Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) bevezetését széleskörű konzultáció előzte meg, remélhetőleg egy tervezett megszüntetés esetében is így járna el a kormány - mondta a Sanoma Budapest Zrt. vezérigazgatója az InfoRádióban azokra a hírekre reagálva, amelyek szerint a kabinet tervei között szerepel az ekho eltörlése. Szabó György mindenesetre furcsállná, ha a magyar GDP 1,5-2 százalékát adó médiaipar képviselőivel nem vitatná meg a kérdést a kormány.

A szakember rámutatott: a sajtótermékek árbevételének mintegy 20 százalékát teszik ki a bérköltségek, így a fizetések munkabérré alakítása akár 1-2 százalékkal is csökkentené a profitot. Mint mondta, főleg a kis, családi vállalkozások lennének nehéz helyzetben, amelyek legfeljebb egy-két terméket dobnak piacra. Az átállást minden bizonnyal inkább a multik viselnék el, ezek száma azonban legfeljebb egy tucatra tehető - tette hozzá.

Az ekhót 2006 júliusától választhatják a médiában vagy a színházakban dolgozók. Az ekhózóknak jövedelmük egy része, de legalább a minimálbért kitevő jövedelemrész után meg kell fizetniük a személyi jövedelemadót, valamint minden egyéb, a munkabérekre kirótt terhet, az e fölötti jövedelemrész után azonban úgynevezett egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást fizetnek, amely magában foglalja az adójukat, az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékukat is. A munkaadóra 20 százalékos, míg a munkavállalóra 15 százalékos teher hárul. A konstrukciót választóknak hátrányokkal is számolniuk kell, az ekhós jövedelem után nem jár például táppénz vagy gyes, a nyugdíjalapnál pedig csak az összeg 50 százalékát veszik figyelembe.

Az ekho megszüntetése a sajtó mellett a színházakat is hátrányosan érintené. A médiában elbocsátásokhoz és sajtótermékek megszűnéséhez vezetne, a színházak azonban nagyrészt állami támogatásból tartják fenn magukat, így ott különösen nehéz lenne kigazdálkodni a kieső forrásokat.