INFORÁDIÓ 
2020. május 27. szerda
Hella

jakab ferenc

virológus

koronavírus

Az amerikai Allergiás és Fertőző Betegségek Országos Intézete (NIAID) által közreadott,  dátumozatlan elektronmikroszkópos kép a SARS-CoV-2 nevű koronavírusról. A 2019-nCoV néven is ismert vírus egy fertőző humán koronavírus, amely a COVID-19-nek nevezett, tüdőgyulladásos megbetegedést okozza. A mintát egy betegtől vették az Egyesült Államokban. A COVID-19-nek elnevezett újfajta koronavírus előidézte betegség halálos áldozatainak száma 1776-ra emelkedett Kínában, a legtöbben a járvány gócpontjában, Hupej tartomány székhelyén, Vuhanban hunytak el. A 2019 december közepe óta tomboló járvány fertőzöttjeinek száma 70 548-ra nőtt.

Jakab Ferenc: A koronavírus felszínét kapargatjuk, de a lényeget nem tudjuk

Az új koronavírus sokkal gyorsabban fertőz, mint elődei, a SARS vagy a MERS, és egyelőre sem antivirális szer, sem oltóanyag nincs ellene – mondta Jakab Ferenc virológus. A Pécsi Tudományegyetem professzora az InfoRádió Aréna című műsorában arról is beszélt, hogy nem tudni, a melegebb időjárás hatással lesz-e a járványra, és egyelőre arra is három verzió van, hogy mi lehet a fertőzés sorsa, akár örökre is velünk maradhat.

Mit tudunk most a vírusról? Egyáltalán új vírusról van-e szó?

Teljesen új vírusról van szó. Ez a SARS koronavírus 2. Valamilyen fokon a 2002-2003-as SARS koronavírusnak az egyik testvére.

Mutációja?

Nem, ez egy új genetikai állományú vírus, de 80 százalékban hasonlít a SARS koronavírushoz, tehát tulajdonképpen egy rokon vírusa.

Ez ad a kutatóknak valamilyen támpontot?

Rengeteget, és nem is feltétlenül csak a vírus, hanem a járvány tekintetében. A SARS is okozott egyfajta ilyen tüdőgyulladást, innen is kapta a nevét: Severe Acute Respiratory Syndrome vírus, ez egy felső légúti tüdőgyulladással járó betegség. Nagyon sok tanulság van az akkori járványból, jóllehet, azért más a vírus. Nemrég került napvilágra például az, hogy teljesen újfajta kapcsolódási mechanizmussal kötődik a sejtekhez, nagyon hasonló a SARS-éhoz, de annál legalább kétszázszorosan hatékonyabb, és ez a fehérjében egyetlenegy változás következtében történhet meg. A fél világ most ezt kutatja, és egyre több mindent tudunk erről az új típusú koronavírusról.

Ez veszélyesebb vagy agresszívabb vírus, mint a SARS?

Gyorsabban terjed. Van egy felszíni receptor, egy fehérje a sejteken, amihez hozzákötődik a vírus. Az új vírus esetében egy speciális hasítási hely van a vírus fehérjéjén, ha megtörténik ez a fehérjehasítás, akkor még egy mechanizmussal erősebben tud kötődni a sejthez, és könnyebben tudja fertőzni. Ezért nem súlyosabb vagy nem veszélyesebb, hanem könnyebben terjed, könnyebben fertőz. Valószínűleg ezért van az, hogy a SARS koronavírus összesen nyolcezernéhányszáz fertőzést okozott a járvány alatt, ennél a betegségnél pedig már 90 ezer fölött tartunk. Tehát nyilván sokkal gyorsabb a terjedési mechanizmusa.

A vírus veszélyessége kapcsán az influenzával szeretik összevetni, és elhangzottak olyan, számokkal alátámasztott vélemények, miszerint a hagyományos influenza legalább olyan súlyos szövődményeket vagy legalább annyi halálesetet okozhat, mint ez az új koronavírus.

Nem, nem, ezt felejtsük el! Sajnos az a baj, hogy nagyon sok szakember szájából is hallottam már ezt. Nem. Két különböző vírusról beszélünk. Nem lehet párhuzamot vonni az influenza és a koronavírus között. Az influenza egy régóta ismert betegség, van ellene oltóanyagunk, van ellene gyógyszerünk, ismerjük a vírus patomechanizmusát, ismerjük, hogy fertőzi a sejtet, tudjuk a vírus gyenge pontjait. Ennél a vírusnál ezek közül egyik sem mondható el. Nincs oltóanyag, nincs hatékony gyógyszer. Fogalmunk sincsen még, hogyan fertőz és milyen patomechanizmussal. A felszínt kapargatjuk, de a lényeget még nem tudjuk, nagyon sok sötét folt van még. Nagyon szépen megkérek mindenkit, hogy ne hasonlítsuk össze az influenzavírussal.

A tünetek tekintetében azért van hasonlatosság.

Ez tagadhatatlan. Ugyanúgy fejfájással, lázzal okoz felső légúti infekciót köhögéssel, de utána a koronavírus súlyosabb esetben tüdőgyulladáshoz vezethet. Maga a vírus azonban teljesen más. Ráadásul 0,1–0,4 között mozog az influenza halálozási aránya, ennek a vírusnak jelen pillanatban, legjobb tudásunk szerint 2–2,5. Ettől még nem kell hanyatt esnünk és azt mondani, hogy úristen, itt a világvége, a zombi apokalipszis fog elkövetkezni, csak ne hasonlítsuk össze az influenzával.

Olyasfajta feltevések is voltak, hogy a koronavírusok nem nagyon szeretik a meleget, ezért majd ahogy közeledünk a nyári időszakhoz, ez a járvány is lecseng. És ha megnézzük a térképet, akkor trópusi övezetekben nem nagyon jelentkezett.

Még! Összesen hét koronavírus van, amely humán megbetegedést okoz. Ebből négy relatív enyhe tünetekkel betegíti meg az ember. Három esetében súlyos. Ez a már említett SARS, az úgynevezett MERS koronavírus és ez az új, SARS 2-es koronavírus. A SARS valóban nem szerette a meleget, a közeledtével a járvány csökkent, és szépen lecsengett. A MERS viszont gyönyörűen fertőz a meleg időszakban is, az arab országokban folyamatosan. Hogy a kettő között ez a SARS2 koronavírus merre fog húzni, nem tudjuk. Ha van egy kis szerencsénk, akkor a viselkedés tekintetében is a SARS-hoz húz, és talán a meleg hatására tényleg lecseng. De ezek egyelőre még találgatások.

A MERS vírus sokkal magasabb halálozási arányt hozott.

A SARS-nak 9,5 és 10 százalék között volt a halálozási aránya, a MERS-é 30. Most ennyiből talán szerencsénk van ennél az új típusú koronavírusnál, de halálozási arányról majd akkor beszéljünk, amikor vége a járványnak.

Amikor majd véget ér ez a járvány, az valóban a végét jelenti, vagy ez is egyfajta ciklikussággal járhat?

Ez is egy nagyon jó kérdés, eszméletlen sok verzió lehet. Az A verzió, hogy jön a meleg, lecseng a járvány, vége lesz, és nem is jön vissza. B verzió: most sikerül megfogni a járványt, lecseng, de a következő őszi, téli periódusban, amikor a légúti fertőzések szezonja megindul, újra okoz betegségeket. C verzió: gyakorlatilag velünk marad, folyamatosan fertőz. Senki sem tudja megmondani jelen fázisban azt, hogy az A, a B és a C verzió közül melyik valósul meg.

Ez egy többoldalas cikk. Lapozzon!

Nyitókép: MTI/AP/NIAID-RML
A címlapról ajánljuk

INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018