eur:
411.35
usd:
392.58
bux:
79551.8
2024. november 25. hétfő Katalin

Adóemelést is rejtenek a mától érvényes változások

Újrafogalmazták a jogdíj fogalmát, ami adóteher emelkedést jelent az érintett vállalatoknak; pótlékmentesen fizethetik ki adótartozásukat a magánszemélyek. Érvényes az elektronikus aláírás, a régi kék helyett új zöldszám lesz és jogszabályi támogatást kapott a szélessávú szolgáltatás telepítése is - a többi között ezek a változások lépnek életbe július elsejétől.

Apróbb változást jelent a vállalkozásoknak, hogy július 1-jétől a megbízható adózói kategóriába való besoroláskor az adózó terhére megállapított összes adókülönbözetet csökkenteni kell a tárgyévben és az azt megelőző 5 évben az adózó javára megállapított összes adókülönbözettel.

Szintén kisebb változás, hogy nyilvánosan működő részvénytársaságoknál a megbízható adózói minősítés megszerzéséhez nem kell legalább 3 év működés, valamint a jövőben a kockázatos adózók közé sorolják a kényszertörlési eljárás alatt álló cégeket.

Komolyabb változás a jogdíj fogalmának újrafogalmazása szűkítést jelent – magyarázta a WTS Klient partnere, nemzetközi adótanácsadó. Lambert Zoltán azt mondta: a még uniós csatlakozás előtt kialakult megoldás nagyon kedvező adózást jelentett az érintett, főleg multinacionális vállalatok számára.

"Ennek a jogdíj-kedvezménynek a szűkítéséről van most szó. Eddig egyrészről a teljes jogdíj bevétel 50 százaléka társasági adóalapot csökkentett, nagyon fontos tényező volt, mostantól csak a jogdíj jövedelem 50 százaléka csökkenti az adóalapot, tehát a költségek levonása után fennmaradó jövedelem és csak jogdíjgyűjtő tevékenységre vonatkozó jövedelem 50 százaléka lesz kedvezmény. Ha egy vállalkozás a jogdíjgyűjtés mellett mással is foglalkozik, akkor csak a jogdíj-nyeresége, és ott is a költségek megosztása után maradó nyereségre kap kedvezményt. Így megnő ezeknek a vállalkozásoknak az adóterhe, kérdés, hányan döntenek úgy, hogy megszünteti a magyarországi tevékenységét."

A vállalkozások mellett a magánszemélyekre vonatkozóan is van változás, ami az adózást illeti. A nemzetgazdasági tárca közlése szerint több mint félmillió magánszemély élhet július 1-jétől az egyszerűsített részletfizetés lehetőségével. Ez azokra vonatkozik, akinek legfeljebb 200 ezer forint adótartozása van, ebben az esetben évente egyszer 6 havi pótlékmentes részletben törleszthet az érintett, amennyiben ezt kéri a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól. A kérelem költségmentes.

Egy uniós rendelet határozza meg az elektronikus aláírás szabályait július elsejétől. Az új rendelkezés szerint egy elektronikus eszközre, úgynevezett aláíró padra telepített szoftver jeleníti meg a szolgáltató rendszerében keletkezett dokumentumokat, amelyet ezen az eszközön az ügyfelek áttekinthetnek, majd ugyanezen az eszközön elektronikusan rögzített aláírással szignálhatnak, és az aláíró sajátkezű aláírásának biometrikus információival együtt tárolják az elektronikus dokumentumot. Egyébként ez nem újdonság, például csomagküldő szolgáltatóknál már találkozhattak ilyennel a megrendelők.

Felgyorsulhatnak a szélessávú hálózatok telepítései, sőt olcsóbbá is válhat, mivel szintén július elsejétől érvényes az a jogszabály, amely a közműszolgáltatóknak írja elő, hogy átengedjék infrastruktúrájukat a távközlési cégeknek – mondta korábban a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szabályozási igazgatója az InfoRádiónak a változásról.

"Eddig a szolgáltatók maximum kereskedelmi alapon tudtak megállapodni az egyes közműszolgáltatókkal - gáz, víz, csatorna vagy áram - arról, hogy igénybe vegyék az ő infrastruktúrájukat abból a célból, hogy szélessávú hálózatokat telepíthessenek. Az újdonság az, hogy az EU-s irányelvet implementálva a hírközlési törvény a kötelezettségévé teszi ezeknek a szolgáltatóknak, hogy szélessávú hálózatok építése céljából átengedjék ezeket az infrastruktúrákat" - mondta Beke Nándor

A média- és hírközlési hatóság ismét közzétesz gyorsjelentéseket a hírközlési piacról, a mobilhang és a mobilinternet, valamint a vezetékes hang és vezetékes internet szolgáltatások használatáról, valamint a műsorterjesztési piacról, mivel az elektronikus hírközlésről szóló törvény az eddigi önkéntes adatszolgáltatás helyett megadja az adatok bekérésének jogát a hatóságnak.

Július elsejétől megszűnnek a kék számok, mert túl sok panasz érkezett a hatósághoz, de zöld számként hívhatóak, jövő év végéig még ingyenesen, 2017. december 31–től pedig végleg visszavonják ezeket a számokat, addig az ilyen, jellemzően telefonos ügyfélszolgálati vonalakat működtető cégeknek más megoldást kell találniuk.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Nagy Márton
nemzetgazdasági miniszter
Friss tervek érkeztek: így szűnnek meg az extraprofitadók 2026-tól

Friss tervek érkeztek: így szűnnek meg az extraprofitadók 2026-tól

Felpörögtek az események így év végén az extraprofitadók kapcsán. Miután csütörtökön egy kormányrendeletből kiderült, hogy mely ágazati extra sarcok hogyan maradnak fent 2025-ben, ugyanekkor vált elérhetővé a 2025-ös költségvetés fejezeti kötete. Ennek kitekintő államháztartási táblázatából pedig kiolvasható, hogy 2026-ban már tényleg lemondana a kormány az extraprofitadó-bevételekről. Kérdés, hogy ezt a kormányzati ígéretet mennyire veszik komolyan az érintett ágazatok, az elmúlt két évben ugyanis többször elhangzott már ez a vállalás a kormány részéről. Főleg ha mindehhez azt is hozzátesszük, hogy 2026 választási év, amikor nem éppen fiskális szigor jellemzi a kormány elképzeléseit. Mostani tervében viszont a kormány határozottan ezt ígéri 2026-ra: 3,7%-ról 2,9%-ra csökkenő költségvetési hiány, csökkenő államháztartási kiadások mellett. Ha ezt megcsinálja egy választási évben, akkor nemcsak rendkívüli, hanem egyedülálló 2026-os évre készülhetünk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×