Kovács Árpád azt mondta nem tartalmazott meglepetéseket a Költségvetési Tanács számára a jövő évi költségvetés.

"A 2019-es költségvetésnek is kell fokozott kockázatokkal számolnia, erre fel is hívtuk a figyelmet. Miután közel 300 milliárd forintos tartalékképzés történt, a be nem látható nemzetközi hatások biztonsággal kezelhetők. A módosításokkal nem változott a pénzforgalmi hiány, és nem módosult az államháztartás uniós módszertan szerint számított hiánya sem" - fogalmazott a Növekedés.hu-nak a Költségvetési Tanács elnöke.

Vámok, Brexit, üzemanyag

A Költségvetési Tanács elnöke szerint az USA-Kína közötti vámok, és szabadkereskedelmi megállapodások, illetve

az uniós politika, vagy a Brexit, vagy a pillanatnyilag egekben lévő üzemanyag-és a nyersanyagárak mind kihatnak a forintra és az inflációra.

Kováács Árpád ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az államadósság-szabálynak való megfelelést nem fenyegeti veszély.

"Nem kell pánikba esni, van mozgástér"

Ezt már a forint árfolyamával kapcsolatban mondta a Költségvetési Tanács elnöke. "Évek óta így tervezünk és a költségvetés stabilitása szempontjából ez egyébként érdektelen, mert a szabályok szerint változatlan áron kell számolnunk. Akiknek kedvező, hogy gyenge az árfolyam, azok például az exportőrök. De több uniós pénz áramlik be Brüsszelből is.

Akik most utaznak nyaralni, rosszul élik meg, hogy kevesebb valutát kapnak a pénzükért. Az, hogy a költségvetést ez tépázná, az erős kifejezés.

Az inflációnak sem örülnek az emberek, hiszen "én sem szeretek drágábban vásárolni, se tankolni". Ez utóbbit egyébként a már említett külföldi kockázatok befolyásolják a legnagyobb mértékben. A júniusi adatok alapján a pénzromlás mértéke 3,1 százalék volt, ami azt jelenti, hogy a fogyasztói árak átlagosan ennyivel voltak magasabbak, mint tavaly ugyanebben a hónapban.

Egy egészséges inflációra szüksége van a gazdaságnak, hiszen akkor nő a fogyasztás is.

A jövő évi költségvetés egyensúlyi állapottal számol, az infláció tekintetében csupán 0,7 százalék különbség van a kormány és a Magyar Nemzeti Bank prognózisa közt.

Kovács Árpád szerint ez minimális. A kormány 4,1 százalékos GDP-bővüléssel számol jövőre 2,7 százalékos infláció mellett, és az ideinél alacsonyabb, 1,8 százalékos hiánycélt tervez. Így a 2019-es költségvetés növekedéssel tervez. Azt gondolom, biztonságos és növekedéssel számoló büdzsé született 2019-re is. Amennyiben ennek üteme mégsem érné el a tervezett szintet, akkor sincs gond. A Költségvetési Tanács is 4 százalék feletti bővüléssel számolt - mondta a testület elnöke.

A gazdaság fehérítése, adóbevételek

Kovács Árpád szerint a kiadás-bevételi oldal szerkezete és tartalma összhangban van az előírásokkal, teljesül a felelős költségvetési gazdálkodás követelménye. Ez pedig kimondja a gazdasági fehérítés további szükségességét is.

"Még nem látom, miként lehet az adóbevételi előirányzatokat teljesíteni, de remélhetőleg ez is megoldódik.

Ezt azonban Kovács Árpád szerint mérsékli, ha a bérek lassabb emelkedése esetén a szociális hozzájárulási adó kulcsának csökkentését is későbbre halasztja a kormány. A központi alrendszerben a legnagyobb összegű bevétel az általános forgalmi adóból képződik. A Költségvetési Tanács az áfaelőirányzat teljesíthetőségénél kockázatot vélt felfedezni, mert a fogyasztás várt emelkedése meghaladja a konszenzusos prognózist, az áfavisszatérítés határidejének újabb rövidülése pedig tovább csökkenti a nettó pénzforgalmi bevételeket.

Az államadósság alakulása

Az államadósság-mutató 2018 végére a GDP 72,9 százalékáról 70,3 százalékára csökken. A Költségvetési Tanács az adósságmutató várható csökkenését reálisnak és megalapozottnak, a várható makrogazdasági és költségvetési folyamatokkal összhangban lévőnek tartotta.

A stabilitási törvény értelmében az államadósság-mutató számításakor a külföldi pénznemben fennálló adósságot keletkeztető ügyleteket azonos, a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott árfolyamon kell figyelembe venni.

Az árfolyam elmozdulásai tehát a büdzsé az Alaptörvénynek való megfelelését nem befolyásolják.

Kovács Árpád ezt az imént említett árfolyamok miatt tartja lényegesnek. A Költségvetési Tanács munkájában a legfontosabb „horgony” az Alaptörvényben szereplő adósságszabály betartatása - tette hozzá a testület elnöke.

Az államadósság devizaaránya a 2011. év végi 52 százalékról 2017. év végére 26 százalékra csökkent, és várhatóan a következő években is tovább mérséklődik, az adósságfinanszírozás pedig elsősorban belső megtakarításokra támaszkodik.

Ennek következtében jelentősen csökkent az adósság kitettsége külső hatásoknak. Ezt, amikor a tanács véleményezte a 2019-es költségvetést, le is írta. Az 1,8 százalékos GDP arányos hiánycél – a tartalékok figyelembevételével – elérhető. Konjunktúra idején a hiány ilyen mértékű csökkentése sem fogja vissza a gazdaságot, mert a magánszektor könnyebben jut hitelhez.

A kitűzött adósságmutató teljesülése érdekében feltétel azonban, hogy a kormány 2019-ben is fegyelmezetten gazdálkodjon"

- összegezte a Költségvetési Tanács elnöke.