Már jegyezhető a legújabb, minden eddiginél kedvezőbb hozamot biztosító lakossági állampapír, a magyar állampapír plusz (máp plusz) első sorozata. Az ötéves futamidejű, 2024. június 11-én lejáró állampapírokat az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK) 100 milliárd forint értékben tervezi értékesíteni.

A papírok fix, sávos kamatozásúak

• az első fél év után 3,50 százalék,
• az első év után 4,0 százalék az éves kamat,
• a második év végén 4,50 százalék,
• a harmadik végén 5,0 százalék,
• a negyedik végén 5,50 százalék,
• az ötödik év végén 6 százalék.

A lejáratkor elérhető maximális hozam mértéke, az egységesített értékpapír hozam mutató (EHM) alapján évi 4,94 százalék. A névérték visszafizetése a lejáratkor egy összegben esedékes.

A kamat adómentes, a befektető számláján a kamat értékének megfelelő darabszámú, azonos sorozatba tartozó máp plusz értékpapírt írnak jóvá. A forgalmazók napi vételi árfolyamot jegyeznek a máp pluszra, így a papírok a futamidő alatt is eladhatók. Minden kamatjuttatás napját közvetlenül követő öt munkanapos időszakban 100 százalékos vételi árfolyamot jegyeznek, azaz névérték és felhalmozott kamaton vásárolják vissza az értékpapírokat.

"A banki betétek népszerűsége tovább csökken, a lakosság jelentős része ebben vagy a prémium állampapírban fog megtakarítani, és nem bankbetétben.

A bankok kamatban nem tudnak ezzel versenyezni"

- értékelt Korányi G. Tamás az InfoRádióban. A tőzsdei szakértő szerint az új állampapírnak a tőzsdével szemben is sok előnye van. Az osztalékrészvények többsége 5-6 százalékos hozamot ígér, de ezt nem lehet biztosra venni, ráadásul az osztalék csak akkor adómentes, ha öt évig tartós befektetési számlán tartjuk a részvényt.

"Aki fix tőkejövedelmet szeretne, az lehetséges, hogy nagyobb részt választja az államkötvényeket, és még az eddigieknél is kevésbé az osztalékot hozó magyar részvényeket"

- említette a pénzpiaci szakértő az esetleges hátrányokat, viszont azt a célt, hogy az állam az államdósság finanszírozásán belül növelje a lakosság szerepét a pénzügyi intézmények, még inkább a külföldi pénzügyi intézmények rovására, megvalósíthatónak nevezte. Mint mondta, makroszinten az ország sérülékenysége csökken, mert pénzügyi válság esetén a magyar átlaglakosság nem rohan felvenni a forintos állampapírját, ha kap tisztes kamatot, a külföldiek viszont kritikus esetben esetleg elfordulnak a forinttól, és ez a magyar államnak finanszírozási gondot okozhat, mint 2008-2009-ben és 2012-ben is.

Nem mindig érdemes a tbsz-t választani

A tartós befektetési számla (tbsz) egy hosszú távú megtakarítási forma, amelyre 2010 óta van lehetőség. Ezen a számlán öt teljes naptári évig kell tartani a megtakarítást, cserébe a végén adómentesen kapjuk meg a hozadékot. Ez egy népszerű forma, erre állampapírokat is elhelyeztek eddig, hiszen az is adóköteles volt - mondta Korányi G. Tamás. Most viszont június 1-jétől minden állampapír, a most induló máp plusz és a régi, inflációkövető prémium állampapír is kamatadómentesen vásárolható.

"Ezeket már nem érdemes tbsz-számlára tenni, mert akkor öt évig nem lehet hozzányúlni"

- figyelmeztetett a szakértő, és jelezte, nagy előnye az új állampapírnak, hogy minden évben a kamatfizetés után egy hétig névértéken el lehet adni a kötvényt.

"A tbsz-t már csak akkor érdemes használni, ha részvényt vásárol az ember osztalékért, mert így nem kell adót fizetnie.

Ha nem akar kockáztatni, és állampapírt vesz, akkor nem érdemes tbsz-re tenni, hanem leginkább a kincstárnál nyitott, ingyenes számlára"

- javasolta, de hozzátette, ekkor is van egy lényeges döntés, hogy mit gondol az ember a következő öt év inflációjáról. Lehet kapni inflációkövető prémium államkötvényt, az ötéves változatnak infláció plusz 1,7 százalék a kamata. A tavaly decemberi infláció 2,8 százalék volt, tehát az első évben 4,5 százalékot fizet, így érdemes mérlegelni a kétfajta megtakarítási lehetőség között is.