A ponty kilogrammonkénti ára évközben 800-1.100 forint körül mozog, de a karácsonyi akció ideje alatt néhány áruházlánc veszteséggel árulja a halat. A kárász és a busa kilogrammonként 480 forintba kerül, míg a harcsát és a csukát 1.700-2.000 forintért árulják a kereskedők.

Az éves halmennyiség mintegy 40 százalékát, a karácsonyt megelőző időszakban értékesítik. Az eladott halak 80 százaléka ponty, a karácsonykor közkedvelt halászléből például, nem hiányozhat ez a halfajta. A busa még a pontynál is olcsóbb, de a hazai vevők nem kedvelték meg ezt a halfajtát, mert valószínűleg nem ismerik azokat a konyhatechnikai eljárásokat, amelyek alkalmazásával ízletes ételt készíthetnek belőle - mondta Németh István.

A magyar lakosság egyébként évente fejenként átlagosan 4,2 kilogramm halat fogyaszt, ami messze elmarad az európai és világátlagtól is. A világ egy főre jutó éves halfogyasztási átlaga meghaladja a 15 kilogrammot, az Európai Unió országaiban ez a mennyiség 22 kilogramm, de a tengerparti országokban gyakori a 70 kilogramm körüli átlag is - ismertette az elnök.

Hozzátette, hogy a halaknak az idén kedvezett az aszályos nyár, a meleg ősz, így a tavalyi 140 ezer tonnához képest mintegy tíz százalékkal több étkezési halat juttattak el a fogyasztókhoz.

A halastavakban egyre nagyobb a ragadozó halak - süllő, csuka, harcsa - mennyisége, amit a ponty árának többszöröséért lehet eladni. Magyarországon a fő termék a ponty, de exportra más halfajokat is értékesítenek; Romániába, Lengyelországba például pontyot, busát szállítanak, Ausztriába, Németországba pedig inkább süllőt, harcsát és csukát.

Az elmúlt évben az ágazat árbevétele elérte a 71 milliárd forintot, ebből 36 milliárd forint exportból származott. A 80 tagszervezetet tömörítő Mahal valamennyi cége nyereséges, a Tógazda Halászati Zrt. például több százmilliós árbevétel mellett néhány tízmilliós eredményt tud elérni. A Tógazda Zrt. 80 halastóval rendelkezik, nagy részében étkezési halat állítanak elő, aminek 60 százalékát külföldön értékesítik - közölte Németh István, aki egyben a Tógazda Halászati Zrt. elnök-vezérigazgatója is.

Az elnök tájékoztatása szerint a gazdasági válság miatt nőttek a költségek, de a halászati ágazat továbbra is nyereséges; sem a termelésben, sem az értékesítésben nem következett be drasztikus visszaesés. A halak mintegy 50 százalékát exportálják, az Európai Unióban egyre nagyobb a kereslet a jóízű, toxikus anyagoktól mentes magyar hal iránt.

Németh István szólt arról is, hogy segítséget jelent a termelőknek, a Halastavi Környezetgazdálkodási Program pályázata, melynek keretében jövő évtől hektáronként 26 ezer forinttal kompenzálják majd a védett madarak által okozott károkat.

A 3-5 ezer főt foglalkoztató halászati ágazat mintegy 22 ezer hektáron, több ezer tóban folytat halgazdálkodást.