eur:
392.36
usd:
365.63
bux:
66757.39
2024. április 26. péntek Ervin

Módosításokkal elfogadták a takarékszövetkezeti integrációról szóló törvényt

Módosításokkal ismét elfogadta a parlament kormánypárti többsége pénteken a takarékszövetkezetek integrációjáról szóló törvényt, amelyet Áder János köztársasági elnök megfontolásra visszaküldött az Országgyűlésnek. A Bács-Kiskun megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja bejelentette: fedezetelvonás gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen tett feljelentést egy magánszemély, mert a soltvadkerti takarékszövetkezettől a végelszámolás megkezdése előtt mintegy 4 milliárd forint jó hitel került át hat takarékszövetkezethez.

A múlt csütörtökön elfogadott törvény célja egy takarékszövetkezeti integráció létrehozása.

Az államfő szerdán nyilvánította ki, hogy a törvény több pontjával nem ért egyet. Egyebek mellett úgy foglalt állást, vizsgálni kell, hogy a jogszabály rendelkezései megfelelnek-e a tulajdonjogra vonatkozó alkotmányos követelményeknek.

A parlament Németh Lászlóné fejlesztési miniszter javaslatára változtatott az előterjesztésen - írja az MTI. A módosítással átmenetileg, 2016. január 1-jéig azokat a hitelezési mutatókat minősítik rossznak, amelyeknél a késedelmes hitelek aránya legfeljebb 12 százalék. A miniszter indoklása szerint több takarékszövetkezet jelezte, hogy rosszhitel-mutatójuk meghaladja a törvényben meghatározott tízszázalékos értéket.

A törvény újbóli elfogadásáról az MSZP kérésére név szerint szavaztak.

Mi változik?

Nincs szó a takarékszövetkezetek államosításáról - mondta Vojnits Tamás kormánybiztos a Napi Gazdaságnak nyilatkozva, a szektor átalakításáról beterjesztett javaslatról.

A takarékszövetkezetek integrációjáról szóló törvény nyomán kialakuló legfontosabb változás, hogy a szövetkezeti hitelintézetek partnerei (betétesei) jóval nagyobb biztonságban lesznek, mint korábban - nyilatkozta a Napi Gazdaság pénteki számában a törvény kidolgozásában résztvevő kormánybiztos, Vojnits Tamás. Hangsúlyozta: hogy szó sincsen semmiféle államosításról, mert a takarékszövetkezetek ugyanúgy magántulajdonban maradnak, részben saját kockázatukra gazdálkodnak és a részjegytulajdonosok hazavihetik a pénzt, ha a szövetkezeti hitelintézet nyereségesen gazdálkodik.

A takarékszövetkezetek és hitelszövetkezetek integrációját létrehozza az állam, de nem diktálni akar ezt követően, hanem azt akarja elérni, hogy a jól működő hitelszektor az egész országot gazdagabbá tegye és (egyáltalán nem mellesleg) az adófizetők rendszerbe betett pénze gyorsan megtérüljön - tette hozzá Vojnits Tamás.

Arra a kérdésre, hogy nem lett volna-e érdemes alaposabban bevonni a takarékokat az egyeztetésekbe, a kormánybiztos azt válaszolja, hogy a társaságokkal három éve folynak az egyeztetések, a piac minden szereplője úgy látta, hogy szükség van átalakításra, és azok, akik most a leghangosabban támadják az átalakítást, azon az állásponton voltak, hogy az államnak pénzt kell raknia a rendszerbe. Az állam azonban csak úgy tehet közpénzt a rendszerbe, ha biztosítva látja a befektetés megtérülését és úgy látja, hogy megtérülő befektetése a közjót is szolgálja - húzta alá Vojnits Tamás.

A lap azt is írja: a kormányzati tervek mellett korábban is voltak alternatív ötletek a takarékszövetkezetek hasznosítására. A Gránit Bank nevével fémjelzett koncepció az állam helyett áttételesen a takarékok betétesei pénzéből stafírozta volna ki a szektort még 2011-ben. A diagnózis és a tervezett összeg azonos volt a múlt héten bejelentett állami programmal, a megvalósítási módszer azonban eltért volna. A tervben az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség elnökének, Demján Sándornak a személye kötötte volna össze a takarékszövetkezeti szektort a kis bankokkal. Ha a javaslat keresztülmegy, megnyílt volna a lehetőség, hogy a takarékszövetkezeti szektor a tulajdonosok anyagi hozzájárulása nélkül áttételesen a takarékok betétesei pénzéből teremtsen tőkét, s a surranó pályán a két kis bank is tőkéhez jutott volna - írja a Napi gazdaság.

Soltvadkerti Takarékszövetkezet - Újabb információk és feljelentés

Újabb információk derültek ki a 2012 júniusában csődöt mondott Soltvadkerti Takarékszövetkezet ügyében. Kerényi János, a Bács-Kiskun megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja bejelentette: fedezetelvonás gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen tett feljelentést egy magánszemély, mert a soltvadkerti takarékszövetkezettől a végelszámolás megkezdése előtt mintegy 4 milliárd forint jó hitel került át hat takarékszövetkezethez.

Kiderült, hogy a végelszámolás megkezdése előtt egy évvel hat takarékszövetkezet, az Észak Tolna Megyei Takarékszövetkezet, a Mecsekvidéke Takarékszövetkezet, az Örkényi Takarékszövetkezet, a Pilisvörösvár és Vidéke Takarékszövetkezet, a Szegvár és Vidéke Takarékszövetkezet, illetve a Tisza Takarékszövetkezet elnök-igazgatója tagja volt a soltvadkerti takarékszövetkezet igazgatótanácsának.

A TAKIVA intézményvédelmi alaphoz tartozó takarékszövetkezetekhez a végelszámolás folyamán mintegy 4 milliárd forint értékű jó hitelt került át engedményezési megállapodással - mondta a Bács-Kiskun megyei kormányhivatal megbízottja. Kerényi János hozzátette: a feljelentést az indokolja, hogy a soltvadkerti takarékszövetkezettől elvont 4 milliárd forinttal csökkent a felszámolói vagyon, így a betétesek, vagy részjegyesek, közöttük például az állam, ennyivel kevesebb pénzhez juthat hozzá, miközben az adott takarékszövetkezetek másoknál előnyösebb helyzetbe kerültek.

Az adatok szerint a Soltvadkerti Takarékszövetkezetnél 39 milliárd forint betétállomány volt elhelyezve, 37 milliárd forintos hitelállomány és 2,5 milliárd forintos tulajdonosi részjegy mellett. A nem végleges adatok szerint 17 milliárd forint szinte behajthatatlan, rossz hitelkihelyezés történt. Az Országos Betétbiztosítási Alap eddig mintegy 32 milliárd forintot fizetett ki a Soltvadkerti Takarékszövetkezet százezer euró alatti betéteseinek.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.26. péntek, 18:00
Balczó Barnabás
a Magyar Posta vezérigazgatója
Béremelés: hatalmas a szakadék a dolgozók és a cégek között

Béremelés: hatalmas a szakadék a dolgozók és a cégek között

A munkahelyválasztási preferenciák szempontjából a magyar munkavállalók számára 2024-ben is a vonzó munkabér és juttatási csomag az elsődleges szempont a Randstad friss Employer Brand kutatása szerint. Emellett rendkívül fontosnak tartják a kellemes munkahelyi légkört is, azt, hogy hogyan élik meg a mindennapokat a munkahelyi környezetben, milyen a viszonyunk a kollégáikkal, vezetőjükkel. Hangsúlyos szempont továbbá a munkaadó pénzügyi stabilitása, ahol az állás hosszú távra szól, nem kell tartani a leépítéstől, és ahol lehetőség van a munka-magánélet egyensúlyának megvalósítására – utóbbi fontossága nőtt a felmérés két évvel ezelőtti eredményéhez képest.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. április 26. 10:54
×
×
×
×