Mekkora kapacitást kötnek le a mentőszolgálatnál a Covid-tesztelések?

Egyre nagyobb kapacitást. A járvány második hullámában, a növekedő esetszámok mellett akár napi 80 mentőegységünk is azon fáradozik az országszerte, hogy mintákat vegyenek a fertőzésgyanús vagy kontaktkutatásba került betegektől, és persze több határátkelőhelyen is ott vannak a bajtársaim és ellenőrzik az országba belépőket.

Naponta hány helyre mennek ki? Hány tesztet végeznek el átlagosan?

Néhány nappal ezelőtt még azt mondtam, hogy megduplázódott a mintavételi igények száma, ma már azt kell mondjam, hogy van olyan nap, amikor megnégyszereződik a korábbiakhoz képest. Akár 3500-4000 mintavételi igény is érkezik naponta a mentőszolgálathoz, ami nagyjából ugyanennyi helyszínt is jelent.

Azt mondta, hogy 80 mentőegység foglakozik most csak a teszteléssel. Szükség esetén tudják bővíteni ezek számát?

Talán 10 százalékkal. A mintavételek számát még tudjuk bővíteni, múlt hét kedd óta pedig, az országos tisztifőorvos határozata alapján a közfinanszírozott betegszállító szolgáltatók tartalékkapacitását is bevonjuk a feladat végrehajtásába. Ők nagyjából 50-60 egységgel vesznek részt országosan ebben a munkában. Meg kell említenem, hogy a Kultúráért Felelős Államtitkárságról több tucat önkéntes érkezett hozzánk, akik az adminisztrációban, a betegek visszahívásában segítenek, és ezzel lehetővé teszik, hogy a bajtársaink némi lélegzetvételhez jutnak.

Valamilyen speciális képzést, felkészítést tartanak a betegszállítóknak?

A mintavételezést egészségügyi dolgozók végzik, ők rendelkeznek az ehhez szükséges anatómiai és élettani tudással, de nekik is tartunk egy rövid bemutatót, és átbeszéljük velük azt, miként kell venni ezeket a mintákat. Tavasszal készítettünk erről egy videót is, amit feltöltöttünk a YouTube-csatornánkra, hogy akár a betegek is láthassák, hogyan zajlik a mintavétel.

Az ország mely területein kell legtöbbet tesztelniük?

Budapesten és a közép-magyarországi régióban. Ez így volt korábban is, és általában igaz a mentési feladatainkra is. Nagyjából háromezer mentési feladat van naponta Magyarországon, ebből legalább ezer Budapestet, illetve a közép-magyarországi régiót érinti. A mintavételek tekintetében is hasonló az arány.

És az ország többi területén mi a helyzet?

Az elmúlt egy hétben lényegében eltűntek a különbségek az egyes régiók között. Minden megyében nagyjából napi 200-300 mintát veszünk naponta.

Hová szállítják a mintákat?

A tisztifőorvos jelölte ki azokat a laboratóriumokat, ahova ezeket a mintákat regionális, megyei szinten vinnünk kell. Ez a kör egyébként folyamatosan változik, újabb és újabb laborok lépnek be, így bővül a mintavételi kapacitás is.

Kitől és hogyan kapják a címeket? Hogyan osztják el azokat és hogyan zajlik az egész folyamat?

Mintavételi megrendelés kétféle úton érkezhet hozzánk. Vagy az érintett beteg háziorvosától, vagy pedig a Nemzeti Népegészségügyi Központ szakemberei rendelik el a járványügyi kutatás során képbe került személyek szűrését. A beteg, illetve kontaktszemélyek pontos személyi, illetve egészségügyi adatainak ismeretében határozzuk meg, hogy hová és mikor induljunk. Ez függ természetesen a tünetek és a panaszok súlyosságától és attól is, hogy területileg hol keletkezett a mintavételi igény. Ha mindezek alapján kialakult egy nagyjából húszfős mintavételi kör, az egységek a Covid-mentőállomásainkon felvehetik a szükséges eszközöket. Már januárban kijelöltük ezeket a speciális fertőtlenítő, mintavevő mentőállomásokat, annak érdekében, hogy a járvány elleni küzdelemben dolgozó menőegységek lehetőleg ne érintkezzenek a normál napi munkával foglalkozó egységekkel. Ha minden és mindenki készen áll, felvesszük a kapcsolatot az adott beteggel, illetve kontaktszeméllyel, és megbeszéljük vele, hogy nagyjából 2-4 órán belül érkezünk hozzá. Ez különösen fontos, mert 3-4 órával a mintavétel előtt sem inni, sem enni nem szabad, mert csak így lesz megfelelő mennyiségű és minőségű sejt az orrban, illetve szájgaratban. A nap folyamán összegyűlt mintákat aztán eljuttatjuk a kijelölt laboratóriumokba, ahol elvégzik a szükséges vizsgálatokat.

Ezek szerint rangsorolják az eseteket, és előbb vesznek mintát a tényleges tüneteket produkáló betegekhez, és csak utána a tünetmentes kontaktszemélyekhez?

Igen. Ám azt hangsúlyozni kell: a mintavétel időpontja nem befolyásolja azt, hogy ki milyen színvonalú egészségügyi ellátást kap. Ha valakinek sürgős, kórházi vagy éppen járóbeteg ellátást igénylő panasza van, ha ezt jelzi a 104 vagy 112-es telefonszámon, azonnali ellátásban részesül.

A címek ki- és elosztása digitalizált vagy papír alapú?

Egyelőre papír alapú, hiszen az információ a háziorvosoktól és a járványügyi szakemberektől kézzel kitöltött, papír alapú dokumentumban érkezik hozzánk. Tekintettel arra, hogy a járvány második hullámában a mintavételi szám növekszik, hetekkel ezelőtt elindult egy fejlesztés, amely teljes egészében digitalizálja majd a folyamatot. Így a hozzánk elektronikusan beérkező igények a helyszíneken dolgozó menőegységek tabletjein jelennek majd meg. Az egységesen használt vonalkód rendszer növelheti majd a betegek és az ellátás biztonságát.

Mikortól indulhat el a digitalizált ügymenet ?

A fejlesztések már zajlanak. Remélem, hogy néhány héten belül már érzékelhetők lesznek az első változások, amit elsőként a háziorvosok és a mentős kollégáim tapasztalnak majd.

Az eszközök már rendelkezésre állnak? Minden mentőben van legalább egy tablet?

2018 óta minden mentőegységünkben új tableteket használunk, melyek alkalmasak az új feladatok végrehajtására.

Visszatérve a jelenlegi helyzetre: ha papír alapú a lista, akkor nem is tudják menet közben frissíteni? Ha például kiderül, hogy egy családon belül nem egy, hanem két tesztelendő személy van, akkor mind a kettőtől tudnak mint venni?

Mi végrehajtók vagyunk és önhatalmúlag senkitől sem vehetünk mintát. Ha egyszerre érkeznek be az igények, akkor ezeket összepárosítjuk, de ha időben elcsúsznak, akkor jelenleg nincs lehetőségünk arra, hogy bármilyen rendszerből felkutassuk az összetartozó információkat.

Többször nyilatkozta, hogy 24-48 órán belül elvégzik a tesztelést. Mikortól számít ez az idő?

Amikor földolgoztuk a mintavételi igényt. A háziorvosnak persze ezt követően is törődnie kell a betegével. De azt kell mondjam, hogy tekintettel a növekvő mintavételi igényekre ez idő a jövőben akár két-három napra is kitolódhat.

Van olyan diszpécser, ahol lehet érdeklődni arról, hogy mikor érkezik a mentő, mikorra ütemezték a tesztet vagy hogy egyáltalán a háziorvostól beérkezett-e már az igény?

Elsősorban a háziorvosnál kell érdeklődni, hogy elküldte-e az igénylést. Arra kérem a lakosságot, hogy külön ne telefonáljanak, ne érdeklődjenek a mentőknél. Fogadják el azt, hogy karanténban vannak otthon, tehát az ő állapotukat a teszt nem befolyásolja. Higgyék el, hogy mindannyian azon fáradozunk, hogy minél hamarabb mintát vehessünk tőlük, és erről a szükséges időben értesíteni fogjuk őket.

Egyik hallgatónknak telefonon felajánlották, hogy bemehet a Dévai utcai mentőállomásra mintát adni. Mennyire gyakori ez a gyakorlat, és kinek ajánlják fel ezt a lehetőséget?

Jelenleg azoknak a fővárosiaknak ajánljuk föl ezt, akik a kontaktuskutatás során kerültek képbe, hiszen ők tünet- és panaszmentesek, mondhatjuk azt, hogy egészséges emberek. Így saját gépjárművel, előre egyeztetett időpontban, másokkal nem találkozva eljöhetnek a Dévai utcai mintavételi pontunkra. Ott mi levesszük a mintát, majd vissza kell térniük a karanténba, és várhatják azt, hogy a felszabadító határozat megérkezzen.

Ez az eljárás felmentést ad a karantén alól?

Arra az időre, amíg a mintavétel történik, igen. Így rendelkezett a Nemzeti Népegészségügyi Központ.

Kap a mentőszolgálat visszajelzést arról, hogy az általuk végzett tesztek hány százaléka lesz pozitív?

Nem kapunk ilyen visszajelzést a laboratóriumoktól. Mi is a koronavirus.gov.hu weboldalon megjelenő hiteles információkból tájékozódunk az előző 24 óra adatairól. Ott most éppen azt látjuk, hogy bizonyos helyeken akár a levett mintáinknak a 10-20 százaléka is pozitív, de országos átlagban 5 és 8 százalék között mozog a naponta levett, pozitív mintavételek száma, és ebből az átlagosan 8-10 ezer napi tesztből nagyjából 3-4 ezret az Országos Mentőszolgálat bajtársai végeznek.

És ez a három-négyezer eset már az ön által említett, megnégyszereződött tesztszám?

Igen. A januártól márciusi terjedő időszakban nagyjából 500-1000 körüli mintavételigény volt az, ami a mentőszolgálathoz beérkezett. Ez szeptember elején meredek emelkedésbe kezdett. Akkor ez a szám néhány nap alatt felszökött 2000-ig, az elmúlt napokban pedig már 3000-4000 körül alakul a mintavételek száma naponta.

Mennyi az az esetszám, amely fölött már nem tudják tartani a 24-48 órás határidőt?

Ameddig szükséges, addig bővítjük a kapacitásokat. Az jelenthet majd akadályt, ha a mentőszolgálat bajtársai közül is mind többen megbetegednek, vagy kerülnének karanténba.

Hányan betegedtek vagy fertőződtek meg eddig koronavírussal a mentőknél?

A vírus magyarországi felbukkanása óta ötvenen betegedtek meg. Hála Istennek elmondható, hogy senki sem került kórházba, és túlnyomó többségük már vissza is állt a napi munkába.

Jelenleg hányan betegek?

Ma 15 mentődolgozónk koronavírus-pozitív, állapotuk napról napra változik. De azt is el kell mondjam, hogy legalább 30-40 munkatársunk a kontaktkutatások miatt jelenleg is karanténban van.

Hogyan védik a munkatársaikat, milyen felszerelésben dolgoznak a kollégái?

Mi abban a helyzetben voltunk már tavaly év végén is, hogy az összes raktárkészletünk föl volt töltve védőfelszerelésből, hiszen, ahogy említettem, mindig is szállítottunk és elláttunk fertőző betegeket. Ezeknek a védőfelszereléseknek a pótlása folyamatos. Ha olyan beavatkozást végzünk, mondjuk egy intubálást, légútbiztosítást, ahol úgynevezett aerosol-képződéssel járó beavatkozás van, akkor olyan speciális maszkokat használunk, amelyek FFP2- vagy FFP3-védettséget nyújtanak. De a normál napi működésünk során is kötelező mindenkinek legalább sebészi maszkot, gumikesztyűt és védőszemüveget viselnie minden betegellátás során. A napi védekezésünk másik területét az úgynevezett mentesítő zónáink képezik, ahol a normál mentőállomásainktól függetlenül tudjuk fertőtleníteni és feltölteni azokat a mintavételi autókat, melyekkel koronavírus-gyanús vagy fertőzött személyek találkozhatnak.

Milyen sűrűn cserélik a védőfelszereléseiket vagy akár a maszkokat a kollégái? Mi az előírás, és ehhez képest mire van lehetőségük?

Akár betegenként is cserélhetik a maszkokat, de ha úgynevezett kontamináció volt, tehát ha akár a cseppel vagy aerosollal találkozott a védőfelszerelés, akkor a mentődolgozó két mintavétel között is le tudja cserélni az eszközöket. Ha védőpajzs van valakin, akkor azt nyilván nem kell minden ellátásnál lecserélni, elegendő a fertőtlenítése.

Hogyan választják ki azokat, akik a teszteket végzik? Önkéntes alapon működik, vagy beosztás alapján szinte mindenkire sor kerülhet?

A mi jelmondatunk az, hogy „Hivatás az életért!”, és hála Istennek ez működik is a mentőszolgálatnál. Munkatársaink a napi munkájukon túl többletfeladatként, önként vállalva tudnak jönni és mintát venni. Ez egy plusz feladat is, és persze plusz kereseti lehetőség is számukra.

Milyen sűrűn tesztelik a mentőszolgálat vonuló állományát?

A protokollnak megfelelően tesztelünk, ahogyan ez mindenhol életszerűen működik. Ha bárki tünetet észlel magán, akkor leteszteljük, illetve akkor, ha kontaktuskutatás során képbe került. De azt orvosként is szeretném leszögezni, hogy egy-egy ilyen teszt csupán pillanatképet mutat az érintett személy állapotáról. Vagyis semmiféle járványügyi relevanciája nem lenne annak, hogy minden dolgozónkat naponta kétszer teszteljük.

Milyen sűrűn, és hogyan fertőtlenítik ezeket a tesztelések során használt mentőautókat?

A mintavételek során használt autókkal betegeket nem szállítunk, így ezeket körönként fertőtlenítik. A járműveknek a felületét és a légterét is fertőtlenítjük, és csak ezt követően állhat a mentő- vagy a mintavételi egység újra szolgálatba. Azokat az egységeket, melyek normál napi mentési munkájuk során találkoztak koronavírusos beteggel, a feladat elvégzése után átirányítjuk a mentesítő zónánkba, egy Covid-mentőállomásra, ahonnan csak fertőtlenítés utána indulhatnak vissza saját mentőállomásukra.

Jelenleg látogatási tilalom van a kórházakban. Kísérő, hozzátartozó ülhet a mentőautóban?

Azokban az esetekben, amikor a beteg nem beszámítható vagy önmagát ellátni nem képes vagy kiskorú, akkor a hozzátartozót is elvisszük vele a kórházba, ahol már a kórházi protokoll szerint fogja tudni látogatni, illetve nem látogatni a hozzátartozóját.

Adott körülmények között hogyan tudják elvégezni a hagyományos feladataikat?

A járvány idején is minden dolgozónk napi munkaidőben végzi alapfeladatait, ahogy tettük ezt mindig, alapításunk óta, az elmúlt 72 évben. Legfontosabb feladtunk, hogy biztosítsuk a sürgősségi ellátást, többletfeladatainkat pedig túlóra terhére, illetve önkéntesek segítségével látjuk el. Miként eddig, most is minden nap 780 és 800 közötti mentőegységünk van szolgálatban.

Hogyan érinti a járvány, és azzal kapcsolatos plusz feladatrendszer a mentőszolgálat költségvetését?

Idén már 1,1 milliárd forintot költöttünk a koronavírus-járvány elleni védekezésre. Ezt a pénzt védőfelszerelések beszerzésére, a mintavételezés során tankolt üzemanyagra, a túlórák kifizetésére, illetve általában a többletfeladatok a bérére és persze járulékvonzataira költöttük. Ezt az összeget Magyarország kormánya visszapótolta a mentőszolgálat költségvetésébe. Így költségvetésünk abszolút kiegyensúlyozott, és ígéretet kaptam arra, hogy ez a jövőben is így lesz.

Hogyan készülnek az őszre? Egyáltalán, lehet-e különleges munkarendet tervezni? A Covid-járvány mellett hamarosan az influenzaszezon is elkezdődik.

Ma már tervezhetőbb a működésünk, mint a járvány első hulláma idején, tavasszal. Terveink szerint kapacitásunkat, a járvány alakulásához igazodva, rugalmasan tudjuk bővíteni. Természetesen ez nem érintheti a normál napi mentési feladataink ellátását. Ha úgy hozza szükség, akkor plusz emberi kapacitásokat vonunk be a munkába. Így volt ez a tavaszi időszakban is, amikor önkéntesek, orvostanhallgatók, illetve egészségügyi szakképzésre járó tanulók is besegítettek a munkába.

Mennyire versenyképesek a mentőszolgálat által kínált bérek? Az egészségügy más területeivel összehasonlítva, mennyire nagy az érdeklődés az ottani munka után?

A járvány első hulláma és az ennek nyomán kialakult gazdasági helyzet megmutatta, hogy egy olyan kiszámítható, biztos finanszírozással működő szervezet, mint a mentőszolgálat, biztos munkahelynek számít. Az egészségügyön belül az ágazati béremelés minket is érint. November 1-jétől újabb béremelés lesz és ezen felül, 2018-ban külön béremelést kaptak a mentőszolgálat dolgozói. Úgy gondolom, hogy az egészségügyön belül kiszámítható és jól prosperáló szervezetnek számít az Országos Mentőszolgálat.

Folyamatos az utánpótlás? Könnyű a toborzás?

A járványhelyzetben sok támogatást kaptunk a társadalomtól. Az emberek általában érzékenyebben figyelik az ágazatban dolgozók munkáját. Úgy gondolom a toborzás, utánpótlás szempontjából jót tett a ránk irányuló rivaldafény.

És ennek a nagyobb odafigyelésnek, a rivaldafénynek van-e olyan pozitív hatása, amit a mentőautók vezetői éreznek, érzékelnek? Jobban odafigyelnek például az autósok a szirénázó menőautókra?

Úgy gondolom, a lakosság edukációjába befektetett munka kezd megtérülni. Filmekkel, különböző kampányokkal biztattuk az embereket arra, hogy becsüljék meg, segítsék a mentőszolgálat munkáját. A járvány első hulláma alatt tapasztalt esti tapsolás is azt mutatta, hogy az emberek értékelik a menőszolgálat munkáját. Az lenne jó, ha az egészségügy minden dolgozója továbbra is érezhetné ezt, hiszen mindannyian heroikus munkát végzünk.