A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa az árstabilitás, a másodkörös inflációs hatások megerősítése, az inflációs kilátások horgonyzása érdekében emelte 30 bázisponttal 1,5 százalékra az alapkamatot, illetve emelte a kamatfolyosót szintén 30 bázisponttal, így az 0,55 százalék és 2,45 százalék közötti lett.

Ennek hátterét, a Magyar Nemzeti Bank további döntéseit, továbbá a jegybank inflációs várakozásait Virág Barnabás alelnök ismertette kedden kora délután.

Elhangzott: az egyhetes betét kamatát a heti tendereken határozza meg az MNB, a Monetáris Tanács véleménye szerint annak emelése indokolt az alapkamat szintjére.

Óvatosan leépítik az állampapír-vásárlási programot

Megkezdik a jegybank állampapír-vásárlási programjának óvatos és fokozatos kivezetését. Az első lépés az, hogy a heti vásárolt 60 milliárd forintos mennyiség 50 milliárdra mérséklődik a következő időszakban.

Fontos, hogy a Monetáris Tanács nem jelölt ki a teljes állományra vonatkozó felülvizsgálati felső korlátot, hanem "csak" a heti vásárlás összegét csökkentette - hangsúlyozta Virág Barnabás.

Az MNB állampapír-vásárlási programja a bevezetése óta sikeresen támogatta az állampapírpiaci stabilitást, ennek megőrzése továbbra is kiemelt szempont marad, így a program kivezetése elnyújtott lesz - mondta az alelnök. Hozzátette még, hogy

e vásárlások szerkezetét a jegybank a továbbiakban is rugalmasan alakítja, vagyis ha a pénzpiaci stabilitás indokolttá teszi, akkor átmenetileg növelhetik a vásárolt mennyiséget.

A negyedévek végén dönt majd a Monetáris Tanács az eszközvásárlási program kivezetésének további lépéseiről, az aktuális, hazai és régiós folyamatok függvényében.

Emelés a növekedési kötvényprogramban

A hosszútávú fenntarthatóságot támogató programok tartósan az eszköztár részét képezik, ezért kedden

a Növekedési Kötvényprogram összegét megemelték 400 milliárd forinttal,

1550 milliárdos lett így a keretösszeg.

Idén még egy inflációs csúcs, jövőre csökkenés jöhet

Értékelve a reálgazdaság helyzetét, az MNB úgy látja, a magyar gazdaság sikeresen újraindult, a GDP a II. negyedévben 17,9 százalékkal növekedett, a gazdasági kibocsátás szintje így már a válság előtti.

A beérkezett, II. negyedéves adatok is azt mutatják, hogy a magyar gazdaságban erős helyreállási potenciál van, ezért várhatóan az európai élmezőnyben lesz a magyar talpraállás - értékelt Virág Barnabás. Az iparban például egészen gyors a helyreállás, a szolgáltatóipar pedig a leglassabbak között van, de utóbbi területen is a gazdasági aktivitás érdemi javulása következik be a III. negyedévben a várakozásaik szerint.

A beérkező inflációs adatokat értékelve Virág Barnabás emlékeztetett: a maginfláció csökkenése mögött döntően bázishatások vannak,

ezért ezt a csökkenést nem szabad túlértékelni, a következő hónapok adatai fognak egyértelmű képet festeni a középtávú inflációs kilátások tekintetében.

Az iparcikkek árai esetében látható az a tendencia, hogy a globális, nemzetközi árupiacokon megfigyelhető nyersanyagnövekedés a fogyasztói árakban is megjelent, nemcsak itthon, hanem világszerte is, ugyanakkor a szolgáltatószektor árazásában a júliusi hónap már hem hozott a korábbiaktól eltérő árazást (megállt az áremelkedés), ezért az újranyitás utáni inflációs hullám a szolgátatószektorban már véget ért.

"Az első inflációs csúcson túl vagyunk, de

idén október-novemberben újabb, akár 5 százalék fölötti inflációs csúcs jöhet a tavalyi bázisokat figyelembe véve. Jövő év első negyedévében kerülhet vissza a toleranciasávba az infláció"

- vázolta a jegybank várakozásait az alelnök.

Közölte, a következő hónapok adatai fognak majd arról képet festeni, milyen tendenciák várhatók középtávon az inflációt illetően.