INFORÁDIÓ
2021. június 25. péntek
Vilmos

magyar szakszervezeti szövetség

vosz

palkovics imre

mgyosz

liga szakszervezetek

Nagyon megoszlanak a vélemények a bérmegállapodás újratárgyalásáról

Nagyon megoszlanak a vélemények a bérmegállapodás újratárgyalásáról

InfoRádió

Újratárgyalná a tavaly megkötött kétéves bérmegállapodást a Magyar Szakszervezeti Szövetség, és a 8 százalék helyett két számjegyű emelést szeretnének – ám hogyha a gazdasági mutatók javulnak, az újratárgyalás automatikusan megtörténik. Az egyes szakszervezetek véleménye megoszlik az ügyben, szempontjaik az európai minimálbértől a kisvállalkozások tűréshatáráig sokfélék.

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) úgy látja, hogy alapvetően nem változtak a makrogazdasági mutatók, tehát a tavalyihoz képest nincs olyan jelentős elmozdulás, hogy újratárgyalják a bérmegállapodást – jelentette ki Perlusz László főtitkár.

Mint fogalmazott, tavaly Magyarországon volt az egyik legmagasabb az adóék (a személyi elvonások) mértéke, és még Közép-Kelet-Európában is az egyik legtöbbet elvonó országok között voltunk (az átlagbért keresőknél 45% az adóék). Közben a termelékenység ugyan növekszik, de nagyon lassú ütemben, elmaradva nemcsak a nyugati, hanem a közép-kelet-európai szintekhez képest is.

A gazdasági növekedés ugyan a vártnál néhány tized százalékkal jobban alakult, de nem olyan mértékben,

ami indokolttá tenné az idei és a jövő évi bérmegállapodás újratárgyalását, összegezte a VOSZ főtitkára.

Kitértek arra a kérdésre is, hogy reális-e a szakszervezeti szövetség kétszámjegyű emelésének igénye. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségénél tisztában vannak azzal, hogy az átlag- és minimálbérek tekintetében az európai (és a V4-es) országokhoz képest hátul kullogunk, viszont azért nem lehet ezeket sokkal radikálisabban emelni, mert a hazai mikro- és középvállalkozói szféra – amely kevésbé termelékeny a hazánkban dolgozó multinacionális, vagy nyugati tőkével működő cégekhez képest – rendkívül nehéz helyzetbe kerülne. Az idei és jövő évre megállapított 8 százalékos emelést is csak a versenyképes cégek tudják tartani. Már így is felgyorsult a cégek megszűnésének üteme, és bár nem beszélhetünk tömeges csődökről kisvállalkozásoknál, azonban "már feszegetve vannak ezek a határok", tette hozzá Perlusz László.

Automatikusan, és nem azért, mert kezdeményezik

A Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke szerint az tárgyalja újra a bérmegállapodást, aki annak idején megkötötte, az MSZOSZ és MASZSZ ebben azonban nem vett részt. Azok azonban, akik aláírták – folytatta a szövetségükre is utalva Palkovics Imre –,

belefoglalták azt a klauzulát, amely lehetővé teszi a MASZSZ gondolatát is.

Ha ugyanis az alapvető indexálási paraméterekben – GDP, inflációs és termelékenység-növekedés – 1-1 százalékos elmozdulás következik be, akkor újratárgyalandó a megállapodás. De nem azért, mert a Magyar Szakszervezeti Szövetség kezdeményezi, hanem mert ebben állapodtak meg az aláíró felek, szögezte le.

Amennyiben sor kerül a bérmegállapodások újratárgyalására, a Munkástanácsok Országos Szövetsége kétszámjegyű emelést tartana indokolnak, amennyiben a jelenlegi gazdasági status quo nagy mértékben nem változik negatív irányba, akkor ez egy észszerű javaslat lehet, jegyezte meg Palkovics Imre.

Úgy vélte, a tavaly foganatosított egyezmény, a megemelt minimálbér gazdaságra gyakorolt hatása megkérdőjelezhetetlen, hiszen a kiáramlott bérek a belső fogyasztásban a növekedés motorjaként is tekinthetők. A szakszervezeteknek célja is volt, hogy a minimálbér érje el a létminimum nettó összegét, ezután pedig a közép- és felső kategóriákban lévő béreket is emelni kell, hogy a különböző sávok ne torlódjanak össze.

Liga: nem maradhatunk le

A Liga Szakszervezetek minden béremelési szándékot örömmel fogad és támogathatónak tart, azonban a munkavállalói oldal részéről a versenyszféra konzultációs fórumának összehívására vonatkozóan egyeztetés egyelőre nem zajlott le, erről egyelőre csak a sajtóból értesültek – jelentette ki Mészáros Melinda elnök. A versenyszféra konzultációs fóruma keretében megkötött megállapodás rögzíti azonban azokat a feltételeket, amelyek alapján a 2020-as évre vonatkozó minimálbér és garantált bérminimum összegének újratárgyalását kezdeményezhetik, és ezek a gazdasági mutatókhoz kötöttek, erősítette meg meg az elnök. Az automatikus újratárgyalás bármelyik mutató legalább egy százalékos, vagy a három mutató összességében legalább két százalékos elmozdulásakor történik meg.

Miután a megállapodásban 3,9 százalékkal kalkuláltak, a valóságban azonban jelenleg 5,1 százalékos a GDP növekedése, látnak lehetőséget arra, hogy (ha ez év végéig így marad,) magasabb mértékben kerüljön meghatározásra a béremelkedés mértéke. Az évközi adatokra építve még a kétszámjegyű emelést is elképzelhetőnek tartják. "Nem maradhatunk le ebben a felzárkózási folyamatban a környező országok, elsősorban a visegrádi négyek további emeléseihez képest" – fogalmazott, Mészáros Melinda, aki azt is megjegyezte,

elsősorban a bérek nettó értékét szeretnék növelni.

Az elnök emlékeztetett, a Liga Szakszervezetek tette azt a javaslatot, hogy a minimálbér, illetve a garantált bérminimum adómentességét biztosíthassák, ezáltal automatikusan egy jelentős nettó növekményt teremtve a dolgózknak. További javaslatuk volt, hogy a munkavállalók által fizetett munkaerőpiaci járulékot csökkentsék vagy töröljék el, ez szintén nettó értéknövekményt biztosítana a munkavállalók számára.

MGYOSZ: nincs itt az ideje

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke szerint a már megkötött megállapodást csak az egész éves gazdasági adatok tükrében lehet módosítani, és elhamarkodott lenne most dönteni a 2020-as béremelésről. A féléves adatok ismeretében Rolek Ferenc alelnök

nem kívánt jóslatokba bocsátkozni az egész éves számokra vonatkozóan,

ahogyan egy esetleges kétszámjegyű emelés lehetőségéről sem. A 8 százalékos béremelést viszont nem látja veszélyben, miután a magyar gazdaság jelentős lassulásáról egyelőre nem beszélhetünk. Mint kiemelte, inkább csak tendenciában tapasztalható egy kisebb lassulás. Kockázatot és veszélyforrást a nemzetközi környezet, sok más mellett a német gazdaság lassulása jelent.

Óvatosnak pedig annyiban kell lenni – fűzte hozzá –, hogy nem szabad előreszaladni. Ráér majd a decemberi, januári számok fényében eldönteni, hogy a 2020-ra tervezett 8 százalékos béremelés reális-e, vagy lehet-e nagyobb, esetleg kisebb a szám. Azonban objektív alapok nélkül felelőtlenség lenne erről még tárgyalni is, nemhogy változtatni, szögezte le.

10-12 százalék

A Magyar Szakszervezeti Szövetség korábban jelentősebb béremelést akart elérni, egy év távlatból pedig úgy tűnik, nekik volt igazuk, hiszen az elmúlt héten napvilágot látott makrogazdasági elemzések azt mutatják,

az idei bérkiáramlás 10 és fél százalék körül fog alakulni decemberben, vagyis a 8 százalékos minimálbéremelés ettől lényegesen elmarad

– jelentette ki Kordás László elnök. Szerinte 10-12 százalékos béremelkedésre van szükség ahhoz, hogy az elvándorlás valamelyest csökkenjen, illetve hogy lépésről lépésre lehessen haladni az uniós bérek felé. Az emelést elsősorban a jegybankelnök által jegyzett gazdasági előremutatásra alapozzák.

Kordás László továbbá rámutatott, az Európai Bizottság megválasztott elnökének nyilatkozatából kiderült, hogy európai minimálbért szeretne bevezetni, ami magyar viszonyok tekintetében bőven 200 ezer forintos minimálbért jelentene, amely célt Magyarországnak is teljesítenie kell idővel. Az MSZSZ elnöke úgy látja, jobb, ha ez nem egy lépcsőben történik meg, hanem a fokozatosság elvét betartva, hogy a vállalkozások se szenvedjék meg.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség egyébként

nemcsak a bruttó bérek emelkedéséről tárgyalna, hanem az adókörnyezetről is. Változtatnának az egykulcsos személyi jövedelemadón,

amely azt eredményezné, hogy a béremelkedések terhét nemcsak a vállalkozásoknak kellene viselni, hanem ebben részt tudna vállalni az állam is, hiszen, mint az elnök fogalmazott, közös érdek az elvándorlás csökkentése, és hogy a magyar gazdaság versenyképes legyen.

A MASZSZ már kezdeményezte a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) összehívását.

Nyitókép: Pixabay.com

Kapcsolódó hang

VOSZ: nem lehetséges az újabb béremelés
 
Munkástanácsok: ha javulnak a mutatók, újra kell tárgyalni
 
A Liga adómentes minimálbért és járulékcsökkentést sürget
 
MGYOSZ: elhamarkodott lenne a béremelés
 
MASZSZ: kétszámjegyű béremelés kell
 
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018