A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács július közepén közölte, hogy nőhet a nyerstej és a feldolgozott tejtermékek ára a nyerstej csökkenő mennyisége, valamint az előállítási költségek, az infláció és a munkabérek emelkedése miatt. Írtak arról is, hogy az ágazati technológiai fejlesztések üteme nem tud lépést tartani a külföldi vetélytársakkal, holott a legnagyobb cégek több milliárdos beruházásokon vannak túl.

Úgy látják, a gond az, hogy „minden pályázatnál lényegében vállalni kell a munkaerő-bővítést, vagy legalább a létszám megtartását, ami sokszor éppen a fejlesztés miatt már nem lenne indokolt” - mondta a hvg.hu-nak László Róbert makói termelő, aki tagja az egyik legnagyobb cég, az Alföld Tej Kft. felügyelőbizottságának. A tejtermelő gazdaságot vezető férfi szerint a munkaerőhiány tényleg nagy probléma, ezt ő maga termelőként is érzékeli, de szerinte az is gond, hogy a fejlesztési pályázatoknál kötelezően kell a létszámot tartani, vagy növelni. Így éppen a célt, hogy versenyképesen termeljenek, akadályozza a támogatás.

A lapunknak nyilatkozó szakértő szerint a következő uniós ciklusban, tehát 2020 után már nem valószínű, hogy ez szerepelni fog a kiírásokban.

Azt is megjegyezte, az ágazat másik problémája az, hogy a nagy tejipari cégek a nagyvállalati kategóriába tartoznak, magyarul, a kkv-nak (250 főnél kevesebb főt foglalkoztatók) kiírt pályázatokon nem is nagyon indulhattak, csak akkor kaphattak támogatást, ha arról külön kormányzati döntés született. Így az ágazatban vagy az a baj, hogy nem fejlesztettek, de az is terhet jelent, ha megvolt a korszerűsítés.

Ez is magyarázza azt, hogy a feldolgozók miért fizetnek alacsonyabb árat a nyerstejért, így viszont a termelők sokszor inkább külföldön adják el a tejet.