Az Európai Unió területének 45 százalékában aggasztó az aszályhelyzet az Európai Aszálymegfigyelő Intézet (EDO) adatai szerint: ez a három szintű aszálybesorolásból a második, figyelmeztetési szintre helyezte a blokk területének közel felét a július 20-át megelőző tíz napban.

A terület 15 százaléka a legsúlyosabb, riasztási fokozatú aszálybesorolás alá esik jelenleg: ezeken a területeken nemcsak a föld száradt ki, de már a növények is veszélyben vannak a Sky News cikke.

A számadatok nem mutatnak nagy javulást az előző 10 napos időszakhoz képest, amikor a száraz talaj 46 százalékára adtak ki a figyelmeztető jelzést, 13 százaléka pedig riasztási fokozatú volt.

Az augusztusra és szeptemberre vonatkozó további negatív előrejelzések fokozzák az amúgy is nagyon kritikus helyzetet. Ha ténylegesen ezeknek megfelelően alakul az időjárás, akkor

az aszály súlyossága és a mezőgazdaságra, az energia- és vízellátásra gyakorolt hatások súlyosbodnak

- figyelmeztetett az EDO júliusban.

A francia aszály miatt egyes települések ivóvíz nélkül maradtak, az ágazatban dolgozók szerint télre tejhiány alakulhat ki, és a kukoricatermelés 18,5 százalékkal maradhat el az átlagostól.

Hazánk is érintett

Az EDO szerint nagy mértékű növényzeti stressz sújtotta az olasz alföldet, Franciaország nagy részét, Közép-Németországot, Kelet-Magyarországot, Portugáliát és Észak-Spanyolországot, miközben az európaiak az ukrajnai háború következtében megemelkedett élelmiszerárakkal küzdenek. Az olajbogyó- és bortermő Toszkánában küzdenek a termények megmentéséért a szárazságok és hőség közepette.

David Hill professzor, a Natural England korábbi elnökhelyettese szerint az intenzív gazdálkodási gyakorlatok súlyosbították az aszályokat:

a talaj kevésbé képes megtartani a nedvességet,

így kiszárad vagy könnyebben elmossa a víz.

"Ahol a mezőgazdaságot nagymértékben intenzifikálják, ott olyan egyszerű ökoszisztémák jönnek létre, amelyek nem bírják a sokkot. A nagy méretű gazdaságok sokkal kevésbé ellenállóak a környezeti változásokkal szemben, mint a különböző gazdálkodási gyakorlatok mozaikja" - mondta.

Az energiahány is fokozódhat általa

A folyók alacsony vízszintje és a magasabb vízhőmérséklet egyes területeken az energiatermelést is akadályozta. A vízhiány csökkentette Olaszország vízenergia-termelését, a víztartalékokban tárolt energiapotenciál az elmúlt évek szintjének körülbelül felére esett vissza. A vízenergia hasznosítására szolgáló víztározók vízszintje kilenc országban, köztük Szerbiában, Montenegróban és Norvégiában csökkent.

Az EDF nukleáris szolgáltató múlt héten a Garonne magas folyóhőmérséklete miatt csökkentette a délnyugat-franciaországi erőművek teljesítményét,

56 reaktorának fele karbantartási vagy korróziós problémák miatt már nem üzemel.

Spanyolországban a jelenlegi feltételek veszélyesek az erdőtüzek kialakulásának szempontjából, míg az erdőtüzek veszélye Portugália nagy részén magas vagy szélsőséges. Az éghajlatváltozás miatt a Földközi-tenger térségében az aszály egyre súlyosabbá és valószínűbbé válik, bár nem minden aszályért ez a felelős.

Az aszály okai összetettek, de az éghajlatváltozás két kulcsfontosságú módon befolyásolja azt. A csapadékot rövidebb és intenzívebb időszakokra koncentrálja, így a víz nehezebben tartható meg. A melegebb hőmérséklet eközben több vizet párologtat el.