"A felsőoktatási felvételi döntések évről-évre lökést adnak az albérlet piacnak" - mondta el Kühne Kata, az Otthon Centrum ügyvezető igazgatója - "Erre idén is szükség van, mert bár a téglalakások átlagos havi bérleti díja 2012 első félévében tapasztalatunk szerint már magasabb a tavalyi év első feléhez képest, de még így is csak a 2010-es szinten áll, és elmarad a válság előtti szinttől" - tette hozzá.

Mit lehet könnyen kiadni?

Nemcsak az egyetemistákat, hanem a teljes piacot figyelembe véve a fővárosban a legtöbben a 60 ezer forint körüli havi bérleti díjú ingatlanok iránt érdeklődtek a kiadó téglalakások piacán. Ezért a díjért 25 és 65 négyzetméter közötti lakásokat lehet bérbe venni, de a legtöbb megkeresés az 50 négyzetméter körüli kiadó lakásokra érkezett.

Szintén keresettek voltak a 80 ezer forint körüli bérleti díjon kínált kiadó téglalakások, amelyek túlnyomórészt 60 négyzetméter körüli ingatlanok. Az albérletkeresők 80 százaléka 30-100 ezer forint közötti bérleti díjban gondolkodik. Ebben a bérleti díj tartományban nagyon színes a kép, 30 négyzetmétertől 70 négyzetméterig terjednek a keresett alapterületek. A magasabb bérleti díjú ingatlanokra bár mutatkozik érdeklődés, kevesen keresnek a 200 ezer forint feletti tartományokba eső bérleti díjú lakásokat.

Az ország keleti felében a kiadó téglalakások szegmensében a legtöbb érdeklődést az 50 ezer forint körüli (45-54), illetve a 40 ezer forint körüli (35-44 ezer forint) kiadó lakások generálták. Nyugaton az 50 ezer forintos bérleti díjjal bíró, valamint a 60 ezer forint körüli havi bérleti díjú lakások iránt a legnagyobb az érdeklődés

A panellakások esetében a fővárosban szintén a 60 ezer forintos havi díjú kiadó lakások vonzották a legtöbb érdeklődőt, ezek túlnyomórészt 50 négyzetméteres lakások. Vidéken, mind a keleti, mind a nyugati oldalon a 40 ezer körüli panellakások iránt mutatkozott a legélénkebb kereslet.

Mit keresnek az egyetemisták?

Bár a roham még nem indult el, felsőbb éves egyetemisták már megjelentek az albérletpiacon. Az egész országban közös az albérletet kereső diákok körében, hogy az első számú preferencia az ár mellett az elhelyezkedés. Vidéki városokban ez az egyetemektől, főiskoláktól gyalog is könnyen bejárható távolságban lévő albérleteket jelent.

A fővárosban nem feltétlenül az iskolától mért fizikai távolság a döntő szempont, hanem a fő közlekedési vonalak közelsége. Pécsett például, az egyetemektől távol eső területeken még alacsonyabb bérleti díj mellett is nehezebb egy panellakást kiadni.

Természetesen a rezsi is kulcskérdés, ezért sok diák többedmagával keres albérleteket, hogy a rezsiköltséget minél több részre oszthassák. Így egy 3 szobás, vagy 1+2 fél szobás panellakás rezsiköltsége is elviselhető a három együtt költöző bérlőnek. A lényeg a külön nyíló szobákon van, hogy minden diáknak saját, szeparálható élettere legyen.

Az idei évben, a fővárosban új tendenciaként látszik körvonalazódni, hogy a tehetősebb diákok akár egyedül is "bevállalják" egy kisebb garzon havi bérleti díját. Ez a réteg már nívósabb berendezéseket, gépesített konyhát vár el a "bútorozott" jelző alatt. Ezért a pesti belvárosban egy garzonért 45-55 ezer forintos havi bérleti díjat is hajlandóak fizetni. A nívós berendezés elvárását az OC szerint már a vidéki városokból kapott visszajelzések is megerősítették.

FHB Otthontérkép: Sokszor többen bérelnek egy lakást

Erőteljesen megmozgatják a fővárosi ingatlan - főleg albérleti - piacot az egyetemisták, főiskolások - áll az FHB Otthontérkép elemzésében. A felvételi eredmények publikálása után a budapesti gólyák közül több mint húszezren néznek albérlet vagy lakás után, ami jelentős keresletnövekmény a siralmas adás-vételi és bérleti piac számára.

Elsősorban jó közlekedésű lakásokat keresnek a felvételt nyert hallgatók. Budapesten 100 ezer nappali tagozatos hallgató van, amelyből 40 ezren a családi otthontól távol, így albérletre, saját lakás vásárlásra, vagy kollégiumi ellátásra szorulnak. Ezt a számot tovább növeli, hogy a közeli lakhellyel rendelkezők is sokan most kezdenék önálló életüket, így inkább albérletbe költöznének.

Az albérletet keresők nem a budai vagy Dunához közeli belső kerületi luxus kategóriájú lakásokat, de nem is a külső kerületek elhanyagoltabb ingatlanjait keresik, inkább a köztes megoldás a jellemző. A legfontosabb szempont az iskola közelsége, a bérleti díj és harmadsorban a lakás komfortfokozata.

Az FHB Otthontérkép kutatása szerint a legtöbbször többen bérelnek egy lakást, hogy megosszák a költségeket, így az is a fontos szempontok közé tartozik, hogy milyen az ingatlan beosztása, azaz önállóan megközelíthetőek-e a szobák.

A legolcsóbb a 4. kerület a maga 1200 Ft/nm alatti bérleti díjaival, itt 65 nm-es lakásokat is lehet találni ennyiért. Hasonlóak az árak a XV., XVII., XXI., és XXIII. kerületben is.

A zöldövezeti, kiemeltebb helyeken lévő lakások például a Pasaréten, a Rózsadombon, vagy a Naphegyen ennek a duplája, átlagosan 2400 Ft/ nm körül alakulnak. Itt még akkor is magas a bérleti díj, ha az adott városrész nehezen közelíthető meg a helyi közlekedéssel. De az egyetemisták között is akadnak módosabb bérlők, akik a jó elhelyezkedésű, drágább lakásokat, akár egyedi loftlakásokat is ki tudnak bérelni, és hajlandóak ezért akár havi 100 ezer forintnál is többet fizetni. A jellemző ár azonban inkább 50-90 ezer forint körül van.

A bérleti díj mellett számolni kell a rezsivel is, ami a díj egyharmadát teszi ki általában, de itt jelentős eltérések lehetnek a fűtésmód, az épületszerkezet és állapot alapján. Emiatt tanácsos erről is érdemes tájékozódni. A korábban említett szempont a komfortfokozatról elmondható, hogy a bérletre kínált lakások jellemzően felújítottak, de akad köztük új építésű is, és összkomfortosak.