eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar
Nyitókép: Pixabay

Az elmúlt 10 év legtöbb lakása épült 2019-ben

Tavaly 21 127 új lakás épült Magyarországon, 20 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építhető lakások száma 35 123 volt, 4,3 százalékkal kevesebb, mint 2018-ban.

A negyedik negyedévben 10,8 ezer új lakás épült, szemben az egy évvel korábbi 7,5 ezerrel, míg az engedélyek száma 7,7 ezerre csökkent 10,1 ezerről. Az elmúlt 5 évben 2019 utolsó negyedéve volt az egyetlen, amelyben a használatba vett lakások száma magasabb volt az építési engedélyek (bejelentések) számánál - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentéséből.

2019-ben az új lakások közel felét (49 százalék) Budapesten és Pest megyében vették használatba.

A Dunántúl nagyrégióba esik a használatba vett lakások 33, az Alföld és Észak nagyrégióba 18 százaléka.

Budapesten 5838 lakást vettek használatba, 51 százalékkal többet, mint 2018-ban. A kisebb városok kivételével - ahol csak 3,6 százalékos bővülést mértek -, minden településkategóriában kétszámjegyű volt az új lakások számának növekedése.

A természetes személyek által épített lakások aránya 2019-ben 46 százalékról 41 százalékra csökkent, a vállalkozások által építetteké 53 százalékról 57 százalékra nőtt 2018-hoz képest.

Az új lakóépületekben használatba vett lakások 50 százaléka családi házban, 42 százaléka többlakásos épületben, 3,8 százaléka lakóparkban található.

A használatba vett lakások átlagos alapterülete 2019-ben 2,7 négyzetméterrel, 96,6 négyzetméterre csökkent 2018-hoz képest.

Az építési engedélyek és bejelentések alapján építhető új lakások 55 százalékát a fővárosban és Pest megyében tervezik felépíteni. Az építendő lakások száma Budapesten (1,4 százalékkal) és a községekben (4,7 százalékkal) emelkedett, a megyei jogú városokban (12 százalékkal), a többi városban (10 százalékkal) csökkent.

Címlapról ajánljuk
Oeconomus kiszámolta, mi az olimpikonná válás ára

Oeconomus kiszámolta, mi az olimpikonná válás ára

A nagy nemzetközi sportesemények kapcsán általában a közvetlenül látható eredményeket értékeljük, vagyis a kimagasló sportteljesítményt, ugyanakkor sokan felhívják a figyelmet arra a hosszú évekig tartó munkára és a kitartásra is, amely egy-egy teljesítmény mögött áll – ez áll az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzésében, amely az olimpikonná válás árát vizsgálta.

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×