eur:
408.05
usd:
375.07
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Diákok a magyar nyelv és irodalom írásbeli érettségi vizsgán a fővárosi Szent István Gimnáziumban 2021. május 3-án. Ezen a napon - a járványügyi szabályok betartásával - országszerte megkezdődtek az írásbeli érettségi vizsgák. Az első érettségi napon magyar nyelv és irodalomból középszinten 71 ezren, emelt szinten mintegy kétezren adnak számot tudásukról.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Friss képet alkotott a magyar versenyképességről az MNB

Magyarország továbbra is a 18. helyen áll az Európai Unió versenyképességi rangsorában, ugyanakkor pozíciója ezen a téren a visegrádi régió átlagánál kedvezőbb – mondta Baksay Gergely, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója a jegybank Versenyképességi jelentését ismertetve.

Kiemelte: a magyar gazdaság sikeresen küzdött meg a koronavírussal, teljesítménye mára már meghaladja a járvány előtti szintet.

A növekedés és a felzárkózás folytatása érdekében a versenyképességi fordulat folytatására van szükség számos területen, így például a pénzügyi rendszert, a munkaerőpiacot, a kis- és közepes vállalatokat és a zöldgazdaságot illetően – jegyezte meg.

Magyarországon nőtt a leggyorsabban az uniós országok közül a hitelezés, ami a járvány idején segített a vállalatokat a kereslethiányos helyzet áthidalásában – mutatott rá. A GDP-hez képest a hitelezés aránya a magánszektorban ugyanakkor még mindig alacsony, 35 százalékon áll, ami kétharmada a másik három visegrádi ország (V3) szintjének, illetve harmada az uniós átlagnak, a bankok költségszintje pedig magas – fűzte hozzá utalva arra, hogy a digitalizáció mindkét esetben segíthet.

Az elmúlt tíz év legjelentősebb gazdasági eredménye, hogy több mint 800 ezer fővel sikerült bővíteni a munkaerőpiacon jelen lévők számát; ezt a járvány alatt is sikerült megőrizni

– vélekedett Baksay Gergely. Szerinte nagy kihívást jelent ugyanakkor a társadalom idősödése, amelynek hatásait például a humántőke fejlesztésével lehetne kompenzálni.

A demográfiai helyzet a családbarát politikának köszönhetően jelentősen javult, a termelékenységi ráta 2011 óta az 1,2-1,3-as szintről 1,5-1,6 százalékra, azaz az uniós átlagnak megfelelő szintre nőtt. További javulás elérése érdekében új intézkedések bevezetésére lehet szükség – jegyezte meg.

A széles körű foglalkoztatás eredménye, hogy a szegénység és a társadalmi kirekesztődés kockázata hét év alatt felére, 35 százalékról 17 százalékra csökkent Magyarországon – hangsúlyozta az ügyvezető igazgató.

A kkv-k helyzetét ismertetve elmondta, hogy a dualitás, a nagyvállalatokhoz viszonyított lemaradás a versenyképességben csökkent az elmúlt években, ugyanakkor új dualitás, a digitalizációban való leszakadás van kialakulóban.

Baksay Gergely felhívta a figyelmet az egészségügy területén a prevenció fontosságára, illetve az egészségpénztárak és -biztosítók szerepére, amelyek tervezhetővé teszik a orvosi-gyógyszerészeti kiadásokat, illetve minőségbiztosítást is képesek nyújtani.

Az oktatás területéről azt emelte ki, hogy

a korai iskolaelhagyók aránya nem csökken Magyarországon,

ami továbbra is jelentős növekedési tartalékot rejt magában. Ez az arány

  • Magyarországon 12 százalék, ami lényegesen magasabb
  • a 9 százalék körüli uniós átlaghoz és
  • a 7 százalék körüli V3 átlaghoz

képest.

A felnőttoktatásban való részvétel Magyarországon bár javult 2011-hez képest, még mindig jelentősen elmarad az unió átlagától.

A globális felmelegedés problémái az elmúlt években rávilágítottak a zöldgazdaság, a környezeti fenntarthatóság fontosságára – húzta alá Baksay Gergely. A gazdaságok energiafelhasználása relatív értelemben csökken a GDP-hez képest, Magyarország energiahatékonyabban működik és termel az uniós átlaghoz képest, ugyanakkor még így is több erőforrást használ fel, mint amennyi rendelkezésére áll – tette hozzá.

Az MNB 159 mutató alapján vizsgálta a versenyképességet, amelyek 95 százaléka objektívnek tekinthető

– összegezte az ügyvezető igazgató. Emlékeztetett arra, hogy az MNB azért kezdte el mérni a versenyképességet, mert egyes nemzetközi felmérésekben megítélése szerint túlságosan sok szubjektív mutatót vettek figyelembe. Örvendetesnek nevezte, hogy a versenyképesség témakörét mára sikerült a közbeszéd tárgyává tenni Magyarországon, illetve azt is megjegyezte, hogy azóta a nemzetközi felmérések készítői is elmozdultak az objektív tényezők irányába.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. november 4. 20:22
×
×
×
×