A vidéki nagyvárosokban mérsékelten, a kisebb városokban jelentősen emelkedett az adás-vételek száma, amely így országosan folyamatosan növekvő tranzakciószámot biztosított. Tavaly országosan 153 770 ingatlan cserélt tulajdonost, idén a szakemberek 160-180 ezer körüli tranzakciót várnak.

A TOP 10 forgalmat bonyolító várost a teljes forgalom arányában vizsgálva az elmúlt négy évben 8 százalékpontos csökkenés tapasztalható, így a nagyvárosok 47 százalékos ingatlanpiaci részesedése a tavalyi évre 39%-ra esett vissza. A legjelentősebb változás Budapesten volt, 2014-ben és 2015-ben a főváros még 30% feletti részesedéssel rendelkezett, ami darabszámban 2015-ben 40 ezernél is több tranzakciót jelentett. Ez a tavalyi évben azonban már csak alig több mint 36 ezer adás-vételt és a teljes piacból közel 24%-os részesedést jelentett.

„A vidéki nagyvárosokat vizsgálva az utolsó időszakban Győrben, Debrecenben és Miskolcon volt jelentős ingatlanpiaci bővülés, javarészt a sok újépítésű projektnek köszönhetően.

A legnagyobb városok mellett azonban arányaiban és tranzakciószám tekintetében is a kisebb vidéki városok növekedtek a legjelentősebben.” – mondta Benedikt Károly, a Duna House elemzési vezetője. „Számos olyan kis és közepes vidéki város található, amely az elmúlt évben 10% feletti növekedést ért el az adás-vételek terén, ilyen volt például Tiszafüred, Fonyód, Dunaföldvár, Ajka, Szekszárd vagy Jászberény.”

A hazai piac átrendeződése a növekvő árszinttel magyarázható.

A válság ideje alatt a fővárosban és a nagyobb városokban zajlott az ingatlanpiaci tranzakciók jelentős része. A piaci élénkülését és az árak emelkedését először szintén a nagyvárosokban lehetett érezni, amely folyamatok most gyűrűztek át a többi városba is. A drasztikusan megdrágult fővárosi és megyei jogú városokban az ingatlanközvetítői szerep erősödésére számítanak a szakemberek, hiszen az eladási és keresési folyamatokban is egyre több segítségre van szükség a felfokozott piaci hangulat miatt.