6 °C
Noha a hitellel rendelkezők jelentős része a koronavírus okozta gazdasági válság ellenére is inkább folytatta a törlesztést - figyelmen kívül hagyva a jegybanki számításokat is arról, hogy hosszabb távon jobban járnának a márciusban bevezetett hiteltörlesztési moratórium igénybe vételével -, egy friss felmérés szerint azért akadnak, akik ha lehetne, akár jövőre is mellőznék a törlesztést.
A hiteltörlesztési moratórium lényegében arról szól, hogy 2020. végéig nem kell megfizetni az aktuális havi törlesztőket, a felhalmozott tartozás nem tőkésedik, mindössze a futamidő hosszabbodik, és januártól nem változik a törlesztőrészlet összege sem. A moratóriumot minden adósra kiterjesztették, és egyedileg kell kérvényezni a törlesztés folytatását. További könnyebbség az adósoknak, hogy év végéig bármikor visszaléphetnek a moratórium hatálya alá.
Ha lesz hosszabbítás, a hitellel rendelkezők nagyjából harmada döntene úgy, hogy jövőre sem törleszti a kölcsönt
- írta a Napi.hu a megrendelésére a Pulzus Kutató által készített friss, ezer fős, és a 18 éven felüli lakosságra reprezentatív közvélemény-kutatásból. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a szeptemberi határzárat bejelentő Kormányinfót tett említést arról is, hogy a kormány a járvány közelgő második hullámára tekintettel tárgyal a bankokkal a hitelmoratórium esetleges meghosszabbításáról. A portál szerint azóta sincs konkrétum a hosszabbítás kapcsán, ezért elképzelhetőnek tartják azt is, hogy a bankok saját hatáskörben dönthetik majd el, mely ügyfeleiknél függesztik fel januártól a törlesztést, továbbá, hogy emiatt a hosszabbítást esetleg majd az ügyfélnek kell kérvényeznie.
Jelenleg a lakosság 48 százaléka rendelkezik valamilyen hitellel, kétharmaduk nyilatkozott úgy, hogy tovább törleszt, és tervei szerint ez így is marad. A felmérés szerint alig van rá példa, hogy visszatérnének a moratórium hatálya alá.
Mindössze a lakosság 3 százaléka fontolgatja, hogy az idén ugyan még törleszt, jövőre viszont élne a halasztás lehetőségével.
Az adósok 12 százaléka ezzel szemben bent maradt a moratóriumban, és ott is kíván maradni jövőre is.
A kutatás szerint a férfiak felének nincs hitele, 31 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy kilépett a moratóriumból. A nőknél magasabb, 54 százalékos azok aránya, akiknek nincs hitelük, és 34 százalék, vagyis a hitellel rendelkezők csaknem háromnegyede döntött úgy, hogy nem él a halasztási lehetőséggel. A férfiaknál 17 százalék van most a moratóriumban, és további két százalék fontolgatja az újbóli belépést. A nőknél 3 százalék nyilatkozott úgy, hogy jövőre élne ezzel a lehetőséggel.
Korosztályok szerint vizsgálva a legtöbb banki tartozással a középkorúak rendelkeznek, 54 százalékul hitelfelvevő, a 40 év alattiak körében csupán 49 százalékos ez az arány, a 60 év fölöttieknél pedig mindössze 41 százalék. A folyamatos törlesztés mellett döntött a 40 év alattiak több mint kétharmada, a 40-59 éveseknél ez az arány csak 63 százalékos volt, a 60 év fölöttieknél pedig 32 százalék, vagyis a hitellel rendelkezők 78 százaléka nem kért, és nem is fog kérni halasztást. Ugyanakkor a fiatalabb és a középkorú korosztály törlesztő tagjai közül többen is fontolgatják az ismételt belépést, az idősekre ez alig jellemző, mindössze egy százalékuk fontolgatja - nyilván a nyugdíj jelentette stabil bevétel miatt.
A felmérés szerint az alapfokú végzettségűeknél 45, a középfokú végzettségűeknél 53, a felsőfokú végzettségűeknél pedig 46 százalékos a hitellel rendelkezők aránya, a többieknek nincs hitelük. Az alapfokú végzettségű hitellel rendelkezők pontosan kétharmada lépett ki a moratóriumból úgy, hogy nem is tervezi az újbóli belépést, a középfokú végzettségűeknél ez az arány már 70 százalékos, míg a felsőfokú végzettségűeknél megközelítette a 74 százalékot. A felsőfokú végzettségűek körében tervezik a legkevesebben azt, hogy jövőre belépnek a moratóriumba.
A városokban élők nagyjából a fele rendelkezik hitellel, a falvakban ez az arány a 40 százalékot sem éri el. A községekben élő hitelszerződéssel rendelkezők több mint háromnegyede fizeti tovább a kölcsönt, a városokban ez az arány kétharmad körül van, Budapesten a legmagasabb, és a megyeszékhelyeken valamivel alacsonyabb. Leginkább a falusi lakosság számol azzal, hogy bár most még törleszt, jövőre nehézségei lesznek, és belépne a moratóriuma, ha lehetne. A lap szerint most a hitellel rendelkező falusiak csupán tizede élt a lehetőséggel, jövőre az arányuk 23 százalékra emelkedhet.
