Már március végén emelkedni kezdett a legtöbb hazai biztosítónál az életbiztosítások visszavásárlását, illetve a díjfizetési szünteteltetését kezdeményezők száma - írta legnagyobb piaci szereplőket megszólaltató körképében a Napi.hu. Az életbiztosítási szerződés lejárat előtti megszüntetése minden esetben anyagi veszteséggel jár az ügyfél számára, ráadásul ebben az esetben az életbiztosítási védelem is megszűnik. A befektetési egységhez kötött, úgynevezett unit-linked biztosításoknál még nagyobb kockázat, mivel ezeknél a normál életbiztosításokhoz képest jelentősebb arányban fektetnek részvényportfóliókba a biztosítók, márpedig az elmúlt hetek tőzsdei hullámzása miatt egy idő előtt felmondott szerződésnél akár jelentősebb veszteségeket is realizálhat a tulajdonos, és így a vártnál kisebb összegre számíthat.

Erről számolt be pontosabb adatok nélkül is az Allianz, míg a Generalinál márciusban 10 százalékkal nőtt a visszavásárlási arány februárhoz képest, és az NN-nél is hasonló tendenciát látnak. Az Aegonnál is szaporodnak a megkeresések. Az Unionnál és a Groupamánál egyelőre még nem tapasztalnak kiugró növekedést.

A biztosítók egy része - többek között a Generali és az NN is - ugyanakkor igyekszik felhívni a figyelmet arra, hogy az életbiztosításoknál a koronavírus-fertőzés miatt is fizetnek, ahogyan a megtakarítási életbiztosításokhoz kapcsolódó kiegészítő munkanélküliségi biztosítás is fizet a munkáltató rendes felmondása és a közös megegyezéssel történő munkaviszony megszűnése esetén is. Lényegében igyekeznek a szerződések fenntartására bírni az ügyfeleket.

A biztosítók a különféle könnyítéseket - díjcsökkentést, részleges díjmentesítést, teljes díjmentesítést vagy a díjfizetés átmeneti szüneteltetését - ajánlják az ügyfelek figyelmébe. Esetenként megoldható a részleges visszavásárlás, vagy kötvénykölcsön is.

2019 végén a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint rekord szinten állt az életbiztosítások tartaléka, 2062,8 milliárd forint volt, ebből 1364,1 milliárd forint volt befektetési egységhez kötött (unit linked) konstrukcióban.

Március végén valószínűleg nem volt ennyi pénz az életbiztosításokban, és nem csak a visszavásárlások miatt, de a tőkepiaci árfolyamváltozások is az állományok csökkenését okozhatták.

A befektetési alapokból is viszik a pénzt

Nemcsak az életbiztosításokban hosszú távra lekötött pénzeket igyekszik felszabadítani a lakosság, de a befektetési alapokban fialtatott összegek is megcsappantak márciusban - derül ki a Napi.hu egy másik cikkéből. A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (Bamosz) adatai szerint

márciusban több mint 261 milliárd forint távozott a hazai befektetési alapokból, amelyek fő befektetői a lakossági ügyfelek.

Került ki pénz a zártkörű, intézményi vagyonokat kezelő alapokból is, de csak néhány milliárd forintnyi, igazán nagy tőkekivonást a lakosság kedvenc alapjainál mértek. Az ingatlanalapokból például több mint 85 milliárd forint ment ki, pedig ezek a konstrukciók még mostanában, a tőzsdei esések idején is egészen jól teljesítenek, a többségük árfolyama emelkedett az idén. A kötvényalapok által kezelt vagyon is erősen megcsappant.

Bár vélhetően sokan döntöttek úgy, hogy a megtakarításukat alacsonyabb kockázatú eszközökbe teszik át, azért az ÁKK friss adatai szerint ez messze nem tömeges. A MÁP+-ból márciusban valamivel több mint 144 milliárd forintot jegyeztek, az Egyéves Magyar Állampapírból (1MÁP) pedig 85 milliárd forint körül fogyott el. A MÁP+-nak ilyen rossz hónapja még nem volt a bevezetése óta, az április pedig az eddig publikált adatok szerint még gyengébb lesz.

A befektetési alapok vagyonát a kivont tőke mellett a rossz teljesítmény is apasztotta márciusban. Összesen 456 milliárd forinttal csökkent az alapok nettó eszközértéke, a hónap végén már alig érte el a 6 ezer milliárd forintot. Ez két és féléves mélypont.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!