- Ön szerint elkezdődik az iskola szeptemberben?

- Nagyon sok érv szól amellett, hogy az iskolákat ki kell nyitni. A szülőknek el kell menni dolgozni, a gyerekeknek tanulni kell, ugyanakkor ellenérvek is vannak, hiszen sokan mondják, hogy a második hullám, amit nagyon sokan októberre, novemberre várnak, pont azért fog bekövetkezni, mert kinyitják az iskolákat. Úgyhogy ez egy rendkívül súlyos dilemma, de azt mindenki láthatja, hogy az elmúlt hónapokban bebizonyosodott, hogy az élet nem állhat meg, a határokat nem lehet lezárni, az embereknek el kell menni dolgozni, a gazdaságnak működni kell. Úgyhogy elképzelhető, hogy

egyes iskolák ki fognak nyitni, mások pedig a távoktatást fogják választani.

- Hogy lehet felmérni, hogy mekkora veszéllyel jár az, ha egy adott helyen - közlekedési eszközön, iskolában - sokan együtt vannak?

- Általában a zárt terek jelentenek veszélyt, és ez a baj az iskolákkal, a tömegközlekedéssel, a konferenciákkal. Az már bebizonyosodott, hogy ez a vírus, pláne maszkhasználat nélkül, zárt térben könnyen terjed. Én ezért szoktam azt mondani, hogy nyitott terekben, strandokon, vízpartokon, szabad téren nem kell annyira félni. Ott elég a távolságtartás, de zárt terekben muszáj a maszkhasználat. Az iskolákban ez nehezen megvalósítható. És nem a maszkhasználat szabályait kell szigorítani, hanem azokat kell betartani, amik jelenleg vannak. Abszolút látható az elmúlt hetekben, hogy hogy lazul a fegyelem. Tömegközlekedési eszközökön, éttermekben, bevásárlócentrumokban nem vagy nem helyesen használják a maszkot, pedig a helyes maszkhasználat az és a távolságtartás, illetve a gyakori kézfertőtlenítés az, amivel egyelőre védekezni tudunk.

- Milyen maszkot kell használni?

- Sokat-sokat vitatkoznak ezen is. Én úgy gondolom, hogy

a jól hordott maszk a jó maszk.

Tehát az a maszk, ami az ember orrára van felhúzva, az a bizonyos merevítő, ami fölül van benne – és legyen benne merevítő –, az szépen rásimul az arcunkra, ezáltal megakadályozza, hogy a levegő bejusson. Általában elegendő a sebészi maszk utcán, bevásárlóközpontban, olyan helyeken, ahol nagyobb embertömeg van. Az FFP2–FFP3-as maszkokat, ezeket a speciális védőeszközöket, amelyek természetesen jobban védenek a vírusfertőzéstől, én meghagynám az egészségügyben dolgozóknak.

- Van, aki azt mondja, hogy veszélyes is lehet csak úgy az FFP2-FFP3-as maszk viselése.

- Aki ilyen maszkot hord, tudja, hogy valamivel nehezebben kapunk benne levegőt. De érdekes, hogyha megmérjük a vér oxigénszintjét, akkor egyáltalán nem alacsonyabb, mintha nincsen rajtunk maszk. Ez mutatja azt, hogy nem kell ettől félni. Egy jól hordott maszk, amit időnként cserélünk, mert az is nagyon fontos, hogy ne maradjon túl sokáig rajtunk, semmilyen egészségkárosodással nem jár. Nagyon kell vigyázni, hogyan vesszük le, egyértelműen a guminál, ne fogdossuk, hiszen a rájutott, kívülről rákerült váladék is fertőzhet. Ezek már azok a dolgok, amiket az elmúlt hónapokban a magyar emberek megtanultak. És én azt hiszem, hogy a baj az, hogy egy lazul a fegyelem, és ezért fel kell hívni a figyelmet arra, hogy tessék továbbra is maszkot használni, tessék betartani az óvintézkedéseket, mert egyelőre nincsen más.

- Elképzelhető, hogy megúszhatjuk akkor a következő hullámot, amikor a környező országokban szemmel láthatóan emelkedik az esetszám?

- Nagyon sokan mondják, hogy nem lehet megúszni a második hullámot, és néhányan azt mondják, hogyha meg is lehet úszni, kisebb mértékű lesz az a bizonyos második hullám, mint az első volt. Ezt ugye azért nehéz elhinni, mert ha körbenézünk, akkor valamennyi országban nagyon komoly esetszám-emelkedés van, politikai okokból; az embereket nem lehetett karanténba küldeni, a maszkhasználaton könnyítettek, az utazási korlátozásokon könnyítettek. Tehát látszik az, hogy

ahol a járványügy lazít, ott jön a második hullám.

Ahol betartatják az emberekkel a szabályokat, ott nem jön.

- Van-e valamilyen tudományos megalapozottságú jóslás arról, hogyha jön egy második hullám, akkor az milyen lesz az elsőhöz képest, ami nagyon rémisztő volt?

- Egészen biztos, hogy az egyes országokban észlelt első hullámhoz hasonló jelenségek nem lesznek már. Gondoljunk Olaszországra, Spanyolországra: tízezres nagyságrendű megbetegedés rengeteg halottal nem lehet újra. Ne felejtsük el, hogy az első hullám váratlanul érte az embereket és a kórházakat is. Ettől már nagyon messze vagyunk. Magyarországot egyébként a nagyon jól védekező országok közé sorolják. Ez valóban így van, hiszen nálunk még mindig nagyon sok szigorú szabály érvényes, még akkor is, hogyha az emberek nem nagyon akarják betartani.

- Milyen messze vagyunk most, július végén, a védőoltástól vagy egy nagyon hatékony gyógyszertől?

A járvány elején, ha engem megkérdeztek, azt mondtam, még nagyon messze vagyunk a védőoltástól, hiszen egy védőoltásnak a kifejlesztése hosszú évekbe, néha még egy évtizedbe is betelik, és a gyógyszerek, amiket a vírus ellen használhattunk, szintén elég kis számban álltak rendelkezésre. Ráadásul ezek nem is igazán hatékony, igazolt gyógyszerek voltak, hanem olyanok, amiket a kínai járvány során, tapasztalati úton próbálgattak. Ezek voltak a híres malária elleni gyógyszerek, az AIDS betegség gyógyítására alkalmazott gyógyszerek, a C-típusú májgyulladás elleni gyógyszerek, illetve egyes influenza elleni gyógyszerek, amelyeknél felfedezték azt, hogy esetleg a koronavírus ellen is hatékonyak lehetnek. Azaz valójában nagyon kevés dolog volt a tarsolyunkban. Azonban ahogy telt az idő, elképesztő módon felgyorsultak az oltóanyag-kutatással kapcsolatos kísérletek, és most már

Magyarországon is két-három, valóban vírusellenes gyógyszer áll rendelkezésünkre,

és mindez néhány hónap alatt. Tehát én abszolút optimista vagyok, pláne a védőoltás tekintetében. Senki ne gondolja azt, hogy egy koronavírus elleni védőoltást néhány hónap alatt ki lehetett fejleszteni. Itt arról van szó, hogy évekig, sokszor évtizedekig tartó oltóanyag-kísérletek kerültek abba a stádiumba, hogy ebben az évben a már kifejlesztett technológiát ki lehet egészíteni a koronavírussal. Ezt ki lehetne egészíteni más vírusokkal is: ebolával, nyugat-nílusi lázzal, dengi lázzal, de nyilvánvalóan ugye január 4-én, amikor a vírusnak a genetikai szekvenciáját nyilvánosságra hozták, mindenki ráugrott ezekre a már meglévő kísérletekre, és befejezte őket. Így jött létre az, hogy valóban - januártól számítva - egy-másfél éven belül az emberiségnek nagyon sokféle, valószínűleg hatékony oltóanyaga lesz.

Egy-másfél éven belül, mostantól számítva vagy januártól számítva?

Januártól számítva. Egyes optimista jelzések már októberre, mások télre, megint mások tavaszra hozzák azt az időt, amikor már széles körben elérhető lesz az oltás. De ez nem ilyen egyszerű. Ezek az oltások már most is készen vannak. Ezeket az oltásokat, legalább nyolcat, járványos körülmények között emberek tízezrein fogják heteken belül kipróbálni. Járványos körülmények között mondom, tehát Brazíliában, Oroszországban, az Egyesült Államokban, Indiában, tehát olyan helyeken, ahol biztosítani lehet azt, hogy kiderüljön, valóban megvédi-e az embereket a koronavírustól. Ilyenkor a páciensek egyik csoportja megkapja a valódi oltást, a másik csoportja pedig úgynevezett placebót kap, és ezáltal ki lehet deríteni, hogy az oltást kapottak mennyire lesznek védettek az új típusú koronavírus-fertőzés ellen. Ezekből biztos, hogy legalább öt-hat hatékony lesz. Tehát ez már a kezünkben van, de meg kell várni a kísérletek végét. Egyes országok, például Anglia, Egyesült Államok nem várják meg a kísérletek végét, és valamelyik fejlődő országban, elsősorban Indiában, Bangladesben több milliószámra le fogják gyártatni ezeket a még kísérlet alatt álló oltóanyagokat. És amennyiben az év végén a kísérletek pozitívak lesznek, bebizonyosodik, hogy ez az oltás hatékony, akkor az ő rendelkezésükre fog állni azonnal akár több tízmilliónyi adag oltás, amit szinte azonnal a lakosság rendelkezésére lehet bocsátani.

- Melyik oltás juthat el Magyarországra és mikor?

- Ez fontos kérdés, de még van jó pár: például hogy egy vagy két oltás kell-e. Legalább három-négyféle kutatási trend van. Ismert az influenza alapján az a fajta oltás, ami gyengíti a vírust. Mi minden évben, amikor influenzával oltatjuk be magunkat, gyengített, elölt vagy valamilyen, többnyire az egész influenzát tartalmazó vírust kapunk, de ezt minden évben újra kell oltani. Vannak olyan oltások, amelyek a vírus genetikai anyagát használják fel, és ezt az emberi szervezetbe bejuttatva, az úgy ismeri fel, minthogyha egy idegen fehérje, egy koronavírus jönne, és elkezd ellene ellenanyagokat termelni. És az egyik legizgalmasabb, amit nemrég az ebolánál használtak sikerrel, az a módszer, hogy egy ártalmatlan vírust juttatnak be az emberi szervezetbe, amely elkezd szaporodni, és az emberi szervezet ezt úgy azonosítja, mint egy koronavírust. Holott nem erről van szó, viszont azonnal elkezd ellene ellenanyagokat termelni. Nem tudjuk, hogy melyik lesz a helyes út, de egészen biztos, hogy ezek között ott van a leendő olyan oltóanyag, ami az egész emberiség számára is hatékony lehet.

Egészen biztosan egy biztonságos oltóanyagot fogunk látni az ügy végén? Mert nagyon rövid idő alatt történik minden, mert szorít az idő.

Ezt nagyon sokan kérdezik, és erre nagyon nehéz mit mondani. Az elölt oltások, mint pl. az influenza ellen használtak, általában nem szoktak hosszú távú mellékhatással rendelkezni. A genetikai alapú oltások, még gyerekcipőben járnak, itt még nagyon sok mindent nem tudunk, és ezt kell mondanom a gyengített vírusokkal kapcsolatban is. Tehát az, hogy én most beadok egy embernek egy gyengített vírust, az rövid távon biztos, hogy nem jár súlyos mellékhatásokkal, hiszen ezt kipróbálták. Tehát egy átmeneti láz, egy kis kézzsibbadás, egy kis gyengeség, egy kis izomfájdalom a rövidtávú mellékhatás. Azt még nem tudjuk megmondani, hogy mi lesz itt fél év múlva, egy év múlva, vagy még hosszabb idő múlva. De sajnos, ezt be kell vállalni. Ma már az orvostudomány fejlődött annyit, hogy azt tudja mondani, hogy igenis, emberiség, itt van egy oltás, ami megvéd titeket egy ilyen szörnyű kórtól, tessék kipróbálni és használni! Nagy valószínűséggel nem lesznek ennek hosszú távú mellékhatásai, gondoljunk csak a védőoltásokra. Azért az emberiség történetében ma már húsz-harminc, akár kötelező védőoltás is van szintén a legkülönbözőbb hatásmechanizmusokkal. És egyes országokban, például Magyarországon ezeket az emberek, a szülők egészen pontosan, szigorúan betartva a szabályokat, beadatják a gyermeküknek.

- Aki nem, az bíróságon köt ki a végén.

- És nagyon kevesen aggódnak azért, hogy mi lesz a gyerekkel az oltás következtében a hosszú távú mellékhatásokkal. Itt erre kell gondolni. Azt szokták mondani, hogy az egyénnek az érdekeit háttérbe kell helyezni a társadalom érdekével szemben.Az, hogy ez az oltás kötelező legyen vagy ne legyen kötelező, ezen komolyan el lehet gondolkodni.

- Mi lesz, ha beadásra kész az oltás? Kötelező lesz-e?

- Számoljunk egy kicsit! Az influenzaoltások hatékonysága 60-70 százalékos, de természetesen aki megkapja, az reménykedhet benne, hogy nem lesz súlyos beteg és nem fog kórházba kerülni. A kezdeti koronavírus elleni oltásoknál 70-80 százalékos hatékonyságot mondanak, ami már elég jó. Ahhoz, hogy egy ország megnyugodjon, hogy úgynevezett nyájimmunitás alakuljon ki, ahhoz 60-70 százalékos védettség kell. Ez azt jelenti, hogy

minden embert be kell oltani,

úgy jön ki az oltóanyag 70-80 százalékos védettségével a nyájimmunitás 60-70 százalékos védettsége. Azaz valamennyi magyar állampolgárt rá kéne arra beszélni, hogy oltassa be magát. Na most ez rendkívül nehéz. Lehet törvényeket hozni, hogy legyen az oltás kötelező, de azért ez messzire visz. Lehet azt mondani, hogy nem kötelező ugyan az oltás, de bizonyos tevékenységekhez kötött, például iskolába járáshoz. Tehát akkor engedem iskolába a gyereket, ha be van oltva, akkor engedem dolgozni az illetőt, ha be van oltva. Akkor engedem be egy idősotthonba, ha be van oltva, akkor engedem be kórházba is. Ez is egy módszer arra, hogy az embereket rávegyék az oltásra. Arra kell nagyon vigyázni, hogy nehogy az oltásellenesek hangja legyen erősebb, mint a józan ész hangja. Nem tudom, hogy mi lesz Magyarországon, talán most még senki nem tudja megmondani, de tény az, hogy örülni kéne inkább annak, hogy lesz ellene egy oltásunk, minthogy hagyjuk, hogy az oltásellenesek hallassák a hangjukat, hiszen látjuk, ez hova vezetett - például a kanyarónál. Az oltásellenesek legfontosabb érve, hogy ők azért nem adatják be a gyereknek az oltást, a többiek úgyis be vannak oltva. Na de ez egy nagyon rossz hozzáállás, hiszen pont ezzel veszélyeztetik azokat a gyermekeket, akiket nem lehet beoltani: a daganatos gyerekeket, az immunhiányos gyerekeket. Tehát pont ők lesznek a legnagyobb veszélyben, nem az, aki nagy valószínűséggel nem fog olyan súlyosan megbetegedni.

- Kik kapnak először?

Nagyon fontos itt is, hogy nem az emberiséget kell védeni a koronavírustól, hanem azokat, akik nagyon súlyosan megbetegedhetnek benne, akik idősek, krónikus betegek, immunhiányos betegek, vagy egészségügyi dolgozók, akik fokozottan ki vannak téve a fertőzésveszélynek. Azon is el lehet gondolkodni, legalábbis nyilván az első körben, hogy az időseket oltjuk be, a beteg embereket, az egészségügyi dolgozókat. Azokat az embereket, akik az ország napi működéséért felelősek, a katonákat, a rendőröket, azokat, akik a mindennapi tömegközlekedésért, a mindennapi életünkért felelnek. Ez is egy megoldás, de ettől még a járvány nem fog elmúlni. Ne felejtsük el, hogy attól még visszajöhet, hiszen influenzaoltás is van, és mégis minden évben újra kell az embereket oltani, még akkor is, hogyha nem változik a törzs, (mert nem minden évben változik meg az influenzatörzs), és mégis újra kell oltani. Lehet, hogy a koronavírussal is újra kell majd oltani. Van egy olyan nézet, hogy aki átesett a víruson, annak is elmúlik a védettsége. Például, ha nézzük az egyszerű náthát, amit szintén koronavírusok okoznak, azt bizony újra és újra el lehet kapni. Egy évben lehet valaki ötször-hatszor is náthás, nem marad védettsége a fertőzés után.

Friss hír az, hogy amerikai kutatók felfedezték, hogy hiába tűnnek el az antitestek több hónappal a fertőzés után a gyógyult betegek véréből, úgy tűnik, hogy ők mégis védettek maradnak.

Ez nagyon jó hír, hiszen, hogyha a fertőzötteknél eltűnnének az antitestek, akkor ők újra elkaphatnák a vírust, ez nagyon-nagyon nagy baj lenne. De a legújabb kutatások szerint az immunrendszer emlékszik. Tehát hogyha az immunrendszer találkozott ezekkel a koronavírusokkal, akkor nemcsak az antitestekkel védi meg magát, hanem olyan emlékező immunsejtekkel, amelyek, hogyha újra találkoznak a koronavírussal, azonnal aktiválják a szervezetet, ezt a hadsereget, aki megáll és kitaszítja magából a koronavírust.

- Van, így július végén a koronavírussal kapcsolatban olyan kulcskérdés, amire még nincs válasz?

- Az a baj, hogy a vírusokkal kapcsolatban általában gyengék vagyunk. Nézzük meg a vírusokat, hol tudjuk őket kipusztítani a szervezetből, hol tudunk egy vírusos betegséget meggyógyítani! Rendkívül rosszul állunk. Még egy olyan, több mint harminc éve kutatott, és óriási pénzeket elnyelő betegség, mint az AIDS esetében sincs sem védőoltás, sem gyógyszer. Kezelni persze tudjuk, és teljesen jól vannak, de nem tűnik el a vírus a fertőzöttekből. Vagy gondoljunk a herpeszvírusokra, amiket csak el tudunk nyomni, de bármikor kiújulhatnak. Talán a C-típusú májgyulladás az, ahol hosszú évtizedek munkájával eljutottunk oda, hogy végleg meg tudjuk gyógyítani. Úgyhogy

ne várjuk azt a koronavírusnál sem, hogy varázsütésre találunk egy gyógyszert, amivel ezt a betegséget meg tudjuk gyógyítani.

Tény az, hogy van már olyan intravénás készítményünk Magyarországon is, mint a remdesivir, amit korábban az ebola ellen próbáltak ki, és úgy tűnik, hogy a koronavírusos eseteknél is a súlyos, életveszélyes állapotban meg tudja menteni a betegek életét. Van már olyan, influenza elleni szerünk, a favipiravir, amit Japánban fejlesztettek ki, és úgy tűnik, hogy az enyhébb esetekben megakadályozza azt, hogy a betegség súlyos lefolyású legyen. De egyelőre nem látunk mást, sajnos csak a védőoltásra tudunk várni.

- Mi az orvos taktikája, amikor egy súlyos állapotban lévő beteget lát? A legnagyobb fegyverrel lő azonnal, vagy próbálkozik? Nyilván az idő szorítja.

- Nagyon sokat tanultunk. Március 4-én észleltük az első betegeket, akik még a fiatal, aránylag jó egészségi állapotú külföldi diákok voltak, és aztán sajnos Magyarországon is bekövetkezett az, ami mindenhol máshol, hogy idős, nagyon beteg emberek kerültek kórházba. Tehát nem volt elég, hogy a koronavírus okozta tüdőkárosodásokat kellett kezelnünk, hanem foglalkoznunk kellett ezeknek az embereknek a millió más krónikus betegségével, a cukorbajjal, a vérnyomással, a szívbetegségekkel, a vesebetegségekkel is. Ma már tudjuk ennek a betegségnek a dinamikáját. Tudjuk azt, hogy az első egy hét után, mikor a beteg még jó állapotban van, jönnek a nagyobb bajok, és az immunrendszer az esetek egy részében saját magát támadja meg. Ezt úgy hívják, hogy citokinvihar, és ilyenkor nagyon gyorsan be kell avatkozni. És ma már tudjuk, több heti gyakorlás után, hogyan is kell ezt az immunvihart megakadályozni, mikor kell beavatkozni vírusellenes szerekkel, mikor kell beavatkozni véralvadásgátlókkal. Már azt is tudjuk ugyanis, hogy ez a koronavírus egy olyan véralvadási zavart okoz, ami ezeknél az idős, beteg embereknél nagyon gyakran veseelégtelenséget, agyvérzést, agytrombózist, érelzáródást okozott, okozhat. Nagyon sokat tanultunk, és igen, ma már tudjuk, hogy pontosan mikor kell vírusellenes szert adni, véralvadásgátlót adni, immunmechanizmusokat gátló szereket adni. Sajnos, idős, beteg embereknél még néha ez is kevés ahhoz, hogy megmentsük az életüket.

- Egy fiatalabb, szemmel láthatóan egészséges betegnél mit okozhat a koronavírus?

- Az a baj, hogy a fiatal, teljesen egészséges emberek úgy gondolják, hogy őket ez a betegség nem érinti. Ugyanezt gondolták a gyerekekről is. Hála Istennek egyébként az, hogy egy gyermek tízéves kor alatt meghaljon koronavírus következtében, extrém ritka, de előfordul. A nagy számok alapján, hiszen már 16 millió fölött van a fertőzöttek száma, sajnos, várható volt az, hogy igenis lesz gyermek, aki súlyos beteg lesz, igenis lesz olyan fiatal, egészséges férfi és nő, akinek korábban semmi baja nem volt, 30-as, 20-as éveiben jár, és beteg lesz és kórházba kerül és akár meg is halhat a koronavírus-fertőzés következtében. Mindig is tudtuk, hogy a vírusbetegségek nem ugyanúgy érintik az embereket, és kell lenni valaminek, ami megmagyarázza azt, hogy egy egyébként teljesen egészséges huszonéves ember miért kerül kórházba, és miért hal meg koronavírus-fertőzés következtében. És most találtak egy TLR7 nevű gént, ami, úgy tűnik, felelős lehet azért, hogy egy ember teljesen egészségesen, fiatalon nagyon beteg legyen vagy meghaljon a fertőzés következtében.

- Említette a védőoltásokat, amelyeket a világ nagyon sok pontján fejlesztenek ezekben a percekben is. Ha, mondjuk, Indiában vagy Kínában kifejlesztenek valamit, az Európában ugyanúgy fog működni, mint náluk?

- Általában jellemző a vírusokra, hogy változnak, hogy mutálódnak. A koronavírusok különösen gyorsan változnak. Egy RNS-lánc van benne, ami állandóan hibázik. Hibázik a maga szaporításánál, és rengeteg hibát vét, ennek következtében ezek a vírusok változnak. Magyarországon is többféle koronavírus van, azonban ez a többféleség szerencsére nem érinti egyelőre a vírus szaporodási készségét, nem érinti azt, hogy a vírus milyen súlyos megbetegedést okoz, nem érinti azt, hogy milyen antitestek keletkeznek ellene, és remélem, hogy nem érinti azt, hogy a védőoltás milyen hatékony lesz. Egyelőre tehát úgy tűnik, hogy amennyire ez a vírus megváltozott, annak annyiban van jelentősége, hogy meg lehet mondani, honnan jött, a világ melyik részéről: Kínából, Spanyolországból, Olaszországból, hiszen a vírus genetikai szekvenciája azon a területen egyforma. De szerencsére a kezelésben vagy a védőoltásban egyelőre úgy tűnik, hogy nincs különbség. Tehát a védőoltás ugyanúgy hatékony lesz Kínában, mint az Egyesült Államokban, Angliában vagy Indiában.

- Ha megnéznek egy vírust, akkor meg tudják mondani belőle, hogy milyen súlyosságú betegséget fog okozni egy adott emberben?

- Ott még nem tartunk. Sem a genetika, sem a virológia nem tart ott, hogy ezt meg tudja mondani. Nagyon sokat gondolkoznak azon, hogy a vírusok különböznek, hogy az Egyesült Államokban például azért van ilyen apokaliptikus járvány most, mert ott egy másféle vírus van, de ezt még nem igazolták.

- Mitől függ, hogy egy adott országban milyen súlyosságú egy járvány kimenetele? A vírustól, az emberektől, a járványügyi intézkedésektől vagy a fegyelemtől?

- Sajnos nagyon sok európai példát tudok arra hozni, hogy

a járványügyi intézkedésektől.

Nem akarom mondani, hogy melyik országban, de vannak olyan országok, ahol például a karanténintézkedéseket is fel kellett függeszteni különböző egészségpolitikai okokból, a karanténintézkedések felfüggesztésével pedig az emberek azonnal kimenekültek a karanténból, sőt hazamentek a kórházból. Ez nagyon-nagyon súlyos dolog, hiszen csak járványügyi intézkedésekkel lehet jól védekezni. Azokban az országokban, ahol nagyon szigorúan betartották ezeket az intézkedéseket, nem is lett nagyobb járvány. Elsősorban délkelet-ázsiai országokra gondolok, ahol például a maszkviselés eleve nagy hagyományokkal rendelkezik.

- Szoktunk rajtuk nevetni. Egészen ez év februárjáig.

- Ez így van. Az influenzaszezonban, amikor megkérdeztük a távol-keleti turistákat, miért hordanak maszkot; elmondták: azért, mert félnek, hogy ők megfertőznek minket. Ez egy alapvető különbség a keleti és a nyugati ember gondolkodása között.

- Meddig kell fenntartani például a maszkviselést?

- Én korábban úgy gondoltam, hogy el fog tűnni a vírus. Eltűnik, lenullázódik, mint például Új-Zélandon. Mondjuk könnyű nekik: sziget. Elérték azt, hogy nulla lett az új esetek száma, és amíg az országba nem engedtek be külföldről embereket, nulla is maradt. Látható, hogy ez Magyarországon, Európában nem fog menni. Nemrég bejelentette az Egészségügyi Világszervezet főigazgatója, hogy ne is próbálkozzunk ezzel, tehát ne zárjuk le a határokat, ne zárjuk le az országokat, hanem próbáljuk meg a maszkviselés szabályaival, a távolságtartással, és azzal, hogy nagyobb rendezvényeket tiltunk, akár focimeccset vagy koncerteket, megakadályozni azt, hogy a vírus tovaterjedjen. Úgyhogy egyelőre úgy tűnik, hogy a világ ezt tartja be, hogy nem a határokat zárják le, hanem az egyes országok próbálnak meg hatékonyan védekezni. Ezt kell csinálni. Ha valamennyi új esetet tudjuk izolálni, valamennyi kontaktot fel tudjuk kutatni, akkor meg tudjuk akadályozni, hogy ezekből a kisebb gócokból nagyobb járvány alakuljon ki.

- Egy laikus nehezen tudja megítélni, hogy a napi 5-10-15-20 új eset után kell-e aggódnia. Mi az a szám, ami a vörös vonal?

- Merkely Béla professzorék megcsinálták a H-Uncover vizsgálatot, és úgy feltételezték, hogy a magyarországi járványügyi helyzet a nagy országos felmérés eredményeképpen körülbelül olyan 50-60 ezer koronavírusos beteget feltételez.

Hogyha 50-60 ezret feltételezek jelenleg és ehhez képest 5 ezret ismertünk fel, akkor tízszeres a szám.

Tehát hogyha én látok ma 10-15-20 új beteget, akkor körülbelül olyan 100-200 emberrel számolhatunk az országban, akik megfertőződtek. Ez nagyjából stimmel, tehát ettől nem kell félni. Egy ekkora országban ez még nem nagy. Én úgy gondolom, hogy amint ez a szám átlépi a 100-as nagyságrendet, akkor már aggódhatunk.

- Napi 100 új?

- 100 új vagy 200 új, de szerencsére előre lehet jelezni. Ma már nagyon sok ország alkalmazza a vírus genetikai anyagának a szennyvízből történő kimutatását, és ott, ahol ezt csinálják, előre tudják jelezni a szennyvízből, hogy várható-e nagyobb járvány.

- Mit keres a szennyvízben a vírus?

- Belepisiljük. És belekakiljuk, hiszen a vírust az ember nemcsak a köpetével üríti. De megnyugodhatunk, széklettel ez a vírus nem fertőz, de benne van.

- Ez biztos?

- Ha benne van, akkor nyilván a szennyvízbe is eljut, és jól meg lehet mérni. Magyarországon jelenleg a szennyvízben nulla vagy csekély koronavírus genetikai állománya. Ez azt mutatja, hogy a következő két hétben nem várható az, hogy nagyobb hullám kialakuljon. De például Spanyolországban elkezdett emelkedni az utóbbi napokban a szennyvízben a koronavírus genetikai állományának a mennyisége. És a spanyolok már látják, hogy a következő hetekben emelkedni fog az esetszám, és már kezdik meghozni azokat a járványügyi intézkedéseket, amelyekkel megpróbálják megakadályozni, hogy nagyobb, esetleg második hullám kialakuljon.

- Az elmúlt néhány hónapban több szakkifejezést is muszáj volt megtanulnunk. Az első ilyen például a kórházi fertőzés. Sokan azt mondják, hogy ez azt jelenti, hogy a koronavírus a kórházakból terjed el. Más azt mondja, hogy nem, ez egy szakkifejezés. Mi a kórházi fertőzés?

- Szerencsétlen megfogalmazás volt, hogy minden negyedik ember a kórházban fertőződött meg, mert ez nem igaz.

Minden negyedik ember került kórházba. A kórházi fertőzés pedig akkor jön létre, hogyha valamelyik beteg a kórházban tartózkodása során fertőződik meg például a koronavírussal, de ez azért ritka. Az egy másik kérdés, hogy a koronavírusokat ápoló személyzet nagyobb valószínűséggel fertőződik meg, mint egy átlagember. Egy új, spanyol vizsgálat szerint az emberek 5 százaléka fertőződött meg. Ha az egészségügyi dolgozókat nézték, ez a szám 10 százalék volt. Tehát egy egészségügyi dolgozó kétszer akkora eséllyel fertőződik meg koronavírussal, mint egy átlagember, tehát az egészségügyi dolgozónkra természetesen vigyázni kell. Amennyiben koronavírusos beteggel találkozunk, őket izolálni kell, és meg kell azt akadályozni, hogy ők más betegeket megfertőzzenek, úgyhogy az egészségügyi személyzet, az egészségügyi intézmények ma már biztonságban vannak. Azért hordunk védőfelszerelést, hogy mi ne fertőződjünk meg, pláne mi ne fertőzzük meg a betegeket. Ezt meg lehet akadályozni. Ezzel semmi probléma nincsen.

Tény az, hogy a járvány elején láthattuk ugye, hogy szociális intézményekben, idősotthonokban több eset volt, mint máshol.

Ezeket természetesen kezelni kellett, és én úgy gondolom, hogy ma már ezeken a helyeken nem fordul elő több fertőzés, és ugyanezt gondolom a kórházakról is.

- A másik ilyen szakkifejezés a tesztelés volt, és azt mondták, hogy a lehető legtöbbet kell tesztelni. Mi a tesztelés tulajdonképpen?

- Erről is sokat vitatkoznak, ugye Trump elnök mondta, hogy azért van annyi betegük, mert túl sokat tesztelnek.

- Hát persze, mert ha nem tesztelték volna, nem tudnák, hogy olyan sok betegük van...

- Igen, ugye egy olyan betegségnél, ami 70-80 százalékban tünetmentes vagy enyhe tünetekkel jár, elvileg jobb, ha bedugom a fejem a homokba és nem nézem meg, hogy mennyi tesztet végzünk. De nem a tesztelés a megoldás. Tesztelni természetesen kell, sőt sok tesztet kell csinálni akkor, hogyha az emberek gyanús helyről érkeznek például. Rengeteg tesztet kell csinálni, hogyha valaki olyan helyről érkezik Magyarországra vagy olyan helyről érkezik haza, ahol járvány van. Tehát gondolok itt most már nagyon sok szomszédos országra, de gondolhatok Amerikára, Angliára vagy korábban Spanyolországra, Ukrajnára, Oroszországra... Természetesen nagyon sok tesztet kell csinálni, karanténintézkedéseket kell hozni. Tesztelni kell azokat, akik koronavírusos beteggel kerülnek kapcsolatba. Tehát ugye kontaktoknak hívják őket. Szigorúan karanténba kell tenni és tesztelni őket folyamatosan.

- Mi a kontakt? Az, hogyha én egy koronavírusos betegnek felviszem az ebédjét és leteszem az ajtaja elé, vagy ha bemegyek a lakásába?

- A legutóbbi vizsgálatok kimutatták azt, hogy a szoros kontakt az a családtag. Tehát a legtöbb eset családban alakul ki. Ha megfertőződik mondjuk a férj, akkor szinte biztos, hogy megfertőzi a feleségét, a gyerekeket, a nagyszülőket, már ha együtt élnek. A következő a munkahely. Ahol az emberek zárt térben egymás mellett dolgoznak. Mondok egy példát: húsfeldolgozó üzem vagy sor, tehát a gépsoroknál, ott nagyon komoly esélye van annak, hogy akár egy fertőzött ember nagyon sok másikat megfertőz. Ráadásul, ha már itt tartunk, meg kell említeni, hogy a koronavírussal átlagban egy ember egy-két-három másik embert fertőz meg átlagban. De azt már tudjuk ma, hogy a koronavírusnál vannak úgynevezett szuperterjesztők, akik nem egy-kettő-három embert fertőznek meg, hanem hatvanat vagy akár százat. Ha egy ilyen szuperterjesztő, aki valamilyen rejtélyes oknál fogva a testnedveivel, a köhögésével, a nyálcseppeivel óriási mennyiségű vírust ürít, akkor nagyon sok más embert megfertőz.

Ez fordulhat elő templomokban,

amikor a miséken fertőződtek meg emberek, munkahelyi tárgyalásokon, ahol egy ember nagyon sok, egy teremben összezárt munkatársát fertőzte meg, ugye focimeccseken, amikor aránylag közel vannak az emberek és egy ember sok másikat megfertőz, tehát erre is gondolni kell. A szuperterjesztőket nem lehet kiszűrni, mert nem tudjuk megmondani, hogy ki a szuperterjesztő, de ilyenkor meglódulhat a járvány. Tehát ezért mondtam én azt, hogy jobb ezeket a helyzeteket megelőzni. Egyébként a munkahelyeken ma már hoznak olyan intézkedéseket, hogy bármilyen kellemetlen is, de ilyen helyeken maszkot kell hordani, és hogyha nem hordanak maszkot, akkor nem kell azon csodálkozni, hogy hirtelen nagy mennyiségben olyan emberek megfertőződnek, akik egymás mellett dolgoznak.

- Milyen jellegű munkahelyeken kell maszkot viselni? Mekkora az a tér? Mi az a fizikai jellemző, ami már szükségessé teszi, hogy ha tetszik, ha nem, mindenki legyen maszkban.

- Ugye mindenki azt a másfél-kétméteres távolságot mondja. Ez egyébként általában elég. Persze vannak olyan kutatások, amik azt mondják, hogy ezek a koronavírus aerosolok akár tíz méterre is eljuthatnak. Ezt én nem szoktam nagyon emlegetni, hiszen akkor aztán már teljesen esélytelenek vagyunk a koronavírussal szemben, és az ember akkor azt gondolhatja, hogy hát hogyha ez ilyen könnyen terjed, akkor minek hordjon maszkot, úgyis tíz méteren belül megfertőzik, akkor "hagyjuk ezt az egészet a fenébe". De ez nem igaz. Tehát azért ez

a másfél-két méter nagyjából elég.

Tehát amikor látom, hogy az emberek maszkban másfél-két méterre állnak sorban valahol, akkor ennek elégnek kell lennie, pláne hogyha a maszkot helyesen használják. Ha gyakran fertőtlenítenek, akkor azért ezt így nagyon nehéz elkapni. Ugye én azért látom a magyarországi új eseteket, és nagyon gyakran, főleg manapság észlelem azt, hogy olyan helyről jönnek, ahol nagyon sok eset van. Magyarországot körülvevő országokból érkeznek hazánkba, és közöttük vannak fertőzöttek. Vagy olyan gócpontokból, ahol urambocsá’ egy születésnapi parti volt, és volt egy fertőzött, aki egy zárt térben megfertőzött több más embert, vagy egy olyan étteremben ettek, ahol volt egy fertőzött. Tehát én is látom azt, hogy

a zárt terek, lakások, éttermek, szórakozóhelyek egyelőre a járványnak a gócpontjai.

Nagyon érdekes, hogy napok óta nem volt haláleset, ami egy nagyon jó dolog, de azt is látni kell, hogy fiatalabb ma már az új betegek korosztálya, mint korábban volt, és a fiatalok bár nem lesznek súlyos betegek, viszont terjeszteni ugyanúgy terjesztik. A gyerekek is terjesztik. Egyébként annyira állítólag nem különböző anatómiai okok folytán, de a gyerekek is megbetegszenek.

- Szoktunk bízni a nyári melegben, a napsütésben meg az UV-sugárzásban. Okkal bízunk-e abban, hogy ezek majd lassítani fogják a járványt?

- Tavasszal nagyon sokat gondolkodtunk azon, hogy hogy fog ez a vírus viselkedni. Teljesen eltűnik nyáron, mint az influenza – egyébként az influenza sem tűnik el, csak nagyon kevés eset van – és majd ősszel jön a második hullám? Hát ehhez képest nyár közepén azt sem tudjuk, merre kapkodjuk a fejünket. És olyan helyeken, mint például az Egyesült Államok déli része, ugye Florida, Texas, Új-Mexikó, Kalifornia, ahol most őrülten meleg van, a vírus vidáman terjed. De ennek azért Amerikában más magyarázata van. Amerikában az emberek elmenekülnek a meleg elől, és olyan zárt, központi terekbe menekülnek, ahol légkondicionáló berendezés van. De nem a légkondicionáló berendezéssel van a baj, hanem a zárt terekkel. Tehát ők a nyitott, szellős helyek helyett bemennek a sokszor borzasztóan agyonhűtött terekbe, maszk nélkül. Ez abszolút gócpontja a vírus terjedésének. India: nincs annyi légkondicionáló berendezés, de tombol a járvány, mert az emberek borzasztó mértékben össze vannak zárva. Ugyanígy Bangladesben is. Nyilván hozzájárul ehhez, hogy a szegény országokban nincsen maszk vagy nem tudnak annyit fertőtleníteni.

- Hepa-szűrős maszk, repülőgép-kondicionálás vagy akár a Hepa-szűrős porszívók, ezek működőképesek lehetnek? Sokan ebben bíznak.

- Nagyon sokan meditálnak ezen, hogy a légkondicionáló berendezés önmagában mennyire veszélyes. Ugye sokszor azt mondták, hogy a Hepa-szűrős légkondicionáló a jó. Valóban az a jó, viszont a Hepa-szűrős légkondicionálók általában irodaházaknak vannak légkondicionálni. Na de ha végiggondoljuk azt, hogy egy zárt térben a levegő mennyire veszélyes, akkor látni kell azt, hogy a külső levegőt beszívó légkondicionáló úgymond hígítja a levegőt, úgymond megakadályozza azt, hogy a vírus összekoncentrálódjon. Tehát ezért mondtam az előbb azt, hogy nem a légkondicionálókkal van a baj, mert az jó, hanem a zárt térrel. A ventilátor például biztos, hogy nem jó.

- A gépjárművekkel kapcsolatban emlegetik, hogy kint áll a napon, 70 fokra felmelegszik, reggelre azon aztán semmi nem marad, besüt a nap, mindent elpusztít, elvileg biztonságos. Jól gondolkodnak?

- Ugye a gépjárműnél azt is meg kell gondolni, hogy mennyire közel vagyunk. Tehát például beülünk egy taxiba, pláne ha előreülünk, már ugrott is a másfél méterünk, és olyan közelségbe kerülünk a taxistól, hogy egy fél-egyórás taxiút folyamán bármikor megvan a lehetőség arra, hogy amennyiben ő beteg, megfertőzzön minket. Ráadásul azt is tudjuk ma már, hogy még a tünetmentes emberek, a tünetek megjelenése előtti egy-két napon is fertőzhetnek. Tehát egy teljesen egészségesnek látszó ember mellé ha beülök és nem használok maszkot, akkor megfertőződhetek. Úgyhogy a távolság is nagyon fontos ezekben az esetekben. Azt is bebizonyították, hogy

a buszoknak és a repülőknek a légkondicionáló rendszere valamilyen mértékben véd.

Tehát nem véletlen az, hogy 15 millió eset után nem nagyon találkozunk olyannal, hogy egy repülőút során tört ki egy nagyobb járvány, és egy repülőn húsz-harminc-negyven-ötven utas megfertőződött. Ugye ma már ez kiderülne, hiszen a járványügy nagyon pontosan utánamegy az embereknek, és egy repülőn könnyű lehet megkeresni azokat az embereket, akik esetleg egymást megfertőzték. Azonban a repülőgépmérnökök azt mondják, hogy a repülőn a levegő mozgása pont olyan irányú, hogy nagyon-nagyon kevés teret enged annak, hogy a mellettünk vagy mögöttünk lévő ember megfertőződjön. A buszon is ezt mondják. Az teljesen rendben van, hogy a buszon is használjunk maszkot és próbáljunk távolságot tartani, de ne féljünk a légkondicionálótól, mert a légkondicionáló segít abban, hogy ne fertőződjük meg a többi utastól.

- Miből áll egy lélegeztetőgépes kezelés? Mert ha az ember közelebbről megnézi ezeket az egyébként kitakart fényképeket, akkor azt látja, hogy ez nem egy búvármaszk, amiben az ember szívesen lenne.

- Hát ez egy kemény dolog. Talán úgy kéne elképzelni, hogy ez egy gép, ami segít, és akkor talán rájövünk arra, hogy mire való. Ugye a lélegeztetőgép nagyon sok mindenre, műtéteknél ugye segít abban, hogy az aneszteziológus, az altatóorvos a beteget a kezei között tartsa, hogy amíg a műtét végbemegy, addig a beteg teljesen normális és jó állapotban legyen. Itt is erről van szó. Tehát segít abban, hogy a szervezet magától vagy gyógyszerek segítségével legyőzze a koronavírust. A koronavírus következtében csökken az oxigénszint, egy gyulladás alakul ki a tüdőben, amit az emberi szervezet már nem tud kezelni, és az alacsony oxigénszint miatt meg kell emelni azt, és a tüdőt segíteni kell egy géppel abban, hogy normálisan vegye a levegőt, és kivárja azt az egy-két hetet, amíg meggyógyul a koronavírusból.

- De ugye ez nem az az állapot, amiben én kiolvashatom mondjuk a "József és testvéreit", mert nem vagyok ébren gyakorlatilag?

- Természetesen nem, hát azért ez egy nagyon komoly beavatkozás. Ugye az illetőt elaltatják, és egy gép a szájánál bevitt tubussal fújja a levegőt a tüdejébe, és a vérben fenntartja a megfelelő oxigénszintet. És ez megy többnyire 10-14 napig, sokszor még tovább is, amíg a szervezetből a koronavírus a gyógyszerek segítségével eltűnik. Ilyenkor mondjuk azt, hogy meggyógyult a koronavírusból, és szépen, lassan, ami egyébként néha akár még hosszabb idő, akár egy vagy két hónap is lehet, szépen lassan a meggyógyult tüdőt visszatanítjuk a normál működésére.

- Meggyógyul a tüdő teljesen? Nagyon szívós szervnek mondják a tüdőt, mert kibír 40-50 évi dohányzást is némely embereknél, másoknál nem.

- Hát ez is egy új dolog, hogy nem mindig. Ezt fibrózisnak, tehát szövetképződésnek hívják. Amennyiben a koronavírus nemcsak gyulladást okoz, hanem azonnal elkezd egy olyan szövetképződést, ami nem arra szolgál, hogy oxigénnel lássa el a vért, hanem egy úgynevezett hegszövet alakul ki, hegesedés.

- Mint amikor a kezemet megsértem?

- Így van, tüdőhegesedés alakul ki. Nagyon sok olyan vizsgálat zajlik, amivel ezt a hegesedést próbáljuk különböző gyógyszerekkel megakadályozni. Nem kell ezt úgy elképzelni, hogy ez egy szörnyű dolog, de azért akkor is. A korábbi vitálkapacitás már nem tér vissza pont ezek miatt a hegesedések miatt. Az, hogy ez meddig tart, azt nem tudjuk, ugye annyi idő még nem telt el, de tény az, hogy ilyen típusú hegesedések nem a lélegeztetés miatt, hanem maga a koronavírus miatt kialakulhatnak.

- Mennyi idő kell ahhoz tapasztalataik szerint, hogy egy hosszú ideig lélegeztetőgéppel segített beteg utána az izomerejét is visszanyerje, és lábra tudjon állni?

- Amikor elkezdtük a betegeket lélegeztetőgéppel kezelni, akkor nagyon gyorsan be kellett látnunk azt, hogy itt létre kell hozni egy olyan részleget, ahova a lélegeztetőgépről lekerült betegeket kell elhelyezni, mert ezek az emberek még hosszú heteken keresztül nem tudnak a normál életbe visszatérni. Ne felejtsük el, idős, beteg emberekről van szó, akiknél a hosszú ideig tartó intenzív ellátásnál az izomtömegük szinte teljesen eltűnik. Tehát itt egy nagyon hosszú, dietetikussal, gyógytornásszal járó periódus következik, amennyiben ezeket a merev izmokat ki lehet mozgatni, visszakerül az izomerő, visszakerül az étvágy, különböző vitaminokkal, kiegészítő szerekkel ezeket az embereket vissza tudjuk hozni a normál életbe.

- Fiatal, egészséges embereknél valamivel gyorsabb a visszaépülés, a regeneráció?

- Valamivel gyorsabb, de nem könnyű. Tehát azok a fiatalemberek, akik meggyógyultak, még nagyon-nagyon sokáig nem tudnak visszatérni, tehát mesélik, hogy azért ez egy nagyon kemény harc, amit ők a vírussal küzdöttek, és bármennyire is próbálnak gyorsan munkába állni, azért ilyenkor látni azt, hogy ez a vírus nem játékszer.

A beszélgetést alább meghallgathatja!