A NIF legdrágább folyamatban lévő, többéves beruházása az M30-as autópálya Miskolc és Tornyosnémeti közötti szakasza, az új nyomvonal nettó kivitelezési költsége 183 milliárd forint.

A Világgazdaságnak hangsúlyozták: a költségek minden esetben nettó értékek, nem egy évre vonatkozó kiadást takarnak, hiszen a munkák jellemzően két-három évig tartanak, és kizárólag kivitelezési, nem pedig teljes költségről van szó.

Az idei beruházások egyike az M4-es autópálya Berettyóújfalu és Nagykereki (országhatár) közötti szakaszának második üteme, amely során új nyomvonal létesül 85 milliárd forintból.

Szintén új nyomvonalat terveztek – 183 millió forintos költséggel – az M30-as autópálya Miskolc és Tornyosnémeti közötti szakaszának.

A Szolnok megközelítését segítő fejlesztés, az M4-es gyorsforgalmi út M0-s–Cegléd közötti szakaszának kivitelezése 74 milliárd forintba kerül, de a nyomvonal 45 kilométeréből csak 30 kilométeren lesz új az útpálya.

Bő kétszer ennyiből, 149 milliárd forintból létesül Békéscsaba jobb megközelíthetősége érdekében az M44-es Tiszakürt–Kondoros közötti, teljesen új szakasza.

Nyugat-Magyarországon Kaposvár és Csorna kapcsolódhat majd szorosabban az ország közúti vérkeringéséhez. A 67-es főút Kaposvárt és Látrányt elkerülő utak közötti szakaszát fejlesztik 67 milliárd forintból 33,2 kilométeren, ebből 21 kilométer lesz teljesen új nyomvonal.

A legdrágább, az idén is folyó közúti fejlesztés a 174 milliárd forintba kerülő M85-ös, ahol a Csorna II.–Sopron és kelet–Fertőrákos csomópont között létesítenek új szakaszt.

Két vasúti projekt a közutaknál is több pénzt emészt fel. A Kelenföld–Pusztaszabolcs vasútvonal átépítésének első és második üteme 148 milliárd forintba kerül, a Budapest–Hatvan vonalszakasz korszerűsítése és az ETCS2 vonatbefolyásoló rendszer kiépítése pedig 156 milliárdba.

Folyik a felsorolt projektekkel kapcsolatos területszerzés, amire az idén a NIF nettó 2,83 milliárd forintot szán. Bár a folyamatra részletes jogszabályok vonatkoznak, a perek nem mindig kerülhetők el. Jellemzően a kisajátításban érintett ingatlantulajdonosok keveslik a kártalanításként megítélt összeget, és bírósághoz fordulnak. Azonban a jogszabályok szerint ez nem hátráltatja a beruházást, mert a területet ilyenkor is át kell adniuk a kivitelezőnek.