Infostart.hu
eur:
355.79
usd:
308.09
bux:
131475.65
2026. június 10. szerda Gréta, Margit
Az Esély Otthon program támogatásával elkészült lakás Hernádnémetiben az átadóünnepség napján, 2020. szeptember 29-én. Az Esély Otthon program a vidéken élő fiatalok otthonteremtését és családalapítását segíti.
Nyitókép: MTI/Vajda János

Nyári lakáspiaci kép: egy csúcson túl, még konszolidáció előtt

A magyar lakáspiacon már tapinthatók a hangulatváltozás jelei. A fővárosban az egy évvel korábbihoz képest 15 százalékkal került többe a lakások fajlagos ára, de a vidéki városokban még inkább emelkedtek az árak – derül ki az OTP Ingatlanpont közleményéből.

Idén már nem Magyarországon emelkedtek leggyorsabban a lakásárak – írja az Eurostat néhány hete megjelent jelentésében. Az idei év második negyedévében e téren lehagyta hazánkat Szlovákia, Litvánia, Lettország és Észtország is. Ám az uniós országok hosszabb távú „árversenyében” még változatlanul vezettünk: az elmúlt hét évben összességében nálunk drágultak legjobban a lakóingatlanok.

A KSH szerint 2022 második negyedévére 2015-höz viszonyítva az új lakások árindexe 259 százalékra, a használtaké 251 százalékra nőtt. Az inflációt is figyelembe vevő, egyesített reálárindex is közel megduplázódott, és elérte a 195 százalékot. Bár április-június még rekordnak számító, éves összevetésben 24 százalékos áremelkedést hozott, ezzel az inflációval korrigált reálértéken nézve

vélhetően csúcsra is ért a hazai lakáspiac.

A KSH lakásárindexe alapján a drágulás ütemét tekintve az idei második negyedév már gyengébb volt, mint az első. A használt lakásoknál csak plusz 6,3 százalékot hozott a 8,9 százalék helyett, az újaknál pedig 3,3 százalékot a január-márciusi 6,6 százalék helyett.

Különösen az új építések árnövekedése lassult, mert az orosz-ukrán háború mellett ekkor zárult az államilag támogatott Zöld Otthon lakáshitel konstrukció is. A nehezedő körülmények közül a KSH összefoglalója a növekvő inflációt és a romló kölcsön-feltételeket emelte ki. Bár az új lakások hitelezése még bővült az első félévben, a használtaknál már megindult a visszaesés: az ügyletek száma negyedével, az ehhez felvett hitelek összege öt százalékkal csökkent.

A közelgő trendforduló a pozíciók átrendeződését is hozta: az első félévben Budapesten az új lakások fajlagos ára átlagosan 15 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban, ám a vidéki városokban ez a mutató elérte a 18 százalékot is.

Ugrásszerűen drágult Debrecen, Győr, Szeged, valamint Siófok, ahol az árak utol is érték a fővárosiakat.

Ez a használt lakásokra is érvényes: Budapesten a fajlagos négyzetméterár 692 ezerről 796 ezer forintra emelkedett, addig a megyeszékhelyeken 369 ezerről 448 ezerre nőtt.

Míg a megyeszékhelyek közül a legdrágábbakban is tudtak nagy tempóban emelkedni az árak, addig a budapesti kerületeknél gyökeresen más volt a kép. Az idei év első felében a drágulás fordítottan arányosnak mutatkozott a 2021-es négyzetméterárakkal. Így például míg a tavaly 942 ezres négyzetméter-árral jellemzett budai hegyvidéken 11,2 százalékos volt a drágulás, addig az 563 ezres pesti külső kerületekben ehhez képest majdnem kétszeres, 19,4 százalékos.

Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője a második félévre a hangulat gyorsuló romlásával számol. „Bár jelen tudásunk szerint megmaradnak az otthonteremtési támogatások, a negatív körülmények sokkal erőteljesebb hatásával is kalkulálnunk kell.” Azok közül elsősorban a már a számlákban is megjelenő rezsinövekedést, az infláció forráselszívó hatását, valamint a kamatok emelkedésével dráguló hiteleket tartja külön is említendőnek. Ezek együttesen az év végére a forgalomban 15-20 százalékos visszaesést is hozhatnak, ami előbb-utóbb valamennyire megmutatkozhat az árak mérséklődésében is.

Címlapról ajánljuk
Korrupció, vagyonnyilatkozatok, kekvák, egyetemek – pontosan mi van a hatalmas korrupcióellenes tövénycsomagban? Itt vannak a részletek

Korrupció, vagyonnyilatkozatok, kekvák, egyetemek – pontosan mi van a hatalmas korrupcióellenes tövénycsomagban? Itt vannak a részletek

Hogy Magyarország hozzáférhessen az uniós pénzekhez, hatalmas, 110 oldalas törvényjavaslat-csomagot nyújtott be a kormány az Országgyűlésnek. Magyar Péter miniszterelnök hangsúlyozta: csak korrupcióellenes intézkedések és az egyetemi autonómia visszaadása van benne – nem volt szó se migrációról, se Ukrajnáról, se genderről és más ideológiai kérdésekről, az EU nem támasztott semmilyen más feltételt a 6000 milliárd forintnyi EU-pénzhez. Itt vannak a részletek, hogy mi is van a törvénycsomagban.
inforadio
ARÉNA
2026.06.10. szerda, 18:00
Gál Katalin
a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete elnök-igazgatója
Beütött Nagy Márton utolsó extraprofitadó-intézkedése: veszteséges lett a bankok kétharmada

Beütött Nagy Márton utolsó extraprofitadó-intézkedése: veszteséges lett a bankok kétharmada

Utoljára a Covid-járvány elején, 2020-ban kezdte ilyen rosszul az évet a magyar bankszektor a jövedelmezőség szempontjából. Annak idején az óvatossági tartalékok, most a különadók ütötték meg profitot, miután a szektorszintű extraprofitadó-terhet tavaly novemberben a duplájára emelte Nagy Márton. Az első negyedévben elért 146 milliárd forintos nem konszolidált nyereség még így is hízelgő annak fényében, hogy jellemzően az egész éves bankadót és extraprofitadót év elején számolják el a bankok, jelen esetben összesen 540 milliárd forint értékben. A bevételtermelés gerincét jelentő kamateredmény is érdemben nőtt, elsősorban a támogatott hitelprogramoknak köszönhetően, miközben a hitelportfólió minősége még tovább javult.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×