eur:
411.36
usd:
392.46
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Sárga csekkek a Magyar Posta elektronikus posta központjának (EPK) borítékoló gépe mellett 2012. május 3-án.
Nyitókép: Soós Lajos

Sárgacsekk-gyilkos megoldás várható

Nem sikerül európai szintre vinni a közüzemi számlák elektronikus fizetését, mivel a lakosság továbbra is ódzkodik a rendszeres (csoportos) beszedésektől, s inkább a „szabadabb fizetést” biztosító sárga csekket preferálja. Jövő júliustól azonban drasztikusan változhat a helyzet.

Továbbra sincs áttörés a hazai piacon a közüzemi számlák elektronikus fizetésében. Erre utal az, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikái szerint a rendszeres (csoportos) beszedési megbízásokon alapuló tranzakciók száma az idei első negyedévben kevesebb, mint a 2016 és 2017 hasonló időszakában mért érték, ráadásul a 10,34 milliós tranzakciószám alig 20 százalékkal nagyobb a 2012-esnél.

A csoportos beszedésben érintett forgalom ugyanakkor növekszik, az idei első negyedévben közel 144 milliárd forintot tett ki, ami 8,5 százalékos bővülés az egy évvel korábbihoz képest - írja a Világgazdaság.

Ezenfelül a rendszeres beszedési tranzakciók körében tartja nyilván az MNB azokat a bankon belüli belső átutalásokat is, amelyeknél a pénzintézet emeli le a tulajdonos számlájáról az esedékes törlesztőrészletet, illetve azokat is, melyeknél a szolgáltatónak ugyanannál a banknál van számlája, amelynél az ügyfélnek is. Az ilyen tranzakciók száma 3,6 százalékkal 8,25 millióra nőtt 2017 első negyedévéhez mérten, míg értékben 3,4 százalékos volt a növekedés. (A hitelezés újraindulását jelezheti ugyanakkor, hogy 2016 első negyedévéhez képest a bankon belüli rendszeres beszedési tranzakciók száma közel 15, míg a 82,4 milliárdos első negyedévi beszedés értékben 18 százalékos bővülést mutat.)

Ami a bankok közötti pénzforgalmat lebonyolító Bankközi Klíring Rendszeren keresztüli forgalmat illeti, a külső szolgáltatók összesen 143,2 milliárd forintot akartak így – felhatalmazás alapján – leemelni az ügyfelek számlájáról. A kezdeményezések 91,6 százalékban voltak sikeresek a tranzakciók száma, míg 86,4 százalékban az ügyletben érintett összeg alapján.

A szolgáltatók így 123,7 milliárd forinthoz jutottak hozzá. Az ügyletek 56,4 százalékában 10 ezer forint alatti összeg beszedésére indítottak tranzakciót a szolgáltatók. Az első negyedév során 500 ezer forint feletti összeget mindössze 4748 esetben igyekeztek leemelni a számlákról 10,4 milliárd forint értékben, de csak 4,8 milliárdot sikerült beszedniük.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a kőolaj-előállításban érdekeltek, a távközlési szektor cégei, a feldolgozóipari gyártók (bioetanol, keményítő, napraforgóolaj), valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×