Infostart.hu
eur:
385.92
usd:
332.73
bux:
0
2026. március 5. csütörtök Adorján, Adrián
Az Esély Otthon program támogatásával elkészült lakás Hernádnémetiben az átadóünnepség napján, 2020. szeptember 29-én. Az Esély Otthon program a vidéken élő fiatalok otthonteremtését és családalapítását segíti.
Nyitókép: MTI/Vajda János

Nyári lakáspiaci kép: egy csúcson túl, még konszolidáció előtt

A magyar lakáspiacon már tapinthatók a hangulatváltozás jelei. A fővárosban az egy évvel korábbihoz képest 15 százalékkal került többe a lakások fajlagos ára, de a vidéki városokban még inkább emelkedtek az árak – derül ki az OTP Ingatlanpont közleményéből.

Idén már nem Magyarországon emelkedtek leggyorsabban a lakásárak – írja az Eurostat néhány hete megjelent jelentésében. Az idei év második negyedévében e téren lehagyta hazánkat Szlovákia, Litvánia, Lettország és Észtország is. Ám az uniós országok hosszabb távú „árversenyében” még változatlanul vezettünk: az elmúlt hét évben összességében nálunk drágultak legjobban a lakóingatlanok.

A KSH szerint 2022 második negyedévére 2015-höz viszonyítva az új lakások árindexe 259 százalékra, a használtaké 251 százalékra nőtt. Az inflációt is figyelembe vevő, egyesített reálárindex is közel megduplázódott, és elérte a 195 százalékot. Bár április-június még rekordnak számító, éves összevetésben 24 százalékos áremelkedést hozott, ezzel az inflációval korrigált reálértéken nézve

vélhetően csúcsra is ért a hazai lakáspiac.

A KSH lakásárindexe alapján a drágulás ütemét tekintve az idei második negyedév már gyengébb volt, mint az első. A használt lakásoknál csak plusz 6,3 százalékot hozott a 8,9 százalék helyett, az újaknál pedig 3,3 százalékot a január-márciusi 6,6 százalék helyett.

Különösen az új építések árnövekedése lassult, mert az orosz-ukrán háború mellett ekkor zárult az államilag támogatott Zöld Otthon lakáshitel konstrukció is. A nehezedő körülmények közül a KSH összefoglalója a növekvő inflációt és a romló kölcsön-feltételeket emelte ki. Bár az új lakások hitelezése még bővült az első félévben, a használtaknál már megindult a visszaesés: az ügyletek száma negyedével, az ehhez felvett hitelek összege öt százalékkal csökkent.

A közelgő trendforduló a pozíciók átrendeződését is hozta: az első félévben Budapesten az új lakások fajlagos ára átlagosan 15 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban, ám a vidéki városokban ez a mutató elérte a 18 százalékot is.

Ugrásszerűen drágult Debrecen, Győr, Szeged, valamint Siófok, ahol az árak utol is érték a fővárosiakat.

Ez a használt lakásokra is érvényes: Budapesten a fajlagos négyzetméterár 692 ezerről 796 ezer forintra emelkedett, addig a megyeszékhelyeken 369 ezerről 448 ezerre nőtt.

Míg a megyeszékhelyek közül a legdrágábbakban is tudtak nagy tempóban emelkedni az árak, addig a budapesti kerületeknél gyökeresen más volt a kép. Az idei év első felében a drágulás fordítottan arányosnak mutatkozott a 2021-es négyzetméterárakkal. Így például míg a tavaly 942 ezres négyzetméter-árral jellemzett budai hegyvidéken 11,2 százalékos volt a drágulás, addig az 563 ezres pesti külső kerületekben ehhez képest majdnem kétszeres, 19,4 százalékos.

Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője a második félévre a hangulat gyorsuló romlásával számol. „Bár jelen tudásunk szerint megmaradnak az otthonteremtési támogatások, a negatív körülmények sokkal erőteljesebb hatásával is kalkulálnunk kell.” Azok közül elsősorban a már a számlákban is megjelenő rezsinövekedést, az infláció forráselszívó hatását, valamint a kamatok emelkedésével dráguló hiteleket tartja külön is említendőnek. Ezek együttesen az év végére a forgalomban 15-20 százalékos visszaesést is hozhatnak, ami előbb-utóbb valamennyire megmutatkozhat az árak mérséklődésében is.

Címlapról ajánljuk
Szakértő az iráni utódlásról: Ali Hamenei „reformernek” számított

Szakértő az iráni utódlásról: Ali Hamenei „reformernek” számított

Mi lesz Iránban, ha az amerikai–izraeli támadások nem érnek el rezsimváltást? Hogy zajlik az utódlás? „Az iráni állam berendezkedésének vannak demokratikus elemei, a legfőbb vezetőt például a szakértők gyűlése választja meg, annak tagjait pedig a nép választja” – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában N. Rózsa Erzsébet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, Közel–Kelet-szakértő.

Szakértő: az iráni háború miatt Törökország, Európa „kapuőre” hatalmas migrációs hullámra számít

A Migrációkutató Intézet vezető elemzője az InfoRádióban arról beszélt, hogy a török államvezetés egy, a szíriai polgárháború okozta migrációs hullámnál is nagyobbtól tart az iráni háború miatt. Ennek kezelésében egyedül az Európai Unió lehetne partner, de az előző megállapodás is törékenynek bizonyult.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×