Infostart.hu
eur:
355.25
usd:
308.28
bux:
133670.96
2026. június 7. vasárnap Róbert
Házi méh egy virágzó repcén a Zala megyei Nagyrécse határában 2018. április 20-án.
Nyitókép: MTI Fotó: Varga György

Újabb csapás érte a hazai méztermelőket

Az idei, szokatlanul hideg tavasz miatt az ország területének 90 százalékán takarmányozni kellett a méheket, másképpen nem maradtak volna életben – mondta az InfoRádiónak az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke.

Tavaszi, repcevirágzás előtti méz, vagyis a fűzfák, gyümölcsfák virágainak nektárából készített méz alig-alig lesz 2021-ben, mert olyan kedvezőtlen hatású volt a hideg tavasz, hogy a méhek nem tudtak repülni, az akácosok 50-60 százaléka pedig elfagyott – nyilatkozott az InfoRádióban Bross Péter. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke akkor arról is beszélt, hogy fontos lenne a nyugodtabb, melegebb idő a jobb mézterméshez.

Ez viszont nem következett be: bár 7-10 nap csúszással, de elkezdett – mintegy 300 ezer hektáron – virágozni az országban első mézelő növényként a repce, ám eddig mindössze néhány napjuk volt a méheknek, amikor virágporért tudtak repülni, április végén, május elején. Az első három ilyen nap alatt az erős méhcsaládok is legfeljebb 5-6 kilogramm nektárt gyűjtöttek be, amiből 2-3 kilogramm mézet készítettek, ami rendkívül kevés. Mivel pedig május elején is maradt a hűvös idő és az erős szél, nem tudnak kirepülni, úgyhogy el is fogják fogyasztani ezt a mézmennyiséget. Emiatt

nagyon kevés repcemézünk lesz

– értékelte a kedvezőtlen helyzetet Bross Péter az InfoRádióban.

Ráadásul, mivel korábbi hetekben sem tudtak nektárt gyűjteni a méhek, viszont ilyenkor tavasszal fogyasztják belőle a legtöbbet – március-áprilisban a 3 téli hónap sokszorosát –, a tavaly nyár végén a kaptárakban hagyott méz is kevés volt a táplálkozásukhoz, és takarmányozni kellett őket, hogy ne haljanak éhen – tette hozzá az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke.

Ez az etetés részben vízben feloldott cukorral történik, részben pedig az itthon még nem annyira, de világszerte nagyon elterjedt fehérjepótlókkal, virágporpótlókkal.

Egyre több országban probléma ugyanis, hogy az első fővirágzó növényig a méhek alig tudnak kirepülni a kaptárból, viszont nekik biztosítani kell a fehérje-, szénhidrát- és zsírszükségletüket.

Mindez különösen sújtja a méhészeket, hiszen nemhogy az akác előtt jó mézterméssel számolhattak volna, hanem az így elmaradt bevétel mellé most további kieső pénz és a takarmányozással még kiadás is csatlakozott.

A hideg tavaszi időjárás nem jelenti azt, hogy egész évben rossz lesz a méztermés, hiszen a méhek nagyon gyorsan képesek regenerálódni, ezért a hárs-, a napraforgó-, a facélia- vagy a selyemkórótermésre az akkor aktuális időjárás lesz hatással – mondta Bross Péter.

Az eddigiek viszont rendkívül negatív hatással vannak a repceméz várható mennyiségére, a kora tavaszi mézmennyiségre, az akácvirágzásra. A szakember szerint ismét sorsdöntő lesz az időjárás az akác másodvirágzása kapcsán.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Fontos határidő közeleg és a nyugdíjasoknak sok pénzük múlhat rajta

Június 30-ig van lehetőségük az elmúlt évi szabályok szerinti nyugellátás igénybevételére azoknak, akik a 2025-ös nyugdíj-megállapítás mellett döntenek. Fontos kritérium, hogy a teljes öregségi nyugdíjhoz a nyugdíjkorhatár elérésére és legalább 20 év szolgálati időre van szükség.
Kötelező bérsávok? Fizetések az álláshirdetésben? – Eloszlatjuk a bértranszparencia tévhiteit

Kötelező bérsávok? Fizetések az álláshirdetésben? – Eloszlatjuk a bértranszparencia tévhiteit

Ma jár le az Európai Unió bértranszparencia irányelvének átültetésére rendelkezésre álló határidő. Miközben a vállalatok többsége a magyar szabályozás megjelenésére vár, egyre több szakmai beszélgetésen tapasztalom, hogy a figyelem elsősorban a kötelezettségekre irányul. Lesznek-e kötelező bérsávok? Meg kell-e jeleníteni a fizetést az álláshirdetésekben? Mikor és milyen adatokat kérhet majd a munkavállaló? Ezek fontos kérdések, de HR vezetőként egyre inkább azt érzem, hogy a bértranszparencia kapcsán nem ezek jelentik a valódi kihívást. Az elmúlt hónapokban számos vállalatnál, vezetői fórumon és szakmai egyeztetésen ugyanazzal a problémával találkoztam: sok szervezet nem a szabályozás miatt bizonytalan, hanem azért, mert saját maga számára sem tud minden esetben egyértelmű választ adni arra, hogy mi alapján alakultak ki a jelenlegi bérviszonyok. A bértranszparencia ugyanis valójában nem a bérek nyilvánosságáról szól, sokkal inkább arról, hogy egy szervezet képes-e következetesen és hitelesen megindokolni a döntéseit.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×