A koronavírus megjelenése váratlan és új típusú sokkot okozott a globális gazdaságban. A változást az IMF prognózisa is lekövette: a szervezet 2019 végi globálisan plusz 3 százalékos GDP növekedési előrejelzését áprilisban már mínusz 3 százalékra módosította - összegezte Nagy Tamás, a Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetője a jelentést ismertető csütörtöki online sajtótájékoztatón. A járvány további globálisan jelentkező hatásai között említette a pénzügyi indikátorok bezuhanását, a tőkekivonást és a kockázati étvágy romlását. Kiemelte,a hazai bankrendszert azonban egészen más helyzetben érte a mostani krízis, mint a 2008-as világgazdasági válság.

"Összességében egy megerősödött, kitisztult mérlegű bankrendszer néz szembe a válsággal, az előző válság örökségeit teljes mértékben leküzdve"

- hangsúlyozta a főosztályvezető. Közölte: a magyar bankrendszer megfelelő tőke- és likviditási tartalékokkal néz szembe a koronavírus-járvány miatt várható kihívásokkal. A magyar bankrendszerben 2016 és 2019 között mintegy 2100 milliárd forint profit képződött, ennek 70 százalékát a tulajdonosok visszaforgatták a tőkébe. A szektor saját tőkéje másfélszeresére nőtt 2015-óta. "A tőke felhasználhatóságát a jegybank is segítette" - mondta Nagy Tamás.

A mostaninál súlyosabb makrogazdasági pálya esetén is kezelhető a bankrendszer tőkeigénye, azaz a bankok többsége akkor sem szorulna tőkepótlásra - állapítja meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb, májusi stabilitási jelentése. Nagy Tamás kiemelte: a jegybank jelentése nem előrejelzés, abban a reálgazdasági és pénzügyi előrejelzések nagy fokú bizonytalanságát figyelembe véve két stresszpálya hatásait becsülték fel. Az első szerint a GDP idei 3,8 százalékos visszaesését 2021-ben 0,1 százalékos csökkenés követheti. A második, súlyosabb forgatókönyv idén 7,1 százalékos, míg jövőre 2,9 százalékos GDP-csökkenést vázol.

A bankok kétharmada szenvedhet el veszteséget a rosszabb szcenárió megvalósulása esetén, és akár a teljes bankrendszer is veszteségessé válhat 2021-ben

- jelezte. A stresszteszt rámutatott: egy kevéssé valószínű szcenárió, mély visszaesés mellett is a magyar bankrendszer kezelhető mértékű tőkehiányt mutat, és likviditási oldalról sincs szó jelentős stabilitási kockázatról - hangsúlyozta Nagy Tamás.

Az MNB számításai szerint a bankrendszer zöme 2019 végén kellő likviditási pufferrel rendelkezett ahhoz, hogy súlyos likviditási sokkok együttes bekövetkezése esetén is megfeleljen a szabályozói követelményeknek. A jegybanki szolvencia stresszteszt alapján a kétéves időhorizont végére a súlyosabb stresszpályán a hitelintézetek egytizedénél kerül a tőkemegfelelési mutató 8 százalék alá.

A szektor intézményeinél 106 milliárd forintnyi tőkeemelési igény keletkezne az aktuális tőkekövetelményhez képest, ami pénzügyi stabilitási szempontból kezelhető mértékűnek tekinthető

- mutatott rá Nagy Tamás. Ezt azonban segítheti az állam által nemrég bejelentett 150 milliárdos elővigyázatossági tőkeprogram. Emlékeztetett: a jegybank a bankok hitelezési képességét a rendelkezésre álló tőkepufferek felszabadításával is támogatja. "A gazdaság újraindítását az állami és jegybanki hitelprogramok a fizetési moratórium időszaka alatt is támogatják" - húzta alá.

A főosztályvezető közölte azt is, hogy a válság miatt a lakossági és a vállalati szegmensben is megjelenhetnek a sérülékeny adósok, akiknél magasabb a bedőlés kockázata.

"A direkt és a másodkörös sérülékeny kitettség a vállalati hitelek mintegy harmadát adja. A sérülékenynek tekintetett szektorok további fele kiemelten kockázatos. A lakossági szegmensben hasonlót látunk.

Nagyjából a lakossági hitelek egyharmada tekinthető kockázatosnak"

- mondta Nagy Tamás. Közölte, hogy a hitelmoratóriumból kimaradók aránya mindkét szegmensben nagyjából 30-50 százalék körül alakul. Hozzátette: megfigyelhető ugyanakkor, hogy a válság hatására a bankok már márciustól szigorítottak a hitelfelvételezésben, a következő fél évben pedig további szigorításokat terveznek.

A hitelezési veszteségek emelkedni fognak, így 2021-től az MNB folyamatos portfóliótisztítást vár el a bankoktól.

Fontosnak nevezte a vállalatok nem banki kötelezettségének folyamatos nyomon követését is.

Az állami hitelprogramok támogatásával a hitelállomány növekedési üteme idén pozitív tartományban maradhat, annak ellenére, hogy a hitelfeltételek szigorítása már az első negyedévben elindult. "Az új hitelezés mérséklődése miatt a 2019-ben jellemző két számjegyű éves növekedéshez képest

2020-ban 6 és 10 százalék közötti dinamikára számít az MNB a vállalati, és 5-8 százalék közöttire a háztartási hitelállományban"

- mondta Nagy Tamás. A vállalati oldalon a garancia- és hitelprogramok, köztük a Növekedési hitelprogram hajrá - segíthet, a lakossági hitelezésnek pedig az államilag támogatott kölcsönök adhatnak támaszt.

"Az elmúlt negyedévekben is volt olyan negyedév, hogy közel 40 százalékát az új hitelkibocsátásnak vagy a csok, és a Babaváró hitelek adták. Utóbbinál volt egy érdemi csökkenés a korlátozások bejelentésének időszakában, viszont az is látszik, hogy heti szinten mintegy 1000-1200 új hitelszerződést és ennek megfelelően új hitelkibocsátást látunk.

Nagyjából egy kétharmados szinten tud tovább menni a Babaváró hitelezés a veszélyhelyzetet megelőző időszakhoz képest, és már közel 700 milliárd forintot folyósítottak"

- tette hozzá Nagy Tamás. Megemlítette azt is, hogy az MNB adatai szerint az Növekedési hitelprogram (Nhp) hajrá programban április 20. és május 15. között 20 milliárd forintot meghaladó értékben kötöttek szerződést.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!