A részletes adatok alapján az látszik, hogy a feldolgozóipar 13 alágazatából csupán 3 tudott emelkedést mutatni - mondta az InfoRádióban Madár István, a Portfolio vezető makrogazdasági elemzője.

Ezek:

• a kőolaj-feldolgozás, amely mély szintről emelkedik, de "visszajött" az energiaválság zűrzavarai után,
• az elektronika, illetve
• az akkumulátorgyártást is magába foglaló villamos berendezés gyártás.

A gyenge eredmény elsősorban a belföldi értékesítések sokkszerű visszaesésére vezethető vissza, de figyelemre méltó, hogy néhány hónapja már az exportértékesítések is lefelé tartanak.

Ezek alapján több tényező szerepet játszik a visszaesésben, ilyen például az energiaárak elszállása. Az elmúlt időszakban az ipar gázfogyasztása drasztikusan csökkent, valószínűleg sokan kényszerűségből fogták vissza termelésüket. A gyenge belső kereslet is hozzájárulhatott az ipar gyengélkedéséhez, illetve most már valószínűleg az exportpiacok lassulása is tetten érhető az ágazat teljesítményében az elemző szerint.

Mindemellett olyan egyedi tényezők is szerepet játszanak, mint például az élelmiszerárstop, vagy az árstop miatti piaci zavarok, amelyek a hazai élelmiszeripari termelés visszaesését okozták.

"A jó hír az, hogy ez egy alapvetően meglehetősen exportorientált szektor, és az elmúlt időszakban elég sok kapacitásbővítő beruházás zajlott le a feldolgozóiparban. Ezért azt gondoljuk,

elképzelhető, hogy lesz még az idén fordulat az ipari termelésben,

de ehhez a világgazdaság kedvezőbb helyzetére volna szükség - a következő hónapokban derülhet ki, hogy ez utóbbi mennyire valósulhat meg - mondta Madár István.

Az ipar teljesítményének visszaeséséhez hozzájáruló exportoldali csökkenésről kifejtette: a KSH adatai szerint már egy ideje nem növekszik az exportértékesítés, ami tavaly év végén-idén év elején érhetett a csúcsára, és azóta inkább esik. Ez nem áll teljesen összhangban a külkereskedelmi mérlegben megfigyelt exporttendenciákkal, de annyiban van hasonlóság, hogy az elmúlt hónapokban már a külkereskedelmi mérlegben is úgy tűnt, mintha az export kevésbé hasítana.

"Összességében gyengülő konjunktúra látszik az ipari teljesítményben" mondta az elemző.

Az ipar adja a magyar gazdaság nagyjából 20-22 százalékát, tehát elég jelentős szektorról van szó, aminek a gyengélkedése a gazdasági növekedésre is kihathat.

Tavaly a második félévben kezdődött el a magyar gazdaság visszaesése, és ezután az idei első negyedévben is visszaesett a GDP alapján, vagyis technikai recesszóban van az ország. Az idei második negyedévről egyelőre nagyon kevés szám van. A mostani rendelkezésre álló ipari KSH-szám egy áprilisi adat, tehát csak a jelenlegi negyedév eleje látható. Ugyanerről a hónapról látható már a kiskereskedelmi forgalmi, illetve a szintén megjelent építőipari adatot is. "Mindegyik elég gyenge" - jegyezte meg Madár István.

Ezek alapján ez a 4. negyedév, amelyik potenciálisan recessziót jelenthet, tehát az idei 2. negyedévben is növekszik a valószínűsége annak, hogy recesszióba ragad a magyar gazdaság.

"A következő két hónap még javíthat ezen, de elnézve a kilátásokat, van rá érdemi esély, hogy a magyar gazdaság a 4. egymást követő negyedévben is visszaesést mutasson" - zárta gondolatait Madár István.