Infostart.hu
eur:
354.97
usd:
304.99
bux:
132092.72
2026. május 27. szerda Hella

Nőtt az államháztartás finanszírozási képessége a magánpénztári vagyon miatt

A pénzügyi számlák előzetes adatai szerint az államháztartás nettó finanszírozási képessége a GDP 5,0 százalékát tette ki 2011 első negyedévével lezárt egy évben az első negyedévében elszámolt magánnyugdíj-pénztári kilépések miatt - közölte az MNB hétfőn. A tőketranszfer hatását figyelmen kívül hagyva azonban az államháztartás finanszírozási igénye (hiánya) a GDP 4,6 százaléka volt az elmúlt egy évben.

Az MNB a statisztikai elszámolásokban azzal számol, hogy a magánnyugdíj-pénztárakból kilépők nyugdíjpénztári követeléseinek reálhozam és tagdíj-kiegészítés feletti része 2.650 milliárd forintra, az éves GDP 9,6 százalékára becsült része az első negyedévében csökkenti a háztartások, és növeli az államháztartás finanszírozási képességét. Ez az összeg március elsején tőketranszferként került át a központi kormányzathoz.

Az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számított adóssága a GDP 81,6 százaléka volt 2011 első negyedévének végén. A bruttó adósságot az első negyedév végéig nem érintette a tőketranszfer, mivel a magánnyugdíj-pénztárak még nem utalták át az államháztartás számára a kilépők vagyonát, így még nem kezdődött el az állampapírok bevonása és más vagyonelemek értékesítése.

Az államháztartás éves nettó finanszírozási igényének csökkenése a magán-nyugdíjpénztári átutalások nélkül is folytatódott: az éves hiány 4,6 százalékra csökkent az első negyedév végével záruló egy évre, a tavaly a második negyedévi 5,9, harmadik negyedévi 5,3 és az év végéig 4,7 százalékról. Az előzetes jelentés arra is felhívja a figyelmet, hogy a korábbi gyakorlattól eltérően ebben a negyedévben a helyi önkormányzatok közvetlen jelentéseit nem használta fel a jegybank, mert azok nem voltak elérhetőek a kellő időben.

Az előzetes adatok szerint a háztartások nettó finanszírozási igénye 2011 első negyedévével záruló elmúlt egy évben a GDP 4,8 százalékát érte el, a háztartások által az államháztartásnak nyújtott, a magánnyugdíj-pénztári kilépések miatti tőketranszfert figyelmen kívül hagyva azonban nettó finanszírozási képességük a GDP 4,8 százalékát tette ki a 2010 harmadik negyedévi 4,9 és negyedik negyedévi 4,6 százalék után.

2011 első negyedévében az államháztartás finanszírozási képessége a negyedéves GDP 35,8 százalékát tette ki (2.289 milliárd forintot) a magánnyugdíj-pénztári kilépésekhez kapcsolódó tőketranszferrel együtt, anélkül viszont a GDP 5,6 százaléka (361 milliárd forint) volt a negyedéves deficit, azaz magasabb a tavaly harmadik negyedévi 5,3 és negyedik negyedévi 4,7 százaléknál.

Az államháztartás nettó tartozása (14.518 milliárd forint) a GDP 52,8 százalékát tette ki március végén. Az államháztartás nettó tartozása 2011 első negyedévében elsősorban a magánnyugdíj-pénztári kilépések következtében elszámolt tőketranszfer miatt 1.938 milliárddal csökkent a múlt év végéhez képest.

Emellett a központi kormányzat eszközei közül számottevően nőttek a központi banknál elhelyezett betétek (676 milliárd forinttal) és a hitelintézeteknek nyújtott hitelek (138 milliárd forinttal), miközben jelentősen (1.240 milliárddal) nőttek értékpapír tartozásai és (390 milliárd forinttal)csökkentek hiteltartozásai.

A helyi önkormányzatok finanszírozási képessége (69 milliárd forint) elsősorban betéteik növekedésében tükröződött. A társadalombiztosítási alapok finanszírozási igényüket (85 milliárd forint) alapvetően a központi kormányzattól felvett hitellel fedezték.

Címlapról ajánljuk
Durva drágulások tapasztalhatók a BL-döntő miatt – Budapest felkészült

Durva drágulások tapasztalhatók a BL-döntő miatt – Budapest felkészült

Budapest teljesen felkészülve várja a szombati Bajnokok Ligája döntőt – közölte Szondi Vanda kormányszóvivő a keddi kormányülés utáni szerdai sajtótájékoztatón. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban arról beszélt, hogy az előző évek tapasztalatai alapján akár több tízmillió eurót is elkölthetnek a szurkolók egyetlen hétvégén a döntőnek otthont adó városban, ennek legnagyobb része azonban pár szektorban landol.

Autópályák, hulladék, kaszinók: felülvizsgálják a koncessziós szerződéseket

Az Országgyűlés szerdai ülésén Molnár Zoltán (Tisza) arra kérte frakciója nevében a kormányt, hogy haladéktalanul kezdje el a teljes körű koncessziós auditot. „A 30-35 évre titkosított, haveri kézbe játszott koncessziós szerződések azonnali felülvizsgálata nem bosszú, hanem nemzeti kötelesség” – fogalmazott. A legkirívóbb példák között a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztését, az országos hulladékkoncessziót és a kaszinókat említette. Magyar Péter miniszterelnök válaszában meg is ígérte a teljes felülvizsgálatot.
inforadio
ARÉNA
2026.05.27. szerda, 18:00
Csicsmann László
Közel-Kelet szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Rejtett apróságok az áramszámlákon: mutatjuk, mit fizetünk valójában

Rejtett apróságok az áramszámlákon: mutatjuk, mit fizetünk valójában

Miért ennyi az annyi az áramszámlán? Sok vállalkozás számára ez nem egyszeri kérdés, hanem visszatérő tétel: a számlán megjelenő sorok és rövidítések mögött több szereplő, szabály és elszámolási logika áll. Milyen azonosítók, díjelemek és elszámolási módok jelennek meg a bizonylaton, és hogyan érdemes ezeket értelmezni? A magyarázatok alapját a hazai piaci gyakorlat és a kötelező tartalmi előírások adják, amelyek miatt több – első ránézésre nehezen értelmezhető – tétel is megjelenik a számlaképen. A kérdés különösen akkor éles, amikor kereskedőváltás, új szerződéskonstrukció, okosmérő vagy saját termelés (például naperőmű) kerül a rendszerbe. Az EnergyTalks új adásában végigmegyünk azon, hogy mit érdemes nézni, mit lehet ellenőrizni, és mi az, ami jellemzően nem a szolgáltató „egyedi döntése”, hanem szabályozott elem.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×