Rekord alacsony szintről egy év alatt többszörösére nőtt a kőolaj és a földgáz világpiaci ára. Pletser Tamás, az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője szerint ilyen tartós és hosszan tartó növekedésre még nem volt példa, utoljára 2008-ban volt a kőolajárnak erőteljes felfutása egészen 147 dollárig, de a mostani jelenség az intenzitásában azt is fölülmúlja.

"Egyrészt a fogyasztás és a kereslet jóval nagyobb mértékben tért vissza, mint amire számítani lehetett. Ma a világ földgázfogyasztása már meghaladja a pandémiát megelőző időszakot" – mondta a szakértő az áremelkedés okairól, de hozzátette, olyan új tényezők is bejöttek, amire korábban nem számítottak, egyrészt rendkívül hideg volt a téli időszak, illetve megjelent egy új keresleti tényező, ez pedig Ázsia, amely vevőként lépett fel a cseppfolyós földgázpiacon, lényegében elszívva Európa elől az összes szabad kapacitást, ez pedig meglepte az európai fogyasztókat és az európai gázcégeket is.

Jenei András, a Közép-Európai Biztonsági-képzési és Kutatási Központ kuratóriumának elnöke, a Méltányosság Politikaelemző Központ vezetőségének tagja szerint van lehetőség az utánpótlásra, például Oroszországban is fel lehet a termelést pörgetni, csővezetéken 27 milliárddal kevesebbet szállított az idén az első nyolc hónapban, mint 2019-ben. Az energiapolitikai szakértő úgy véli, hogy a kialakult 12-13 milliárd köbméteres hiány vissza fog térni, a 40 milliárd környéki éves európai termelés vissza fog esetleg 50 milliárd köbméterig is menni.

"A teljes piacon 10 százalékos, 50 milliárd köbméter környéki a hiány, ez azért elég komoly.

Nagyon érdekes jelenség volt, hogy a betárolási időszak kezdetekor, tehát amikor a földgáztárolókba elkezdik a földgázt besajtolni, ez jellemzően a gázév végén, tavasz környékén indul el, akkor is láttunk kitárolásokat egészen 30 milliárd köbméter nagyságrendig a teljes európai piacon, hiszen nem volt honnan ezt a fellendülő keresletet kielégíteni" – mondta Jenei András.

2020-ban 3-4 százalékos visszaesés volt Európában, 450-460 milliárd köbméter körül volt a gázfogyasztás, ez emelkedett most körülbelül az említett 500 milliárdra, ami többé-kevésbé annyi, amennyi a 2019-es fogyasztás. Tehát enyhe emelkedés van Európában is – tette hozzá Pletser Tamás.

Ázsia elszívta az amerikai cseppfolyós gázt

Az elmúlt egy-másfél évben jelentős amerikai lobbi jelent meg Európában, hogy az amerikai cseppfolyósított földgáznak (LNG) piacot találjon. Ehhez képest alig jön ez a nyersanyag. Pletser Tamás szerint az Egyesült Államoknak lenne lehetősége megoldani ezt a helyzetet, ő viszont a gázt inkább Ázsiának adja el, mert ott magasabb árat fizetnek érte.

"Ez még akkor is igaz, ha Európa az egyik legjobb piaca az amerikai cseppfolyós földgáznak, ugyanis ennél a fizikai távolság nagyon fontos. A szállítás során az anyag egy részét elpárologtatják annak érdekében, hogy a mínusz 100 foknál hidegebb hőmérsékletet fenntartsák, tehát minél nagyobb a fizikai távolság, annál nagyobb a párologtatásnak a mennyisége is. Ezt a párologtatott gázt felhasználják a hajók mozgatására, de mégis ha 10 nap helyett 30 napig kell szállítani a szállítmányt, akkor az már érzékelhető veszteséget jelent" – mondta.

Jenei András arról beszélt, hogy Kína jellemzően többet fizet a cseppfolyós gázért, ráadásul Európa kevéssé tud nyomást gyakorolni az Egyesült Államokra, amikor a szállítmányok elosztásáról van szó. A palagázzal foglalkozó amerikai cégek a koronavírus-válság alatt csökkentették a kitermelést, mert nem érte meg nekik már azon az árszinten kitermelni, majd Európába szállítani. Most viszont már komoly verseny van ezért az amerikai cseppfolyós földgázért. Pletser Tamás felidézett egy esetet, amikor az amerikai LNG-hajó már Normandia partjainál volt, már készültek a franciák a hajó fogadására, majd hirtelen ezt a földgázt eladták egy ázsiai vevőnek, a hajó megfordult, és húsz nappal később Sanghajban eladta ezt a földgázmennyiséget.

"Az ázsiai LNG-vevők általában nyáron jelentek meg. Most előrébb hozták a vásárlásaikat, mert ott is kimerültek a tárolók.

Kínában hajlandók voltak valószínűleg legalább 5-10 százalékkal magasabb árat adni a cseppfolyós földgázért,

ami már bőven megérte az amerikai szállítónak, hogy ne Európába hozza ezt az árut, hanem elvigye egész Ázsiáig" – mondta az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője.

Az 500 milliárdos európai gázfelhasználásból az LNG-forrás 50-80 milliárd köbméter Jenei András szerint. "Ez mindig attól függ, hogy az adott évben Ázsia mennyire szívja el, plusz az, hogy mennyi új kapacitás áll üzembe. Most magas az olajár, megint megéri majd palaolajat termelni, és valószínűleg újra meg fog jelenni a palagáz" – tette hozzá.

Pletser Tamás jelezte, körülbelül 120 milliárd köbméternyi fogadókapacitása van Európának, és 80 milliárd körül volt eddig a csúcs. "Eddig az LNG volt messze a legdrágább forrás, tehát ez volt a marginális, a határáron lévő termék. Oroszország rendszerint ennél kedvezőbb áron szállított be Európába, akárcsak Norvégia, tehát LNG-hez akkor fordultak általában az európai nagy fogyasztócégek, amikor nem érkezett már elegendő mennyiségű és árú orosz, illetve norvég földgáz" – mondta az elemző.