INFORÁDIÓ 
2020. november 26. csütörtök
Virág

amerikai elnökválasztás

csizmazia gábor

donald trump

joe biden

Levélszavazatokat ellenőriznek és számlálnak választási bizottsági tagok New Yorkban 2020. november 10-én. New York állam megyéiben több mint másfél millió, a november 3-i amerikai elnök-, valamint képviselőházi és részleges szenátusi választásokra postán leadott szavazat számlálását kezdték meg.

Csizmazia Gábor az amerikai elnökválasztásról: a demokratáknak is érdekük, hogy kivizsgálják a csalási ügyeket

Infostart / InfoRádió - Exterde Tibor

Nem ez az első eset az amerikai elnökválasztások történetében, hogy az egyik induló szerint elcsalták tőle a győzelmet – mondta Csizmazia Gábor az InfoRádió Aréna című műsorában. Az NKE Amerika Tanulmányok Kutatóintézetének megbízott vezetője szerint a késve beérkező levélszavazatok megítélésén múlik majd a választás kimenetele. Beszélt arról is, hogy miért tévedtek a közvélemény-kutatók, és miért vetették fel a demokraták a 25. alkotmánykiegészítés módosítását.

Csizmazia Gábor az Arénában
 

November közepén sincs még hivatalos végeredménye az amerikai elnökválasztásnak. A hivatalban lévő elnök azt mondja, hogy ő nyert, méghozzá sokkal, és ezért pereket is indított. William Barr legfőbb ügyész zöld jelzést adott a feltételezett szabálytalanságok ügyészi kivizsgálására. Milyen típusú csalásokat gyanítanak a republikánusok?

Nem is feltétlenül csalásról van szó, bár ilyenekről is lehet hallani, hanem konkrétan szabálytalanságokról vagy rendellenességekről. Az ördög a részletekben bújik meg, mert olyan jellegű dolgokról beszélünk, mint például befogadhatnak-e tagállamok szavazatokat november 3-át, tehát a választás napját követően, illetve ha befogadhatnak levélszavazatot, akkor pontosan meddig és milyen feltételekkel. Mondok egy konkrét példát: rajta kell-e legyen a postabélyegző? A republikánusok körében felmerült az a vádpont egyes államokban, hogy elfogadtak olyan szavazatokat is, amelyeken nem volt feltétlenül postai bélyegzés. Ez azért gond, mert nem tudni, hogy mikor adták postára. Ez a kardinális kérdés. A kaotikus helyzetet az okozza, hogy ez nincs egységesen szabályozva.

Ha jól értem, akkor ez egy szabályértelmezési vita, még nem a konkrét csalási vád?

Így van. Egyes államokban nem biztos, hogy megfelelően alkalmazták az alkotmánnyal összhangban lévő iránymutatásokat. Pennsylvania esetében merült fel ez a legelején, mert ott november 5-ig fogadtak levélszavazatokat. Megjegyzem, kisebb jogi vitát Donald Trump abból a szempontból már most is nyert, hogy Pennsylvania esetében a legfelsőbb bíróság kimondta, hogy a választások napját követően beérkező levélszavazatokat az államban el kell különíteni a többitől. Ez egy eléggé apró győzelem, de azt látni kell, hogy több államban indít pert a Trump-kampány, és a cél nemcsak az, hogy megfordítsa a választási eredményeket, hanem hogy fölépítse az álláspontját. Mert lehet, hogy egy adott államban nem tud győzelmet elérni jogilag, de ha megalapozottak az érvei, akkor más államban ez lendületet adhat. A csalás vádja, hogy rosszindulattal szavazatszámláló bizottságok tagjai vagy elméleti megfigyelők szervezetten elfogadtak olyan szavazatokat, amelyeket nem lett volna szabad, még bizonyításra vár.

Szövetségi bíróságon dől majd el az összes ilyen per, vagy tagállami bíróságok is hozhatnak már megmásíthatatlan döntést?

Várható, hogy ez legfelsőbb bíróságon dől el. Volt már ilyenre példa, Florida államban 2000-ben volt egy ilyen vita, hogyan számolják vagy ne számolják újra a szavazatokat. Azt is el kellett vinni a legfelsőbb bíróságig.

Általában ilyenkor az újraszámlálás a perkérelem tárgya, vagy a megsemmisítés, vagy csak a Biden-szavazatok megsemmisítése?

A cél az az, hogy elkülönítsék az érvényes szavazatokat az érvénytelenektől. A következő lépés, ha tényleg vannak érvénytelen szavazatok, akkor számolják újra. Ezért is mondták azt, hogy Pennsylvaniában a november 3-át követően beérkezett szavazatokat eleve el kellett különíteni arra az esetre készülve, ha esetleg az a döntés születik, hogy érvénytelenek lennének.

Elég egy érvénytelen szavazat megtalálása ahhoz, hogy aztán újraszámlálást lehessen indítványozni?

Nyilván egy-egy szavazat nem mérvadó. Egyébként Bill Barr, a legfőbb ügyész jelezte, hogy csakis megalapozott gyanúknak fognak utánajárni, minden apróbb dolognak nem. Tehát az, hogy egy-egy szavazat félrecsúszik, hogy érvénytelen szavazatok vannak, nem biztos, hogy ebből rendszerszintű vagy szervezett csalás következik, egyszerűen csak emberi mulasztás vagy hiba.

Köti-e az amerikai bírósági rendszert, akár a legfelsőbb bíróságot valami határidő, ameddig biztosan be kell fejeznie minden eljárást?

Tulajdonképpen nem köti határidő, de a politikai realitások mégis arra késztetik, hogy még decemberi 14., az elektori kollégium összeülése előtt meghozza a döntést.

Mi van a republikánusok forgatókönyvében? Mit kell megnyerniük ahhoz, hogy a mostani nem hivatalos eredmény forduljon?

Ez egy kombinatorikai játék. Lényegében a republikánusoknak az kellene, hogy a választások utolsó 48 óráját fordítsák vissza, tehát szükség lenne Pennsylvaniára, illetve Georgia államra, továbbá Észak-Karolinára. Emellett Arizonában a republikánusok problémája az, hogy egyáltalán megszámoltak-e minden szavazatot. Arizona a ’90-es évek közepétől republikánus fellegvár az elnökválasztásokon, és az idei választásokon elég korán, még a választások napján késő este jelezték a megfigyelők, illetve a sajtó, hogy Biden nyerte az ottani megmérettetést. Ezzel két problémájuk volt a republikánusoknak, az egyik az, hogy feltűnően korán bejelentették, a másik, hogy egy republikánus államot demokratává tett Joe Biden. Azért érdekes ez, mert Biden korai sikerét a Fox News is közölte, amely alapvetően republikánus közeli. Össze is kaptak a republikánus szimpatizánsok a Fox Newsszal.

Honnan kell nézni az amerikai elnökválasztást, hogy azt meg tudjuk állapítani, hogy ez egy nagy győzelem, kis győzelem, szoros verseny vagy döntetlen?

Georgia államban 1 százalékon belüli különbség van egyébként a két jelölt között, és ez a gyakorlatban körülbelül 25-30 ezer szavazatot jelent. Az amerikai választási rendszer sajátossága, hogy az alapító atyák eldöntötték, egyfelől nem jó, ha egyszerű többséggel döntenek a választásokon, ugyanis az egyes államokban eltérő lakosságú lélekszám van, és ez esetben a népesebb tagállamok leszavazzák a kevésbé népes tagállamokat, de fordítva sem egészséges, ezért kitalálták azt a fajta egyensúlyi rendszert, hogy a népszámlálás alapján eldöntik, hogy mely államnak hány elektori szavazata van az úgynevezett elektori kollégiumban. Az elektori kollégium szavazatszámai úgy jönnek össze, hogy ahány szavazat van összesen a szenátusban – ez száz –, ahány szavazat van összesen a képviselőházban, ez 435, plusz még Washington DC, a szövetségi állam fővárosa kap három elektori szavazatot, így jön ki összesen 538-ra. Tehát 270 elektori szavazat kell, hogy meglegyen az egyszerű többség.

Ha a mostani elindított pereket nézzük, akkor vissza tudja fordítani Trump a saját támogatottságát legalább 270-re?

Matematikailag igen. Arizonában 11 elektori szavazat van, Pennsylvaniában 20, meg hozzájön Észak-Karolina, és még adott esetben Georgia, akkor megszerezhető a 270 elektori szavazat. Bárhogy is alakuljanak a perek, nagyon szoros az eredmény. Az összes szavazat alapján 4-5 milliós különbség van Biden javára, ez várható volt. Republikánus elnök az elmúlt 20 évben nem nagyon szerzett több szavazatot, de jelen pillanatban, valószínűleg főleg a levélszavazatoknak köszönhetően, olyan rekordrészvétel volt a választáson, hogy Joe Biden az Egyesült Államok eddigi történetében a legtöbb szavazatot kapó amerikai elnök lehet. A második legtöbb szavazatot kapó politikus pedig Donald Trump, több szavazatot kapott most, mint, mondjuk, Obama 2008-ban vagy 2012-ben.

Még egy tisztázó kérdés a levélszavazatokról. Ez mennyire bevett gyakorlat az amerikai választási rendszerben?

Helyi, illetve tagállami szintű választások esetében ez egy bevett gyakorlat volt. Az úgynevezett távolról való szavazást nagyobb számban a polgárháború alatt vezették be az 1860-as években, tehát van rá történelmi precedens, nem egy új dologról van szó. A méret az új, hogy 80-90 millió szavazatot adtak le levélben. Ebből a szempontból voltak aggályaik a republikánusoknak, hogy ekkora méretek mellett a postai szolgálatot elárasztják ezek a levelek, mert ilyen méretekben, ekkora számmal ezt még nem próbálták ki. Tulajdonképpen jól vizsgázott a rendszer, de az ördög a részletekben rejlik, hogy bélyegző nélküli vagy túl későn leadott szavazatokat elfogadtak-e és beszámoltak-e az egyes államokban.

Mi történik, ha Donald Trump utolsó töltényig tartó harca sikeres lesz? Akkor megy tovább zökkenőmentesen a Trump-kormányzat, miközben választási ellenfelének a világ legalább fele már gratulált mint megválasztott elnöknek?

Ez az érdekesség, hogy Joe Biden jogilag és hivatalosan tulajdonképpen nem megválasztott elnök. Az biztos, hogy Donald Trump megbízatása lejár január 20-án. Most szürke zónában vagyunk, hivatalosan Joe Biden nincs megválasztva, viszont a médiában már president elect, tehát megválasztott elnökként nevesítik, még a Fox News is. Faramuci helyzet. Érdekes, hogy Joe Biden már egyeztet más államok vezetőivel, mert ha visszaemlékszünk, 2016 decemberében Michael Flynn tábornokot, Donald Trump leendő nemzeti biztonsági főtanácsadóját nagyon keményen elővették, hogy ő, bár megnyerték a választást, de még nem lépett hivatalba Trump, leült az orosz nagykövettel beszélgetni. Ez egy az egyben derékba törte a karrierjét, mert érvényben van az úgynevezett Logan-törvény, amely arról szól, hogy tilos amerikai magánszemélynek, állampolgárnak a szövetségi kormányzat nevében tárgyalni külföldi hatalmakkal. Most meg azt látjuk, hogy hasonló történet van több állammal, de ezt meg méltatjuk. Hasonló példát mondok, eléggé sok kérdést felvet az politikai szempontból, hogy Donald Trump megkérdőjelezi a választás eredményét. Jogi szempontból megteheti, politikai szempontból nyilván kérdéses, hogy megrengeti legalább a saját szavazóinak a bizalmát az amerikai politikai rendszerben. A probléma az, hogy ezt mások is csinálják. Hillary Clinton négy éve hol nyíltan, hol csak utalva, de ugyanúgy azt mondta, hogy tőle elcsalták a választást. Ebből a szempontból nem egy példátlan dolog, csak van, amiről hall az amerikai vagy nemzetközi közvélemény, van, amiről meg nem.

Onnan nem lehet nézni, hogy Donald Trump azzal, hogy az utolsó lehetőségig harcol, lényegében a saját, meg a pártja pozícióját erősíti?

Van egy ilyen narratíva a republikánus körökben. Demokrata körökben viszont hivatkoznak George W. Bush korábbi elnöke, Mitt Romney 2012-es republikánus elnökjelöltre, hogy mind a ketten nemcsak gratuláltak Joe Bidennek, hanem konkrétan kijelentették, hogy a választás fair és igazságos volt. Lehet, hogy tényleg így van, tisztázni kell most ezeket a vitás kérdéseket. Ne felejtsük el, hogy amikor felmerült 2016-ban Donald Trumppal szemben, hogy összejátszott az oroszokkal, abból alsó hangon kétéves komoly agónia következett. Két évig nem engedték el ezt a demokraták. A közhangulatot nemcsak Donald Trump rombolja, de nyilván ő építi ezt a narratívát, hogy nem fogok csak úgy fejet hajtani a másik félnek. Ha úgy vesszük, akkor a demokratáknak is érdekük, hogy lefolytassák ezeket az eljárásokat, mert ha nem tud fordítani a végeredményen, akkor bebiztosítják a demokratákat.

Ez egy többoldalas cikk. Lapozzon!
Nyitókép: MTI/AP/John Minchillo
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018