Egyre többen választják a katát (kisadózó vállalkozások tételes adója), a NAV napokban megjelent évkönyve alapján tavaly csaknem 240 ezren éltek ezzel az adózási formával. A kis- és középvállalkozások körében szintén szárnyal a kiva (kisvállalati adó) népszerűsége: már több mint 15 ezren adóznak ennek hatálya alatt – főként olyanok, akik sokakat foglalkoztatnak, és emiatt a bérköltségük magas. Mindezek fényében nem is csoda, hogy a kisadókból származó adóbevételek is jelentősen nőttek 2017-ben: katából mintegy 100 milliárd forint, kivából pedig 20 milliárd forint folyt be az államkasszába, ami a tavalyi évhez képest 45 százalékos növekedés.

Nem árt azonban az óvatosság. Barta Péter, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda adójogásza szerint a kata-szabályozás csapdát rejt magában. Ha ugyanis

a kisadózó évi nettó egymillió forintnál nagyobb bevételt realizál ugyanazon személytől, úgy a törvény azt feltételezi, hogy a kisadózó és megrendelője/foglalkoztatója között munkaviszony áll fenn.

Ez a feltételezés ugyan megdönthető, ehhez azonban a kisadózónak kell bizonyítania, hogy a katáról szóló törvényben listázott körülmények közül legalább kettő megvalósul. Ezeknek a körülményeknek a jelentős része pedig – például az, hogy a megrendelő utasíthatta-e a kisadózót vagy sem, a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozhatta-e meg, a kisadózó tevékenységéhez szükséges eszközöket és anyagokat a kisadózó biztosította-e, stb. – sokszor nehezen megfogható vagy nehezen bizonyítható.

Amennyiben ezeknek a körülményeknek (vagy közülük legalább kettőnek) a meglétét a kisadózó nem tudja bizonyítani, úgy a megrendelőtől kapott jövedelme munkaviszonyból származó jövedelemként adózik. Ez pedig nem csak a kisadózóra, hanem a foglalkoztatóra is hatással lesz: a foglalkoztatónál ugyanis szociális hozzájárulás- és szakképzési hozzájárulás-hiány állapítható meg, az erre kivetett adóbírsággal, késedelemi pótlékkal (esetleg mulasztási bírsággal) együtt. Így tehát a foglalkoztatónak elemi érdeke figyelemmel követni azt, hogy az egymillió forintot meghaladó éves kifizetés esetén teljesülnek-e törvényi követelmények, nem kezelheti úgy a kérdést, mintha ez pusztán a másik kockázata lenne.

A kiva választásának lehetősége bevételi és létszámkorláthoz kötött: csak olyan cég választhatja, amelynek bevétele az 500 millió forintot, alkalmazottainak száma pedig az 50 főt nem haladja meg. A törvény egy ártatlanul elejtett megjegyzése szerint azonban ezeket

az értékeket kapcsolt vállalkozások esetében össze kell adni.

Kapcsolt vállalkozásnak minősül a kiva-alany leányvállalata és az is, ha a kiva-alany tulajdonosa másik vállalkozást alapít. Ezek az esetek viszonylag könnyen átláthatók és kontrollálhatók. Nem árt azonban észben tartani, hogy

két vállalkozás akkor is kapcsoltnak minősül, ha tulajdonosaik egymás közeli hozzátartozói.

Hiába teljesíti ezért egy magánszemély tulajdonában levő cég vagy cégcsoport a feltételeket, ha az adott személy édesapja, fia, vagy esetleg testvére is cégtulajdonos. Ilyenkor ugyanis ezen cégek forgalmát vagy alkalmazotti létszámát össze kell adni, és könnyen kialakulhat olyan helyzet, hogy azok együttesen már meghaladják a határértéket. Különös problémát jelent ez a szabály azon családoknál, amelyek tagjai nem tudnak egymás üzleti ügyeiről, vagy ahol a családtagok közötti összetartás egyébként is lazább.