A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás a 2023. októberinél 2,3 százalékkal kisebb volt.

Az ipari export volumene 5,7 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál. A feldolgozóipari exportértékesítés 34 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 1,8, a 14 százalékos súlyú villamos berendezés gyártásáé 5,7 százalékkal csökkent.

Az ipar belföldi értékesítése 8,7, a feldolgozóiparé 3,9 százalékkal visszaesett az előző év azonos hónapjához képest.

Az iparon belül döntő (95 százalékos) súlyt képviselő feldolgozóipar termelése 5,0, a csekély súlyú bányászaté 36, az energiaiparé (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 10,7 százalékkal csökkent.

A legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 27 százalékát képviselő járműgyártás 1,7 százalékkal mérséklődött az előző év azonos hónapjához mérten. A közúti gépjármű gyártása 3,3 százalékkal nőtt, ugyanakkor a közúti jármű alkatrészeinek gyártása 4,9 százalékkal csökkent.

A 11 százalékos feldolgozóipari súlyú villamos berendezés gyártása - az alágak közül a legnagyobb mértékben - 12,2 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, itt legutóbb 2020 májusában mértek visszaesést. A két legjelentősebb súlyú alágazat közül az akkumulátor, szárazelem gyártásának volumene 0,3 százalékkal nagyobb, a villamos motor, áramfejlesztő, -elosztó, -szabályozó készüléké 41 százalékkal kisebb lett.

A feldolgozóipari termelés 10 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 0,8 százalékkal mérséklődött az előző év azonos hónapjához képest. A két legnagyobb alágazat közül az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása 8,9, az elektronikus fogyasztási cikk gyártása 2,1 százalékkal csökkent.

A feldolgozóiparból 13 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 7,7 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, mindkét értékesítési irányban visszaestek az eladások. Öt alágazatban nőtt a kibocsátás, 0,9 és 25 százalék közötti mértékben, a leginkább a növényi, állati olaj gyártásában. A legnagyobb (23 százalékos) súlyt képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 11,6 százalékkal visszaesett az előző év azonos hónapjához képest. A többi öt alágazatban 5,1 és 26 százalék közötti mértékben csökkent a termelés, a legkevésbé a malomipari termék, keményítő gyártásában, a leginkább a cukorgyártást is magában foglaló egyéb élelmiszeriparban.

A legnagyobb mértékben, 18,7 százalékkal a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás bővült, a növekedésben az alacsony bázis hatása is szerepet játszott.

A vegyi anyag, termék gyártásában megszakadt a csökkenő tendencia, novemberben 3,1 százalékkal emelkedett a kibocsátás. Az alágban 2022 márciusában regisztráltak legutóbb növekedést.

A két közepes súlyú alág közül a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 12,0, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 7,2 százalékkal visszaesett az előző év azonos hónapjához viszonyítva.

A KSH jelentéséből kitűnt, hogy az ipari termelés csak Pest régióban nőtt (1,9 százalékkal). A többi régióban 0,1 és 14,0 százalék közötti volumencsökkenést regisztrált a KSH, a legnagyobb mértékűt Észak-Magyarországon.

A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 8,4 százalékkal kisebb volt a 2022. novemberinél. Az új belföldi rendelések 11,9, az új exportrendelések 7,8 százalékkal csökkentek. Az összes rendelésállomány november végén 9,4 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.

Január-novemberben az ipari termelés 4,8 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Az összes értékesítés 60 százalékát adó külpiaci eladások volumene 2,4, a 40 százalékot képviselő hazai értékesítéseké 15,1 százalékkal kisebb lett.

A feldolgozóipar tizenhárom alága közül tízben csökkent a termelés, a legnagyobb mértékben, 18,4 százalékkal a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártásában. A többi háromban 5,8 és 12,5 százalék közötti mértékben nőtt a volumen, leginkább a villamos berendezés gyártásában, a legnagyobb alág, a járműgyártás kibocsátása pedig 9,9 százalékkal bővült - jelentette a KSH.