Az értesülést Gucerijev környezetében megerősítették azzal, hogy a szerződést még szilveszterig aláírják, a Gyeripaszka energetikai vagyontárgyait kezelő En+ nem kívánt megjegyzést fűzni a hírhez.

Gucerijev 2002-ben alapította a Rusznyeftet, s főleg hitelekből több mint egymilliárd dollárt fektetett lelőhelyek és egyéb kőolajipari vagyontárgyak vásárlásába. Három évvel később, 2005-ben a kitermelés maghaladta az évi 10 millió tonnát, és a konszern az első tíz orosz kőolajipari vég közé került. Az adóhivatal 2006 végén 20 milliárd rubeles adótartozás vádjával kezdett nyomást gyakorolni a Rusznyeftre és követelni a többségi részvénycsomag állami tulajdonba helyezését.

A részvények 100 százalékát lefoglalták, s Gucerijev ellen vádat emeltek adócsalás és törvénytelen vállalkozási tevékenység miatt. Az elnök-tulajdonos lemondott a konszern élén betöltött tisztségéről, és akkori hírek szerint Gyeripaszka vette meg a Rusznyeftet, Gucerijev pedig a pénzzel külföldre távozott. Az utóbbi hónapokban a Gucerijev elleni adócsalási vádat elejtették, és neve szóba került több oroszországi tisztségre is.

Már akkor is azt vitatták a szakértők, vajon Gyeripaszka saját magának, vagy más megbízásából vásárolta-e meg a konszernt. A következő évben azonban az oligarcha hiába próbálta törvényesíteni az üzletet, nem kapta meg a versenyhivatal engedélyét, bár nem is utasították el a kérvényt.

Idén tavasszal a Gazprom Nyeft 6-6,5 milliárd dollárt kínált a konszernért, amelyet Gyeripaszka állítólag 2,8-3 milliárdért vett meg Gucerijevtől, de Gyeripaszka minimum 7,5-8 milliárd dollárt követelt. Gucerijev a hírek szerint egy beruházási társasággal tárgyal a Rusznyeft részvények 49 százalékának eladásáról.

A Rusznyeft adósságai lényegében Gyeripaszkáéi: főleg arról a 2,8 milliárd dolláros hitelről van szó, amelyet az oligarcha Basic Elements (BasEl) holdingjának egyik cége felvett a Szberbanktól a Rusznyeft megvásárlására. Biztosítékként Gyeripaszka a GAZ autógyár többségi részvénycsomagját tette le, s az azóta is a Szberanknál van.

Gucerijev egyébként nem szegényedett el: cégei 2008-ban is vásároltak kőolaj-lelőhelyekre szóló koncessziókat Azerbajdzsánban: ezek egyikének tartalékait 68 millió tonnára becsülik, a másikról nincs adat, s ő ellenőrzi a Ruszkij Ugol szénbányászati konszernt is, amelynek tartalékait mintegy 476 millió tonnára becsülik: ez együtt a becslések szerint 1,1-1,9 milliárd dollárt ér. Gucerijev rendelkezik azonban ingatlanokkal is.

Gyeripaszka környezetében arra utaltak a lapnak, hogy Gucerijev óriási tekintéllyel bír a nyugtalan Ingusföldön, ezért nagyon nagy szüksége van rá az orosz kormánynak, s ennek köszönhetők az utóbbi idők fejleményei. Érvényben van még a törvénytelen vállalkozási tevékenység miatti vád, ez azonban szakértők szerint nem súlyos.

A Rusznyeft fejlődése leállt a kőolajipari tapasztalatokkal nem rendelkező Gyeripaszka kezében: kitermelése 11 százalékkal esett, adósságai közel 50 százalékkal nőttek.

Gucerijev nagyon szeretné visszaszerezni "kedvencét", a Rusznyeftet, de egyelőre nem siet haza Londonból - mondták el környezetében.