"Magyarország az elmúlt évben is folytatta a felzárkózást. Nehéz éveken vagyunk túl: két covidos és egy háborús év van mögöttünk, ennek ellenére a tavalyi évben is - a baloldali gazdasági szakértők károgása és a jegybanki vélemények ellenére - az európai uniós átlag 75 százalékáról 77 százalékára emelkedett a magyar GDP" - mondta Gulyás Gergely az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat legfrissebb, az európai uniós országok átlagos fejlettségi szintjéről szóló jelentésére reagálva.

Hangsúlyozta: az a folyamat, ami a 2010-es kormányváltással megindult, továbbra is folytatódik. Tíz év alatt több mint tíz százalékkal közeledtünk az Európai Unió átlagához - tette hozzá a tárcavezető, aki szerint ez azt mutatja, hogy a magyar gazdaság ellenállóképessége még nehéz és válságos időszakokban is kifejezetten jónak mondható. Megjegyezte: a fejlődés még ennél nagyobb, hiszen a többi országban is volt gazdasági növekedés.

Kijelentette: Magyarország tartja a lépést a közép-európai régióval, és csökkenti a hátrányát azokkal az országokkal szemben, amelyek évtizedek óta az Európai Unió tagjai, a cél pedig az, hogy hazánk az Európai Unió legfejlettebb öt országához tartozzon. Ehhez még nagy lépéseket kell tenni, még komoly feladatokat kell megoldani - jelezte.

A tárcavezető ugyanakkor rámutatott: Magyarország mára ugyanolyan fejlettségi szinten van, mint az 1986 óta uniós tag Portugália, a szintén a nyolcvanas években az Európai Unióhoz csatlakozott Görögországot pedig jelentősen, 8-9 százalékponttal meg is előzi. Hozzátette: Közép-Európa fejlődési potenciálja nagy, és Magyarország a régió országaival is tartja a lépést, a lengyelek vannak 2 százalékkal előttünk.

Kiemelte, a foglalkoztatottsági adatok is bizakodásra adnak okot: Magyarországon 4 millió 691 ezer ember dolgozik, ami 26 ezerrel több, mint egy évvel ezelőtt. Rámutatott: ezt szintén egy nehéz évben, a cégeknek is komoly megterhelést jelentő energiaáremelkedés mellett sikerült elérni.

Kérdésre válaszolva

Gulyás Gergely megerősítette: Magyarország szeretne mielőbb az Európai Unió átlagához felzárkózni,

és ha sikerülne lezárni az orosz-ukrán háborút, illetve az energiaárak elképesztő emelkedése is mérséklődne, akkor ez a folyamat folytatódhatna.

Arról, hogy mi a véleménye a Magyarország leszakadásáról beszámoló "baloldali hangokról", a miniszter azt mondta: mindenkinek a saját szakmai felelőssége, hogy milyen előrejelzést közölt korábban.

"Ha meghallgatjuk az elmúlt hetek híradásait, akkor szép számmal találunk olyan gazdasági elemzéseket - döntően ezek balliberális gazdasági intézetek, és sajnos a jegybank is ebbe a körbe tartozik - amelyek arról beszéltek, hogy a leszakadás nőtt, illetve nem felzárkózunk, hanem a magyar gazdaság érzékeny veszteségeket volt kénytelen elszenvedni" - fogalmazott.

Ezzel szemben - folytatta - a helyzet az, hogy miközben az energiaárak az égbe szöktek, és az egész világ, ezen belül különösen Európa egy komoly inflációs hullámmal kénytelen szembenézni, a magyar gazdaság jelentős növekedést tudott produkálni, ami azt jelentette, hogy az Európai Unió átlagához képest a lemaradása tovább csökkent.