eur:
392.85
usd:
368.3
bux:
66115.42
2024. április 18. csütörtök Andrea, Ilma
Házi méh egy virágzó repcén a Zala megyei Nagyrécse határában 2018. április 20-án.
Nyitókép: MTI Fotó: Varga György

Újabb csapás érte a hazai méztermelőket

Az idei, szokatlanul hideg tavasz miatt az ország területének 90 százalékán takarmányozni kellett a méheket, másképpen nem maradtak volna életben – mondta az InfoRádiónak az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke.

Tavaszi, repcevirágzás előtti méz, vagyis a fűzfák, gyümölcsfák virágainak nektárából készített méz alig-alig lesz 2021-ben, mert olyan kedvezőtlen hatású volt a hideg tavasz, hogy a méhek nem tudtak repülni, az akácosok 50-60 százaléka pedig elfagyott – nyilatkozott az InfoRádióban Bross Péter. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke akkor arról is beszélt, hogy fontos lenne a nyugodtabb, melegebb idő a jobb mézterméshez.

Ez viszont nem következett be: bár 7-10 nap csúszással, de elkezdett – mintegy 300 ezer hektáron – virágozni az országban első mézelő növényként a repce, ám eddig mindössze néhány napjuk volt a méheknek, amikor virágporért tudtak repülni, április végén, május elején. Az első három ilyen nap alatt az erős méhcsaládok is legfeljebb 5-6 kilogramm nektárt gyűjtöttek be, amiből 2-3 kilogramm mézet készítettek, ami rendkívül kevés. Mivel pedig május elején is maradt a hűvös idő és az erős szél, nem tudnak kirepülni, úgyhogy el is fogják fogyasztani ezt a mézmennyiséget. Emiatt

nagyon kevés repcemézünk lesz

– értékelte a kedvezőtlen helyzetet Bross Péter az InfoRádióban.

Ráadásul, mivel korábbi hetekben sem tudtak nektárt gyűjteni a méhek, viszont ilyenkor tavasszal fogyasztják belőle a legtöbbet – március-áprilisban a 3 téli hónap sokszorosát –, a tavaly nyár végén a kaptárakban hagyott méz is kevés volt a táplálkozásukhoz, és takarmányozni kellett őket, hogy ne haljanak éhen – tette hozzá az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke.

Ez az etetés részben vízben feloldott cukorral történik, részben pedig az itthon még nem annyira, de világszerte nagyon elterjedt fehérjepótlókkal, virágporpótlókkal.

Egyre több országban probléma ugyanis, hogy az első fővirágzó növényig a méhek alig tudnak kirepülni a kaptárból, viszont nekik biztosítani kell a fehérje-, szénhidrát- és zsírszükségletüket.

Mindez különösen sújtja a méhészeket, hiszen nemhogy az akác előtt jó mézterméssel számolhattak volna, hanem az így elmaradt bevétel mellé most további kieső pénz és a takarmányozással még kiadás is csatlakozott.

A hideg tavaszi időjárás nem jelenti azt, hogy egész évben rossz lesz a méztermés, hiszen a méhek nagyon gyorsan képesek regenerálódni, ezért a hárs-, a napraforgó-, a facélia- vagy a selyemkórótermésre az akkor aktuális időjárás lesz hatással – mondta Bross Péter.

Az eddigiek viszont rendkívül negatív hatással vannak a repceméz várható mennyiségére, a kora tavaszi mézmennyiségre, az akácvirágzásra. A szakember szerint ismét sorsdöntő lesz az időjárás az akác másodvirágzása kapcsán.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Vágujhelyi Ferenc az Arénában: mostantól azonnal fellép a NAV az önrevízióval visszaélők ellen

Az önrevízióval visszaélők csalárd gazdálkodása miatt versenyelőnyre tesznek szert a becsületes gazdálkodókkal szemben, és ezt nem tudjuk megengedni – mondta Vágujhelyi Ferenc, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke. Az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt az szja-bevalllásokról, az eÁFA-rendszer előnyeiről, az idén kiemelten ellenőrzött területekről és arról is, hogy az adóhatósági büntetés miért hatékonyabb, mint a büntetőeljárási szankció.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.18. csütörtök, 18:00
Dobrev Klára
árnyék-miniszterelnök, a DK-MSZP-Párbeszéd EP listavezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×