Infostart.hu
eur:
363.27
usd:
326.03
bux:
143453.78
2026. november 7. szombat Rezső
Crisis Management, Teamwork concept.
Nyitókép: Maria Stavreva/Getty Images

Januárban többlettel zárt a költségvetés

A tavaly januárinál kevesebb, de pozitív az egyenleg.

Az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt, úgynevezett központi alrendszere 151,3 milliárd forintos többlettel zárt január végén - jelentette gyorstájékoztatójában a Pénzügyminisztérium (PM).

A központi költségvetés 84,4 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok 34,3 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 32,6 milliárd forintos többletet értek el.

Tavaly januárban 198,8 milliárd forintos többlettel zárt az államháztartás központi alrendszere. A központi költségvetés 180,5 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok 22,4 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 4,1 milliárd forintos hiányt könyveltek el.

Az államháztartás központi alrendszerének idei pénzforgalmi hiányát a költségvetési törvény 3152,6 milliárd forintban szabja meg.

A PM tájékoztatója emlékeztet arra, hogy a költségvetési törvény eredetileg 5,9 százalékos uniós módszertan szerinti GDP-arányos hiánycéllal számolt. A magyar gazdaság újraindítása az egyik leggyorsabb az Európai Unióban, ezért a kormány alacsonyabb, 4,9 százalékos hiánycél elérését tűzte ki. Ennek érdekében

mintegy 755 milliárd forintnyi beruházás átütemezésére került sor, ezzel hazánk a tervezettnél hamarabb visszatérhet az egyensúlyi pályára

- tették hozzá. Kiemelték, hogy tavaly az elmúlt 30 év legnagyobb növekedését érhette el a magyar gazdaság, amely alapot ad az adócsökkentések folytatásához és a családok megerősítéséhez.

A kormány az idén 1500 milliárd forintos adócsökkentést hajtott végre, amelynek része többek között a családi adóvisszatérítés, a 25 év alattiak szja-mentessége, a munkát terhelő adók 750 milliárd forintos mérséklése. Idén tovább csökken a szociális hozzájárulási adó 15,5 százalékról 13 százalékra, az 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás pedig megszűnt. Ugyancsak csökken a kisvállalati adó kulcsa is 11 százalékról 10 százalékra - olvasható a tárca közleményében.

A nyugdíjak és nyugdíjszerű ellátások január 1-jétől 5 százalékkal emelkednek. Emellett jut forrás a 13. havi nyugdíj kifizetésére és a legtöbb ágazatot érintő béremelésekre.

Január 1-jétől a minimálbér 200 000 forintra, a garantált bérminimum pedig 260 000 forintra emelkedett. A kormány ugyancsak januártól megemelte az ápolók, az orvosok, a bölcsődei dolgozók, a szociális, kulturális ágazatban dolgozók, a katonák, a rendőrök, valamint a pedagógusok bérét is. A fegyveres és a rendvédelmi feladatot ellátó szerveknél foglalkoztatottak pedig a hivatalos szolgálat elismerése céljából hathavi fegyverpénzt kapnak - emlékeztet a PM.

Címlapról ajánljuk
Ügynökakták – olyan nevek is előkerültek, amelyek a történészt is meglepték

Ügynökakták – olyan nevek is előkerültek, amelyek a történészt is meglepték

Tényfeltáró bizottságot hoz létre a Mazsihisz az ügynöklisták nyilvánosságra kerülése után. A Zsidó Emlékezet Bizottsága azt vizsgálja majd, hogyan működött együtt az állambiztonság a rendszerváltás előtt a magyarországi zsidó felekezeti intézményekkel és közösségekkel.
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
inforadio
ARÉNA
2026.11.09. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Állóháború Brüsszelben és Strasbourgban - Ezen múlik, mennyi uniós forrás jut Magyarországnak a következő években

Állóháború Brüsszelben és Strasbourgban - Ezen múlik, mennyi uniós forrás jut Magyarországnak a következő években

A "szokásos" tagállami és intézményi ellentétek mellett az európai politika őszi fordulata is akadályozza az Európai Unió következő 7 éves költségvetésének elfogadását, ez pedig a Magyarországnak járó jövőbeli forrásokkal kapcsolatban is komoly kérdéseket vet fel. A tagállamok egy része kisebb költségvetést és kevesebb befizetést, a másik változatlan agrár- és kohéziós támogatásokat szeretne, miközben az Európai Parlament az uniós szintű területekre is jóval több pénzt szánna, mint korábban. Engedni egyelőre senki nem akar, pedig az idő vészesen fogy, mivel 2027-ben az eddiginél is nehezebb lehet a megállapodás tető alá hozása. Cikkünkben négy forgatókönyvet vázolunk fel, amelyek mentén eldőlhet az európai politika új iránya, illetve a Magyarországnak járó források sorsa.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×