A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek 22 ezer 129 nő részére állapítottak meg nyugellátást 40 év jogosultsági idő alapján 2011. június 30-ig, a nyugellátás átlagos összege 93 ezer 724 forint - közölte nemrég egy képviselő írásbeli kérdésére a Nemzeti Erőforrás Minisztérium vezetője.

Szűcs Erika (MSZP) azzal a kérdéssel fordult Réthelyi Miklóshoz, hogy ténylegesen hány nő élt eddig a 40 év jogosultsági idővel összefüggő korkedvezményes nyugdíjazás lehetőségével.

A tárcavezetőnek az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság adataira hivatkozó közléséből kiderül, hogy az ellátásban részesülők zöme három születési évjáratba tartozik: több mint hét ezren 1953-as születésűek, csaknem hat ezren 1952-ben, mintegy 5,5 ezren 1954-ben születtek. Mintegy három ezer érintett 1955-ös, kevesebb, mint ezer 1956-os, 21 pedig 1957-es születésű volt.

Az első félévben 7,6 milliárd forint kiadást jelentett az intézkedés bevezetése - tájékoztatott a miniszter, hozzátéve, hogy az éves várható kiadás viszont elérheti a 24 milliárd forintot, ugyanis az igénybevétel és így a kiadásnövekedés üteme az év folyamán gyorsul.

A következő években további kiadásnövekedés várható, mert évente újabb születési évjárat nőtagjai szerezhetik meg a jogosultságot, s a nyugdíjkorhatár-emelés következtében nem minden évben lehet kilépő korosztállyal számolni.

Kik kaphatnak?

A január 1-jétől hatályos rendelkezés szerint öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő is, aki legalább 40 év jogosultsági idővel rendelkezik, és azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, biztosítással járó jogviszonyban nem áll.

Jogosultsági időnek minősül a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal, valamint a terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel szerzett szolgálati idő.

Az öregségi teljes nyugdíj nem állapítható meg, ha a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő nem éri el a 32 évet. Olyan nő esetén pedig, akinek a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, a 30 évet.

Az előírt jogosultsági idő - ha a jogosult a saját háztartásában öt gyermeket nevelt - egy évvel, minden további gyermek esetén további egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökken.

Az érintettek az igényérvényesítést elősegítő, részletesebb felvilágosításért bármely nyugdíjbiztosítási igazgatósághoz fordulhatnak. Az igényt azonban a lakóhely szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatósághoz, az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon (K02 vagy K03 számú űrlapon) kell személyesen, postai vagy elektronikus úton előterjeszteni.
Akik nem örülnek annyira

A kedvezményes nyugdíjba vonuláshoz (a jogosultsági idő számításához) nem vehető figyelembe a tanulóidő. Ugyanakkor a nyugdíj összegének kiszámításakor a szolgálati időt kell figyelembe venni, így abba beleszámítják az ipari tanulóként eltöltött éveket.

Réthelyi Miklós szerint a nők számára a 40 év jogosultsági idő alapján igényelhető nyugdíj jelentős kedvezményt tartalmaz . A vonatkozó törvény nyugdíjkorhatárra tekintet nélkül tesz lehetővé nyugdíjba vonulást egy olyan nyugdíjrendszerben, amelynek egyik sarokköve a nyugdíjkorhatár . Ezt a kedvezményt tehát hosszú, munkajövedelem alapján teljesített járulékfizetési idővel kell megalapozni, emiatt szűkebb a jogosultsági idő tartalma a szolgálati idő tartalmánál .

A szakképző iskolai tanulmányokat folytató szakmunkás tanuló (korábban ipari tanuló) esetében a hatályos szabályozás szerint tanulószerződés alapján - a részére kifizetett ösztöndíj után - történik járulékfizetés. Az ösztöndíj a hatályos szabályozás szerint a minimálbér 20 százalékánál kevesebb nem lehet, vagyis jelenleg a járulékfizetés alapja 15 600 forint.

A megfizetett alacsony összegű járulék fejében a tanuló szolgálati időt szerez, amelynek a nyugdíjbiztosításban kettős szerepe van. Egyfelől a nyugdíjkorhatár betöltésekor, illetve a nyugdíjkorhatárhoz kötött kedvezmények (például korkedvezmény, előrehozott öregségi nyugdíj) igénybevételekor a jogosultsághoz szükséges időtartamot jelenti, ebből a szempontból a tanulóidő szolgálati időnek minősül.

A szolgálati idő másik jelentősége a nyugdíj összegének kiszámításakor nyilvánul meg. A nyugdíj alapjául szolgáló átlagkeresetnek annál nagyobb mértéke jár nyugdíjként, minél hosszabb szolgálati időt igazolt az igénylő. A tanulóidőt ebből a szempontból is szolgálati időként kell figyelembe venni, vagyis a három év ipari tanuló idő, akár hat százalékkal is növelheti a megállapításra kerülő nyugdíj összegét — ezt kapja a járulék fejében a szakmunkástanuló.

E járulékkal így a kormány nem tervezhet semmit. Az ipari tanulóidő alatt befizetett járulék fejében tehát az általános szabályok szerint továbbra is szolgálati időt szerez a tanuló, s ennek fejében magasabb összegű nyugdíjra is számíthat.