A korábban feltételezettnél lényegesen több ponton érinti negatívan az agrár- és élelmiszergazdaságot a koronavírus-járvány, épp ezért kulcsfontosságú, hogy a szektor szereplői, vállalatai a működés fenntartásához szükséges támogatást kapjanak - mondta a Portfolionak adott interjúban Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Az ágazatban dolgozók többségénél ugyanis nem megoldható a távmunka, több százezer embernek nap, mint nap be kell mennie dolgozni az állattartó telepekre, kertészetekbe, élelmiszeripari üzemekbe - részben az ellátásbiztonság, részben amiatt, mert sok alágazatban hatalmas költségekkel járna egy leállás, majd újraindulás, amit nem feltétlen tudna finanszírozni a tulajdonos.
A pánikvásárlás elmúltával lassan normalizálódik a helyzet - itt főleg az egyes alapanyagok, csomagolóanyagok, valamint a friss zöldség esetében logisztikai nehézségek okozzák továbbra is a problémát -, de
a kereslet is érezhetően visszaesik a különböző élelmiszeripari termékek iránt, és látványos átrendeződés is van a termékcsoportok között.
A határzárak és a nemzetközi kereskedelem akadozása, egyes gazdaságok, üzemek leállása miatt gondot okoz a kertészet számára a permetezéshez szükséges védőeszközök - ruhák és maszkok -, vagy például vetőmagok beszerzése, de a takarmányiparban is jelentkeztek ellátási problémák a takarmányok bizonyos importból származó alapanyagai, kiegészítői, például a vitaminok esetében.
A hajtatott zöldségek piacánál a tavaszi értékesítés súlya kimagasló, így ennek a kiesése súlyos áldozatokkal jár. Az állattartásban a bárányexportnál kezd normalizálódni a helyzet, megindult a kiszállítás Olaszország felé is, noha ott is látványosan a hazai termékek felé fordultak az emberek. Ezért tapasztalható egyfajta keresletcsökkenés és keresletátrendeződés a magyar termékek esetében - mondta Győrffy Balázs. A NAK – a 400 ezres tagságtól érkezett észrevételek alapján – több saját, részletes számításokon nyugvó elemzést készített az egyes szakágazatok gazdasági kitettségéről. Ezek alapján állította össze javaslatcsomagját a kormánynak.
A vendéglátás és közétkeztetés számára beszállító kisebb kertészeti, húsipari, halgazdálkodó, vadgasztronómiai vállalkozások árbevétele is megszűnt,
Győrffy Balázs szerint számukra - de a többi alágazatban is - létfontosságú lenne megkapni ugyanazokat a támogatásokat, járulékkedvezményeket amelyekről már döntött a kormány. E vállalkozások ugyanis aligha tudnak bekerülni a kiskereskedelmi láncok kínálatába a termékeikkel. Az elnök szerint ha nem kapnak gyors segítséget, akkor a gazdaság újraindítása is nehezebben fog menni, de egyes ágazatok esetében egyszerűen nem fog megtörténni.
A kamara szükségesnek látja a munkahely-megtartó támogatások mellett a jövedelemkompenzációs intézkedéseket is.
Stratégiai fontosságú emellett, hogy bizonyos élelmiszer-feldolgozók inputanyag-ellátása biztosított legyen. A fizetési nehézségek és a likviditási problémák kezelése érdekében agrárgarancia program indítására is szükség van. Fontos lenne, hogy a szántóföldi növénytermesztésnél a fordított áfafizetés miatt lerövidítse az állam a 90 napos áfavisszaigénylés átfutási időt. Az élőállat szállítása esetén a könnyített határátlépés létkérdés lenne.
Az uniós pályázatoknál is szükség lenne a feltételek rugalmasabb kezelésére a hatóságok részéről. Jelentős adminisztrációs könnyítés lenne, ha a növényvédő szereket nem csak vényre lehetne kapni, a lejáró igazolványokat pedig meghosszabbítanák a vészélyhelyzet végéig. És ahol lehet, támogatni kellene a tárolást - tette hozzá az elnök.
Hosszabb távon fontosak tartaná, ha a közétkeztetésben nagyobb szerepet kapnának a hazai cégek, illetve ha a kormány elfogadná a családi gazdaságok adózásának átalakítására kidolgozott kamarai javaslatot. Ahhoz pedig, hogy az ágazat hosszú távon is versenyképesen tudjon működni, közel 700 milliárd forintos beruházásösztönző csomagot dolgoztunk ki - tette hozzá Győrffy Balázs. Bízik benne, hogy a járvány miatt hazatérő munkások el tudnak majd helyezkedni az ágazatban, és hosszabb távon is maradnak majd.
A NAK elnöke attól tart, hogy nemcsak a kisebb, minimális tartalékkal rendelkező cégek kerülhetnek bajba a járvány hatására kibontakozó gazdasági válság miatt, de a nagyobbak is. Különösen akkor, ha a világszerte elharapózó protekcionista hozzáállás mellett a tőkeerősebb nyugat-európai vállalkozások a térségünkben kívánják levezetni az esetleg meglévő árufeleslegüket, mivel a megnyerhetetlen árversenybe hajszolja a termelőket és a feldolgozókat is. Épp ezért lenne fontos támogatni ezeket a vállalkozásokat és a fogyasztók figyelmét is felhívni arra, hogy a hazai termékek választása és fogyasztása stratégiai kérdés.
Reméljük, hogy a fogyasztók nem felejtik el, amit két hete megéltek. Azzal, hogy magyar termék folyamatosan volt a polcon, az ő biztonságuk volt garantálva
- hangsúlyozta Győrffy Balázs. Szerinte fontos üzenet, hogy ha a külföldi élelmiszeripar termékeit vásároljuk és ennek következtében leépítjük a magyar termékeket, akkor azzal saját magunkat veszélyeztetjük hosszú távon.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy a karantén miatti globális gazdasági leállások rávilágítottak arra is, hogy nem a közben folyamatosan termelő agrár- és élelmiszergazdaság felelős a klímaváltozásért, valamint a levegőminőség romlásáért.