eur:
411.19
usd:
392.64
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Crisis Management, Teamwork concept.
Nyitókép: Maria Stavreva/Getty Images

Januárban többlettel zárt a költségvetés

A tavaly januárinál kevesebb, de pozitív az egyenleg.

Az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt, úgynevezett központi alrendszere 151,3 milliárd forintos többlettel zárt január végén - jelentette gyorstájékoztatójában a Pénzügyminisztérium (PM).

A központi költségvetés 84,4 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok 34,3 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 32,6 milliárd forintos többletet értek el.

Tavaly januárban 198,8 milliárd forintos többlettel zárt az államháztartás központi alrendszere. A központi költségvetés 180,5 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok 22,4 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 4,1 milliárd forintos hiányt könyveltek el.

Az államháztartás központi alrendszerének idei pénzforgalmi hiányát a költségvetési törvény 3152,6 milliárd forintban szabja meg.

A PM tájékoztatója emlékeztet arra, hogy a költségvetési törvény eredetileg 5,9 százalékos uniós módszertan szerinti GDP-arányos hiánycéllal számolt. A magyar gazdaság újraindítása az egyik leggyorsabb az Európai Unióban, ezért a kormány alacsonyabb, 4,9 százalékos hiánycél elérését tűzte ki. Ennek érdekében

mintegy 755 milliárd forintnyi beruházás átütemezésére került sor, ezzel hazánk a tervezettnél hamarabb visszatérhet az egyensúlyi pályára

- tették hozzá. Kiemelték, hogy tavaly az elmúlt 30 év legnagyobb növekedését érhette el a magyar gazdaság, amely alapot ad az adócsökkentések folytatásához és a családok megerősítéséhez.

A kormány az idén 1500 milliárd forintos adócsökkentést hajtott végre, amelynek része többek között a családi adóvisszatérítés, a 25 év alattiak szja-mentessége, a munkát terhelő adók 750 milliárd forintos mérséklése. Idén tovább csökken a szociális hozzájárulási adó 15,5 százalékról 13 százalékra, az 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás pedig megszűnt. Ugyancsak csökken a kisvállalati adó kulcsa is 11 százalékról 10 százalékra - olvasható a tárca közleményében.

A nyugdíjak és nyugdíjszerű ellátások január 1-jétől 5 százalékkal emelkednek. Emellett jut forrás a 13. havi nyugdíj kifizetésére és a legtöbb ágazatot érintő béremelésekre.

Január 1-jétől a minimálbér 200 000 forintra, a garantált bérminimum pedig 260 000 forintra emelkedett. A kormány ugyancsak januártól megemelte az ápolók, az orvosok, a bölcsődei dolgozók, a szociális, kulturális ágazatban dolgozók, a katonák, a rendőrök, valamint a pedagógusok bérét is. A fegyveres és a rendvédelmi feladatot ellátó szerveknél foglalkoztatottak pedig a hivatalos szolgálat elismerése céljából hathavi fegyverpénzt kapnak - emlékeztet a PM.

Címlapról ajánljuk
Szakad a hó az országban, az elakadt kamionok már több utat blokkolnak

Szakad a hó az országban, az elakadt kamionok már több utat blokkolnak

Péntek hajnalban megérkezett a nagy havazás. Számos helyen akadtak el, csúsztak árokba járművek, kidőlt fák akadályozzák a közlekedést több úton.

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×