Infostart.hu
eur:
365.47
usd:
327.26
bux:
145330.87
2026. október 29. csütörtök Nárcisz
Christine Lagarde, az EKB elnöke sajtótájékoztatót tart az Európai Központi Bank kormányzótanácsának ülését követően Frankfurtban 2021. szeptember 9-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Ronald Wittek

Bejelentés: begyújtja a rakétákat a kamatemelés ügyében az EKB

Az Európai Központi Bank (EKB) Kormányzótanácsa nem változtatott az irányadó eurókamaton csütörtöki kamatdöntő ülésén, de bejelentette, erőteljes kamatemelési ciklust kezd júliusban.

A döntés szerint változatlan marad az irányadó refinanszírozási műveletek 0,00 százalékos kamatlába, valamint az aktív oldali és a betéti rendelkezésre állás kamatlábainak 0,25 százalékos, illetve mínusz 0,50 százalékos szintje.

A Kormányzótanács csütörtöki közleményében egyértelműen jelezte szándékát

az irányadó kamatok megemelésére 25 bázisponttal az EKB következő, júliusi kamatdöntő ülésén.

Jelezte egyúttal, hogy a szeptemberi kamatdöntő ülésen is kész megemelni az irányadó kamatokat az addigra kialakult piaci kondícióknak megfelelő mértékben. Szeptemberen túl pedig a Kormányzótanács megítélése szerint "valószínűleg szükség lehet" további kamatemelésekre is, a 2 százalékos inflációs cél elérése érdekében.

A bejelentés megfelelt a piaci várakozásoknak.

A döntés indoklásában a Kormányzótanács leszögezte, hogy a magas infláció minden gazdasági szereplő számára nagy kihívást jelent és

a 2 százalékos inflációs cél elérést tekinti legfőbb céljának.

Várakozásaik szerint az infláció egy jó ideig még nemkívánatos mértékben magasan marad. Az energiaköltségek mérséklődése, a világjárványhoz kapcsolódó ellátási zavarok enyhülése és a monetáris politika normalizálódása azonban várhatóan az infláció csökkenéséhez vezet majd.

Az új szakértői előrejelzések szerint az éves infláció

  • 2022-ben 6,8 százalékos lesz, majd
  • 2023-ban 3,5 százalékra,
  • 2024-ben pedig 2,1 százalékra csökken, ami magasabb, mint a márciusi előrejelzésekben szereplő érték.

Ez azt jelenti, hogy az előrejelzési horizont végén, 2024-ben a teljes infláció az előrejelzések szerint kissé meghaladja a Kormányzótanács 2 százalékos célját - ezért kerül sor júliusban kamatemelésre.

Az energia és élelmiszerek nélküli infláció az előrejelzések szerint 2022-ben átlagosan 3,3 százalék, 2023-ban 2,8 százalék és 2024-ben 2,3 százalék lesz - szintén a márciusi előrejelzések felett.

A növekedés az EKB előrejelzése szerint

  • 2022-ben 2,8 százalék,
  • 2023-ban 2,1 százalék,
  • 2024-ben 2,1 százalék lehet.

Oroszország ukrajnai beavatkozása továbbra is megterheli a gazdaságot Európában és azon túl is.

A gazdaság folyamatos újranyitása, az erős munkaerőpiac, a költségvetési támogatás és a világjárvány alatt felhalmozott megtakarítások miatt azonban

adottak a feltételek ahhoz, hogy a gazdaság tovább növekedjen.

Az eszközvásárlási programjáról (APP) szólva a Kormányzótanács bejelentette a nettó eszközvásárlások befejezését 2022. július elsejével. Az APP keretében vásárolt lejáró értékpapírokból származó tőkefizetéseket azonban az irányadó kamatlábak emelésének megkezdését követően is még hosszabb ideig, de addig mindenképpen teljes egészében újra be kívánja fektetni, amíg a megfelelő monetáris politikai irányvonal fenntartásához bőséges likviditási feltételekre van szükség.

A kormányzótanács a korábbiakhoz hasonlóan döntött arról is, hogy legalább 2024 végéig folytatni kívánja a pandémiás vészhelyzeti vásárlási program (PEPP) keretében vásárolt lejáró értékpapírokból származó tőketörlesztések újrabefektetését. A PEPP-portfólió jövőbeni kifutását mindenesetre úgy kezeli, hogy a megfelelő monetáris politikai alapállással való interferenciát elkerülje.

Címlapról ajánljuk
Prőhle Gergely: egyre kevesebb a bizalom a német kormányban, így a program megvalósítása is nehéz

Prőhle Gergely: egyre kevesebb a bizalom a német kormányban, így a program megvalósítása is nehéz

A YouGov közvéleménykutató-intézet vasárnap közzétett felmérése szerint a németek csupán alig negyede számol azzal, hogy az uniópártok (CDU/CSU) és a szociáldemokraták koalíciós kormánya képes lesz fennmaradni a 2029 elején esedékes szövetségi parlamenti választásokig. A németországi politikai erőtér változásairól Prőhle Gergely volt berlini nagykövet, a a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója beszélt az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.10.30. péntek, 18:00
Révész Renáta Liliána
pszichológus, gyásztanácsadó
Tisza-kormány: sorjáznak a bejelentések a cseh-magyar kormányülés után, letartóztatás történt lélegeztetőgép-ügyben

Tisza-kormány: sorjáznak a bejelentések a cseh-magyar kormányülés után, letartóztatás történt lélegeztetőgép-ügyben

Csütörtökön Prágában tartotta első közös ülését a magyar és a cseh kormány. Magyar Péter nyolc miniszterével együtt utazott a cseh fővárosba, ahol egyeztetett Andrej Babiš kormányával, tavaszra pedig újabb ülésre invitálta a cseh kabinetet. Andrej Babis a sajtótájékoztatón támogatásáról biztosította Magyarországot abban, hogy ne kelljen napi egymilliós migrációs bírságot fizetnie. Az egyeztetések után a miniszterek több konkrét megállapodásról is hírt adtak, Tanács Zoltán miniszter például évente több millió eurós közös kutatási programot indítana a visegrádi országgal. Itthon a Győri Járásbíróság letartóztatott egy férfit és egy nőt a lélegeztetőgép-beszerzések ügyében, az MNB pedig felügyeleti biztost rendelt a Matolcsy-botrányban érintett QUARTZ alapkezelő élére - miután a jelenlegi vezérigazgató börtönben ül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×