illeték, amit a bankrendszer fizet, olyan volumenű adóbevétel, amely fedezetet tud teremteni egyéb jövedelemadók csökkentésére. Annyi változtatást történt a szektoradók kapcsán, hogy a tavaszi első hullám miatt a bankok segítségét kértük egy átmeneti adóelőrehozással, illetve a kiskereskedelmi szektor veszi ki még a részét a közteherviselésből szintén egy különadó segítségével. Ennek pedig szintén az volt az oka, hogy azt láttuk, hogy a koronavírus-járvány első időszakában is, például a hipermarketek jóval nagyobb forgalmat tudtak generálni, mint a válság előtti időszakban, és ők egy olyan szektor, amely a teherviselő képességét tudta arra fordítani, hogy a járvány elleni védekezés költségeit segítse, és tehermentesítse a központi költségvetést.

A bankkártya-adminisztráció jelentős költség minden banknál. Ennek csökkentésére gondoltak?

Folyamatosan vizsgáljuk a lehetőségeit, hogy milyen eszközökkel tudjuk a készpénzkímélő fizetési módokat ösztönözni. Van természetesen gondolkodás a Magyar Nemzeti Bankban és a Pénzügyminisztériumban is mindenféle költségcsökkentésekről, racionalizálásokról, viszont ami talán adóterületen relevánsabb: január 1-jétől az online pénztárgépet használó boltokban kötelező lesz az elektronikus fizetés lehetővé tétele. Ha valaki befárad egy boltba, ahol van online pénztárgép, akkor valamilyen úton-módon tudnia kell nem készpénzben fizetni. Olyannal nem találkozhatunk, hogy egy étteremben, egy kisboltban vagy egy sarki presszóban azt mondják nekünk, hogy csak készpénzzel tudunk fizetni. A járványhelyzetben egyébként a távolságtartás, illetve a vírus terjedésének a sajátosságai miatt ez kifejezetten fontos intézkedés.

A cikk végére ért.

Nyitókép: MTI/kormany.hu/Botár Gergely
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018