INFORÁDIÓ 
2020. szeptember 25. péntek
Eufrozina, Kende

oktatás

horváth péter

nemzeti pedagóguskar

Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) elnöke beszédet mond az NPK országos szakmai konferenciáján Budapesten, az ELTE Gömb aulájában 2017. május 22-én.

Horváth Péter: mindenki arra vágyik, hogy normál rendben kezdődjön a tanítás

Infostart / InfoRádió - Kocsonya Zoltán

Mindenkinek az az elemi érdeke, hogy normál rendben kezdődjön az iskola, mert ez a diákok természetes közege - mondta az InfoRádiónak adott nagyinterjúban a Nemzeti Pedagóguskar elnöke. Fokozottan be kell tartani mindenféle óvintézkedéseket, amelyek segítenek abban, hogy az iskolában ne legyenek problémák, de a helyzet romlása esetén fel kell készülni arra, hogyan lehet átállni a tavaszihoz hasonló rendszerre.

Horváth Péter az Arénában
 

Szeptember 1-jén hagyományos oktatási formában indulhat az iskola. Így látja ezt helyénvalónak a Nemzeti Pedagógus Kar? Volt egyeztetés ebben a kérdésben?

Több szempontból kell megvizsgálni ezt a kérdést. Nyilván mindenki arra vágyik, hogy normál rendben kezdődjön a tanév, annál is inkább, mert a márciusi helyzethez képest, amikor azért lendületben volt az iskola, szeptemberben egészen más helyzet kezdődik, különösen az első osztályos kisgyerekeknek, vagy azoknak a diákoknak, akik másik iskolába kerültek négy, hat vagy nyolc évfolyamos oktatásba. Mindenkinek az az elemi érdeke, hogy normál rendben kezdődjön az iskola, arról nem beszélve, hogy a természetes közege a diákoknak az iskola. Természetesen fokozottan be kell tartani mindenféle óvintézkedéseket, amelyek segítenek abban, hogy az iskolában ne legyenek problémák, és fel kell készülni arra, ha valóban fokozódik a helyzet, akkor hogyan lehet átállni egy olyan rendszerre, amely hasonló ahhoz, amilyen tavasszal volt.

A szakemberek is őszre várják a járvány erőteljesebb fellángolását, ráadásul az iskolák fertőzésveszélyes helyszínek lehetnek.

Ezen nincsen mit vitatni. Ezért is gondolom, hogy ezt nem a pedagógusoknak kell eldönteni, hanem elsősorban az egészségügyi szakembereknek. Meg kell bíznunk abban, hogy ők jobban ismerik magát a vírust, hogy mik lehetnek a veszélyek, jobban látják az adatokat, és akár régiókban, akár országosan javaslatot tudnak tenni azért, hogy a gyerekek ne legyenek veszélyben.

Felvetődött az is, hogy valamilyen módon ötvözni lehetne a hagyományos oktatási formát és a távoktatást. Hogyan nézne ki ez a gyakorlatban?

Szerintem az iskoláknak már most biztosan tervezni kell, hogyan lehet átállni abból a rendszerből, hogy mindenki iskolába jár, arra, hogy kevesebb tanuló legyen egyszerre az iskolában, kevesebben legyenek egyes osztálytermekben, a folyosókon. Ezt hiányolom a tanév rendjéből és a protokollból is, ilyenre jelen pillanatban nincsen lehetőség. Minden iskolatípusban ki lehet alakítani olyan ciklust, amely három részből áll. A tananyag megbeszélése, a közös kezdeti kidolgozása iskolai személyes jelenlétet igényel, de aztán az ebből fakadó feladatok megoldása történhet otthoni munkával, és a harmadik része szintén személyes kontaktust kívánna: hogyan sikerült a feladatot elvégezni, a tudás megerősítése, ellenőrzése, esetlegesen számon kérése. Ha ilyen hármas ciklust alakítanánk ki, és évfolyamonként eltérő időben történik a kontakt, akkor ez csökkenthetné az egy időben iskolába járó diákok számát, és nem egyszerre lenne ott minden kollégista a középiskolai kollégiumokban sem.

A Pedagógusok Szakszervezete kiadott egy állásfoglalást erről a hibrid oktatásról, és konkrét javaslataik is vannak, a párhuzamosan online és a tantermi oktatás hogyan valósulhatna meg. Ott az szerepel, hogy egyik héten három, másik héten két nap tantermi oktatás, a többi napon a már kipróbált digitális munkarend, kivétel lehetne ez alól az alsó tagozat első és második évfolyama. Ennek mentén érdemes lenne gondolkodni egy protokoll kialakításában?

Kifejezetten örömmel hallom, hogy a szakszervezet is azt látja, az első-második osztályosoknál nehezen értelmezhető a digitális oktatás. Teljesen egyetértek, hogy ameddig lehet, az alsóbb évfolyamosok folyamatosan járjanak iskolába, hiszen meg kell tanulni olvasni, írni, enélkül meg aztán végképp értelmetlen lenne a digitális oktatás. Arra, hogy az egyes iskolákban a kezdeti és a későbbi évfolyamok hogyan járnak iskolába, nem szeretném ha központi utasítás lenne...

Nem lenne szükség egy országosan egységes szabályozásra?

Azt, hogy milyen megoldást találna egy adott iskola, mit tart a leghatékonyabbnak a biztonsággal együtt, én erősen nem szabályoznám, de biztos, hogy lehetne alternatívákat felvonultatni. Az nyilván látszódik az összes országban, hogy az oktatás nagyon fontosnak tartja mindenki, most azon megy a polémia, hogyan lehet megoldani, hogy elkezdődjön egy tanév, hiszen maga az ENSZ-főtitkár is azt mondta, ha hosszú távon iskolabezárásokra kerül sor a vírus miatt, az akár nemzedéki katasztrófához is vezethet.

Ez egy többoldalas cikk. Lapozzon!
Nyitókép: Koszticsák Szilárd
A címlapról ajánljuk

×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018