A kaposváriak fizetésén is meglátszik a koronavírus-válság hatása, derült ki a sonline.hu cikkéből. Egy benzinkutas a munkaideje és fizetése felére, a helyi taxisok a járvány előtti forgalom harmadára esésére panaszkodtak. A lap idézte a Pulzus Kutatóintézet közvélemény-kutatását is, amely szerint a magyarok 35 százalékának csökkent a jövedelme 2020 eleje és májusa között, de 50 százalékuké változatlan maradt, sőt, 4 százaléknak még emelkedett is. A fennmaradó 11 százaléknak nem volt bevétele.

A felmérés szerint a válaszadók 8 százalékának felére esett a jövedelme, 7 százalékuk 30 és 50 százalék közötti csökkenésről adott számot. További 13 százalék 10–30 százalékos veszteséget könyvelhetett el, és 7 százalékuk 10 százaléknyi jövedelemcsökkenést vallott be. A jövedelemváltozás eltérően érintette a nemeket: a nők 53 százalékának maradt változatlan a jövedelme, míg a férfiak 47 százalékának.

A Tárki egy másik felmérése szerint a legkisebb mértékben a Nyugat-Dunántúlt, az Észak-Alföldet és Észak-Magyarországot érintette a jövedelemcsökkenés, míg a Dél-Dunántúl helyzete átlagosnak mondható ezen a téren. A fővárosban és környékén, valamint a Közép-Dunántúlon és a Dél-Alföldön apadtak a leginkább a jövedelmek. A kutatások szerint eddig a kisvárosokban és a községekben élőket kevésbé sújtotta a jövedelemcsökkenés. Persze a munkáltatók is eltérően reagáltak a leállásra: sok helyütt csökkentették a munkaidőt, a fizetéseket, másütt állásidőre, fizetés nélküli szabadságra küldték a dolgozókat. És sokan döntöttek a leépítések mellett is.

Arról azonban, hogy hányan kényszerültek erre, és valójában hány munkavállaló került utcára, egyelőre kevés a megbízható adat. A KSH hivatalos adatai szerint Magyarországon (hivatalosan) 3,8%-ra emelkedett áprilisban a munkanélküliség, a munkanélküliek száma 174 ezer volt, azonban a statisztikai adatfelvételi módszertan miatt ezek több elemző - köztük a Portfolio és az Erste Bank szakértői - szerint is torzítanak, és valójában ennél jóval magasabb lehet az állástalanok száma. Amint azt az Infostart is megírta, a Portfolio becslései szerint azonban a valós szám 280 ezer körül van jelenleg, a munkanélküliség pedig 6 százalék körül lehet.

Az Erste szakértői szerint az adatokban egyébként is csak később fog megmutatkozni az eddigi elbocsátások hatása is, mivel amíg a felmondási időket töltik az elküldött dolgozók, addig foglalkoztatottnak számítanak a statisztika szerint - írta a Portfolio. Az állásvesztők egy része pedig vagy azért, mert nem tud hol állást keresni, vagy azért mert nem is akar, vagy pedig a hatóságok lassúsága miatt még nem tudott munkanélkülinek bejelentkezni eleve az inaktívak kategóriába kerül a hivatalos statisztikákban.

Ezért a bank szakértői az inaktívak számának emelkedését várják a régió országokban - különösen azokban, ahol a szolgáltató szektor jelentős foglalkoztatónak számít.

Az idegenforgalom leállása már látványosan kimutatható az osztrák adatokban, Horvátországban pedig nyári turistaszezon alakulásától függ majd, hogyan változnak a munkanélküliségi adatok.

A portál szerint tovább torzítják a munkanélküliségi statisztikákat az ingázók, akik abban az országban kerülnek be a hivatalos statisztikába, ahol élnek. Ez Magyarország és Szlovákia esetében az ausztriai munkavállalókon keresztül érinti az adatokat. Kockázatot jelenthet a külföldről hazatérő munkavállalók száma is, ami elsősorban Romániában dobhatja meg a munkanélküliek számát, ha Olaszországból és Spanyolországból tömegesen térnek haza.

Az is befolyásolhatja a régiós adatok összehasonlítását, hogy a karantén alatt gyerekfelügyelet miatt betegszabadságra, vagy inaktívként hazakényszerülőket országonként eltérően sorolja be a statisztika. Csehországban és Szlovákiában ők továbbra is foglalkoztatottnak számítanak, Lengyelországban viszont ha két hétnél hosszabb időre kiesnek, akkor nem számolják bele őket a statisztikába. A lengyeleknél március második felében a hivatalosan foglalkoztatottak 19 százaléka gyakorlatilag nem dolgozott emiatt, de a cseheknél és a lengyeleknél is megduplázódott a gyermeknevelési szabadságra vagy betegállományba kényszerülők száma.

Az Erste Bank elemzői szerint lényegében minden ország recesszióra számíthat.

Horvátországban, Romániában és Szerbiában két számjegyű lehet idén az átlagos munkanélküliségi ráta, Magyarországon pedig 7 százalékot prognosztizálnak.

A végleges arányt erősen befolyásolja majd a felmondási idők letöltése, illetve az álláskeresőként regisztráció esetleges elhúzódása, valamint az is, hogy a frissen a munkapiacra kerülő végzősök mennyire tudnak elhelyezkedni. Egy esetleges második járványhullám, vagy csak a korlátozások időtartamának elhúzása tömeges leépítéseket hozhat a turizmusra és a szolgáltatásra erősen építő országokban. De az ingázók és a külföldön dolgozók visszatérése is növelheti a hazai munkanélküliséget. És persze kérdéses, hogy az országonként eltérő körre, mértékben és időtartamig vonatkozó állami támogatási programok, vagy a távmunka terjedése mennyire tudja enyhíteni a munkanélküliséget.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!